1917 Ex libris Ernst Kreidolf, és Adolf Kunst: Ex libris Louis Rosenthal, ofszet nyomatok, Exlibris 1917 Heft 3/4, 15×13 cm és 14,5×12 cm

Balázsfy Rezső (1885-1973): Ex libirs BUÉK 1938,Dr Lustig István. Fametszet, papír, jelzett a dúcon, 12×9 cm<a href="https://www.darabanth.com/hu/gyorsarveres/440/kategoriak~Festmenyek-es-grafikak/Ex-libris-es-kisgrafika~500003/Balazsfy-Rezso-1885-1

Michel Fingesten (1884-1943): Ex libris Delage ( morbid, halálos szerelmet imitáló Ex libris a művész saját kezű aláírásával). Opus 1143. (1940 körül) Rézkarc, papír, jelezve jobbra lent, 132x88 mm. A csehországi születésű Michl Finkelstein (1884-1943) grafikusművész 1900-tól a bécsi Kunstakademie-ben tanult, Oskar Kokoschka társaságában. Félbehagyott tanulmányait Münchenben folytatta, majd 1913-tól Berlinben tanulta ki a rézmetszés fortélyait. A Michel Fingesten művésznevet felvevő grafikus az első világháború után a német némafilmes és illusztrátori világban dolgozott. A művészetét betiltó új német rezsim nyomása elől Milánóba költözött, ott fordult érdeklődése a kisgrafikák felé. Ex librisként feliratozott grafikái számos esetben a képzeletbeli megrendelő tulajdonságait növelik szürreális, művészi látomássá. Rézkarcunk ezúttal viszont feltehetően valós megrendelő, Albert Delage francia könyvgyűjtő számára készült. A morbid, szürreális grafika középpontjában földbe ásott, tövisekkel körbevett női fejet csókoló férfi arc kontúrjai sejlenek fel, a csókjelenet körül kaján örömmel vigyorgó emberi koponya, alul androgün, haláli harsonások veszik körbe az Ex libris feliratot, felül pedig Paul Verlaine francia költő korai verséből való idézet. A grafika alatt Michel Fingesten saját kezű aláírása. Tökéletes állapotú lap, paszpartuban, fakeretben, üveglap mögött.