2024-ben nyolcadik alkalommal rendezi meg a műtárgy.com vezető műkereskedelmi információs portál a Műtárgyak Éjszakája Fesztivált rekordszámú, 113 művészeti programmal. Tavalyhoz képest 22 új, összesen 71 helyszínen várják a műtárgyak szerelmeseit. Az idei év központi tematikája a műtárgyak titokzatos történetére, provenienciájára fókuszál, ezért a restaurátor programok kiemelt szerepet kapnak. Ezeken a műtárgy „lecsupaszodik”, a restaurátorok előtt megelevenedik a műtárgy legféltettebb története: múltja, sérülései, hiányossága vagy éppen az alkotó személyisége is.
A restaurátor-műhelyek olyan helyszínek, ahova az „utcáról” nem mehetünk be, és nem láthatjuk közelről azt sem, hogyan dolgoznak a restaurátorok, ezért ezek igazán egyedi és exkluzív programok.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszék vezetője, Heitler András és a szak hallgatóinak tárlatvezetésén olyan műveket mutatnak be, ahol a restaurátormunka fókuszában a műtárgyak eredete, provenienciája áll. A műtárgyak mögött húzódó történeteken keresztül bepillantást nyerhetünk abba, milyen kihívásokkal kell szembenézniük a restaurátoroknak a munka során. A Képzőművészeti Egyetemen több mint 70 éve zajlik restaurátor művész képzés, műhelyük a Műtárgyak Éjszakáján a nagyközönség számára is megnyitja ajtaját.
A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) épületében kezdte el megközelítőleg 125 000 gyűjteményi műtárgyának költöztetését, valamint a restaurátori és műtárgyvédelmi tevékenység egységesítését. Jelenleg a Munkácsy Mihály, Czóbel Béla és Szinyei Merse Pál munkáinak restaurálása zajlik a közel 300 m2 alapterületű nemzetközi színvonalú festőrestaurátor műteremben, amely tereket a fesztivál során egy exkluzív vezetéssel be lehet járni. Az OMRRK további 7 műteremben és 4 diagnosztikai helyiségben restaurálja, dokumentálja és konzerválja a múzeum kiemelkedő jelentőségű gyűjteményi műtárgyait.
A Szépművészeti Múzeum Grafikai Osztályának restaurátor műhelye is megnyitja kapuit erre az alkalomra. Szó lesz a grafikai műhely történetéről, régi restaurátor mesterekről, az eredeti, 1906 óta még ma is működő gépekről. A látogatók megismerkedhetnek a fehér mesterséggel, vagyis a papír történetével. Kezükbe foghatnak régi, vízjeles papírokat, különféle japánpapírt. Láthatnak klasszikus nyomtatott grafikai technikákat (fametszetet, rézkarcot, aquatintát, mezzotintot, litográfiát) eredeti műtárgyakon. Neves művészek munkáin (Dürer, Ugo da Carpi, Rembrandt, Daumier) nyomon követhetik a sokszorosított grafikai eljárások fejlődésének történetét. Bemutatják, hogyan lehet nyomtatni egy rézlemezről.
A porcelánrestaurálás is „terítékre kerül”. A napi restaurátori gyakorlatban egyre gyakrabban felmerül a kérdés, hogy hányféle restaurátori filozófia létezik? Ezek között mi a különbség, és a megrendelő miként tud ezek között a lehetőségek között eligazodni. Napjainkban egyre elterjedtebb a keleti filozófiát tükröző KINTSUGI technika. Keleten és nyugaton a műtárgy kereskedelemnek is más-más elvárásai vannak. Mi okozza ezt a nézetkülönbséget? Mely variációt válasszuk? A restaurálás miként befolyásolja a piaci árakat? Milyen értékei – nem csak anyagiakban kifejezhetők – lehetnek a porcelán tárgyaknak? Milyen szerszámokkal dolgozik a restaurátor? Mindezekre a kérdésekre keressük a választ, Vaja László porcelán restaurátor műhelyében, ahol gyakorlati példákon keresztül közelíthetjük meg a témát.
A szervezők évről évre tudatosan szélesítik a művészeti „palettát”: vagyis olyan programkínálatot nyújtanak a partnerekkel együttműködve, amely a tárlatvezetésektől egészen az alkotás folyamatáig, művészi énünk kipróbálásáig nyújt egyedi művészeti élményeket.
A sokszínűséget illusztrálva, lesz például:
- kortárs művészet e-rolleren Jordán Adél színművész szubjektív tárlatvezetésével, illetve két másik kortárs séta, Simkó Beatrix koreográfus és Cakó Kinga divattervező vezetésével,
- Neonséta, ahol Budapest elfeledett neon fényeit tekinthetjük meg, vagy az Andrássy úti városi séta, illetve az izgalmas épületséta a Magyar Nemzeti Múzeumban,
- az öröksláger Herendi workshopok, amelyen idén is Herendi rózsát formázhatunk és kipróbálhatjuk a Herendi minták festését is akvarell technikával,
- rekordszámú workshop: képeslapkészítés gyermekkori fotókból, punching technikával készült kitűző vagy akár egyedi bőrtáska készítés is lesz a kínálatban,
- megszámlálhatatlan izgalmas tárlatvezetés,
- emellett értékbecslés, aukciós kulisszatitkok, restaurátor műhelylátogatások és filmvetítés is a programok között szerepel, többek között a magyar animációs nagyjátékfilm, a Kojot négy lelke film lejátszása és utána egy kerekasztal-beszélgetés az alkotókkal.
Fedezd fel a műtárgyak titkos életét – ez az idei mottó és a központi tematika vezérmotívuma. A műtárgyak – és itt tényleg minden művészeti értéket hordozó tárgyról, nem csak festményekről beszélünk, hanem ékszerekről, fotográfiákról, kerámiákról és más iparművészeti tárgyakról beszélünk – történetei lesznek bemutatva, egészen az elkészítésüktől addig a pontig amíg a műkereskedelembe kerülnek, sőt az ezutáni történéseket is. A proveniencia, vagyis eredettörténet, származásvizsgálat, azt jelenti, hogy milyen történetet tudunk visszakövetni egy-egy műalkotásnál:
- hogy milyen gyűjteménybe került,
- hol volt kiállítva és akár azt is, hogy
- hogyan sérült meg,
- ki és hogyan restaurálta, alakította át a műtárgyat.
Tulajdonképpen egy műtárgynyomozást indítunk a programok egy részén, amelyek során kiderülhet:
- kit nevezhettek az első magyar díszlettervezőnek,
- hol is volt a pesti Csikágó és most milyen műtermek, galériák vannak itt,
- mit nevezünk fehér mesterségnek,
- mi kötötte össze Fajó Jánost és Vasarely Victort,
- hol készült Feszty Árpád utolsó festménye,
- és kik a műkereskedelem legjei, vagyis akiknek a művei a legdrágább áron kelnek el az aukciókon.
A kreatív kampányunkba is három emblematikus, történetmesélő műtárgyat választottunk, akik a kampány erejéig megelevenednek és maguk mesélik el titkos vagy kevésbé ismert történeteik izgalmas fejezeteit. A versbe szedett történeteket Jordán Adél színművésznőtől hallhatjuk. A történeteket itt lehet megtekinteni.
Az első egy Herendi Viktória mintás teáscsésze, aki arról mesél, hogy 1851-ben, miután a Világkiállításon Viktória királynő is rendelt egy Herendi étkészletet a windsori kastély számára, óriási becsben tartotta. A királynő a herendi készletet csak akkor használta, amikor kettesben vacsorázott Albert herceggel. Ezt a szerelmi, titokzatos szálat bontottuk ki a plakáton és a kreatív kampányban. Természetesen a kreatívhoz szorosan kapcsolódnak a Műtárgyak Éjszakája Fesztivál Herendi programjai.
A második Rippl-Rónai József Vörösruhás nő című falikárpitja, amely 1897-ben az Andrássy család megbízásából saját budai villájuk ebédlőjébe készült és amely a szecesszió első magyar összművészeti megnyilatkozása volt. A falikárpit egy versben meséli majd el, hogy mit élt át: a fenséges vacsorákat vagy akár a háború szörnyű pusztításait. A vonatkozó program keretében pedig Borsai Dóra művészettörténész fedi fel a teljes Andrássy ebédlő évtizeden átívelő viszontagságos történetét.
A harmadik műtárgy egy karóra, amely eredetileg zsebóraként Joseph Grahn tulajdona volt, akinek neves építész apja ajándékozta 18 éves születésnapjára. A II. világháborúban nem csak Grahn épületei sérültek meg a berlini bombázásokban, hanem az óra üveglapja és tokja is. Tamás Lóránt aranyműves mesternek sikerült megmentenie az eredeti szerkezetet és az óra átalakítása után már karóraként Joseph Grahn örököse is magán hordozhatja az óra titokzatos történetét és a felmenői örökségét is. A kapcsolódó programon az érdeklődők Tamás Lóránt ékszerüzletében kaphatnak betekintést az órakészítésbe és az órákhoz tartozó többgenerációs történetek varázslatos világába.
Szerző: műtárgy.com
Címlapkép forrása: Antal Gabelics
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
