Művészet vagy tudomány? Tudomány vagy művészet? Kell-e különbséget tennünk, lehet-e éles határvonalat húzni a kettő között? Gyakran állítjuk szembe őket egymással, mintha egy ellentétpárról lenne szó: bal agyfélteke-jobb agyfélteke, objektív-szubjektív, szabálykövetés-kreativitás… Már az iskolában választás elé kényszerítenek minket, döntsük el, melyikben szeretnénk kiteljesedni, melyik felel meg jobban az érdeklődési körünknek. De valóban választanunk kellene? Az immár 9. alkalommal megrendezett Műtárgyak Éjszakája Fesztivál szerint nem, ugyanis az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő programsorozat mottója idén a „művészet és tudomány”. Május 23. és 25. között számos eseményen vehetünk részt, amelyek nem a két terület különbözőségeit mutatják be, hanem a közös metszéspontokra világítanak rá.
„Tanulmányozd a művészet tudományát és a tudomány művészetét.” – Az idézet Leonardo da Vincitől származik, kinek munkásságánál hatásosabb bizonyíték aligha kell arra, hogy a tudomány és a művészet kéz a kézben járnak. Az emberiség két legkiemelkedőbb, egyedülálló vívmányáról van szó, amelyek fejlődésével leírható a faj egész története. Mindkettőt a kíváncsiság, a világ – és benne az ember – megértésének vágya hajtja, művelőikről a történelem folyamán általában azt gondolták, hogy különcök, akik megelőzik a korukat. A pigmentek kikeverése, az emberi test boncolás során történő tanulmányozása, a matematika, a zene és a képzőművészetek összefüggései, a fotográfia feltalálása, a médiaművészet térhódítása mind-mind határátlépések, vagy ha úgy tetszik, hidak a két terület között. Nyilvánvaló különbözőségeik ellenére a tudomány és a művészet elválaszthatatlanok egymástól – nézzünk erre példákat a Műtárgyak Éjszakája rendkívül sokszínű kínálatából! Idén közel 70 izgalmas helyszín és 116 érdekfeszítő program közül választhatnak a résztvevők, ehhez nyújtunk most segítséget.
A tudomány, a szaktudás természetesen jelen van az alkotás folyamatában. Gondoljuk csak végig, hogy a táblák, vásznak, festékek előkészítése milyen komoly technikai felkészültséget igényel! A reneszánsz és a barokk korszak bővelkedett az ilyen jellegű újításokban, amelyek egy-egy műhely összetéveszthetetlenül egyedi stílusát is meghatározták – a Szépművészeti Múzeumban ezek nyomába eredünk. A VIP résztvevők előtt feltárulnak a múzeum grafikai műhelyének titkai is.
Kémiai alapismeretek és kísérletezőkedv nélkül aligha képzelhető el a kerámiaművészet. A Zsolnay gyár sikere minden bizonnyal részben a merőben új alapanyagok és eljárások használatának köszönhető, idézzük fel például a híres eozin mázat. A Városligeti fasoron található Ráth György villában a 19. századi magyar kerámiaművészet egyik legtehetségesebb alkotójára, Zsolnay Vilmosra és műveire fókuszál a tárlatvezetés, valamint a kristálymázak rejtelmeivel is megismerkedhetünk. Róth Miksa üvegművész Zsolnay Vilmoshoz mérhető alkotó, ám talán kevesebbet tudunk róla – mikor élt? Kik voltak a kortársai? Milyen miliőben tevékenykedett? Fedezzük fel együtt a Róth Miksa-idővonalat egy interaktív tárlatvezetés keretében!
A 20. században felgyorsult technológiai változások messzemenőkig hatottak a művészetekre. Többek között erről mesél dr. Mészáros Flóra Sorbonne-on doktorált művészettörténész az előadásában, amelyben kiemelt figyelmet kap a nemzetközi hírű magyarok világa, így Victor Vasarely dizájmunkái, Nicolas Schöffer táncoló robotja, álomgépei vagy Vera Molnar programozást imitáló alkotói módszere is.
A Vasarely Múzeumban rendhagyó tárlatvezetést tart Rubik Ernő tanítványa, Erdély Dániel, a hazai formatan egyik kiemelkedő képviselője, a Spidron geometriai forma feltalálója. A program új nézőpontokat nyit meg a művek esztétikai és matematikai összefüggéseinek értelmezésében.
A tudomány, közelebbről az anatómia és a biológia a műalkotások befogadásánál is tetten érhető, hiszen ehhez az érzékszerveink használatára van szükségünk, amelyek működése jelentősen befolyásolja a művészeti élményünket is. A Light Art Museum kiállítása a valóságunk olyan rétegeit teszi láthatóvá, amely túlmutat a mindennapi érzékelés határain. Milyen mintázatot adnak ki az agyhullámaink? Milyen kommunikációs hálózatokat hoz létre a természet? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphatunk választ a tárlaton.
A műtárgyak alapos vizsgálatához elengedhetetlen a korszerű, precíz tudományos technikák használata. Évek óta igen közkedvelt program a SzIKKTI Labor Kft-nél tett látogatás, ahol olyan eszközökkel és eljárásokkal ismerkedhetünk meg, amelyek a nyilvánosság elől többnyire rejtve vannak. Szintén méltán népszerű a Vaja Porcelán Restaurátor Műhelyben a műhelyvezető Vaja László bemutatója. A restaurátor egyszerre a szakma minden csínjával felvértezett alkotó, illetve alapos elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakember.
A Gömböc az utóbbi évek egyik legjelentősebb hazai felfedezése. Egyik feltalálója dr. Domokos Gábor, aki a Ludwig Múzeumban a tér kitöltésének kérdéseibe avatja be a hallgatóságot, természeti és művészeti példák felvonultatásával. És ha már Gömböc: Hallottak már a Herendi Gömböcről? A speciális testet, amelynek összesen két egyensúlyi helyzete van, a híres porcelánmanufaktúra porcelánba ültette át.
A digitális eszközök az életünk minden területén, így a festészetben is egyre nagyobb teret hódítanak, és tágítják annak határait. A Fabrikában két művész, Schmidt Antal és Pongrácz Márton tart bemutatót a digitális képalkotásról és a digitális festésről.
Kipróbálna egy videojátékot, amelyet képzőművészek terveztek? A Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszéke által szervezett Médiumanalízis keretében lehetőség nyílik rá, workshopok keretében pedig a résztvevők is kísérletezhetnek a különböző médiumokkal.
A 21. század egyik legnagyobb, megkerülhetetlen újdonsága és talánya a mesterséges intelligencia berobbanása. Az MI a művészetben is helyet követel magának. Először a Műtárgyak Éjszakáján kerül kiállításra T.H. 2018- as festménye a “FEKETE LYUK”, amely a híres teoretikus fizikus Stephen Hawking halála napján készült. A tudós köztudottan aggódott a Mesterséges Intelligencia fékevesztett terjedése miatt. A látogatók az alkalomra megnyitott, interaktív DOTART installáción is részt vehetnek.
Az ifjabb látogatók számos érdekességgel találkozhatnak a Képező Galéria ARTkoffer foglalkozásán, ahol Leonardo da Vinci búvárruhájáról éppúgy szó lesz, mint a camera obscuráról vagy a legelső fényképről. Aki pedig a virtuális térben tenné magát próbára, annak egy kiállítás készítő workshopot ajánlunk, ahol mindenki elkészítheti saját VR tárlatát. A világége művészete címmel néma előadásban lehet részünk dr. Pálfalusi Zsolttól, aki a mesterséges intelligencia jelenkori művészetre tett hatásaiba mélyed el.
Szerző: Műtárgy.com
Címlapkép forrása: A Herendi Gömböc. Forrás: Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
