1944 Zemplén Géza (1883-1956) vegyész, bölcseleti doktor, műegyetemi tanár elbocsátó levele a Margit-körúti büntetőintézetből, Bp., 1944. dec. 21. "M. Kir. Budapesti I. Honvéd Hadtestparancsnokság Margit-Körúti Büntetőintézet" bélyegzéssel, felügyelőtiszti aláírással. "1944-ben már csak a legnagyobb erőfeszítésekkel tudta Zemplén Géza munkáját folytatni. A háború alatt az alagsori laboratóriumot rendezt ék be, a légiriadók közben ide járt le, míg a tanszék többi dolgozói átmentek a központi épületbe, a két emelet mély óvóhelyre. Az idegen hatalmi célokért háborút viselőország katasztrófája 1944. októberében a nyilasok hatalomra kerülésével teljessé vált. "De igazi emberi nagysága, az igazi magyar tudós hazafisága 1944-ben mutatkozott meg mindenki számára. Mikor a fasiszta nyilas kormány a Műegyetemet a többi egyetemmel együtt Németországba akarta áttelepíteni, és ezt a nyilas kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, az egybegyűlt egyetemi tanárokkal közölte, néma csend fogadta szavait. És ekkor megszólalt Zemplén Géza mélyen csengő hangja és megfontolt szava: "Mi magyar egyetemi tanárok nem megyünk. Nem hagyjuk magunkat, mint a barmokat, elhurcoltatni". Néhány nappal később nyilas pribékek börtönbe vetették a legnagyobb magyar kémikust" - örökíti meg Zemplén helytállását a kortárs hitelével adjunktusa, Bognár Rezső. 1944. december 4-én, késő este nyilas detektívek jelentek meg Zemplén Géza lakásán, és ágyából, a Margit körúti katonai fogházba hurcolták. Itt töltött két hetet szalmazsákon, közös zárkában. Időnként elvezették kihallgatásra, amikor is falhoz állítva várakoztatták. A mostoha bánásmód következtében megbetegedett, szerencséjére a zárkában levők között egy fiatalabb munkásember is volt, aki gondozásba vette a 61 éves beteg professzort. Zemplén köszönő szavaira így válaszolt: "Professzor úr, nem várok én hálát, kommunista vagyok". Többé nem látta; valószínű, hogy mártírhalált halt azokkal, akiket a Margit körútról Sopronkőhidára vittek és kivégeztek. Zemplén Gézát a fogház kiürítésekor, 1944. december 18-án hazaengedték. Szabadulásában állítólag közrejátszott egykori tanársegédjének, Bartha Andor hadmérnök-ezredesnek közbelépése." (In: Dr. Móra László: Dr. Zemplén Géza. A hazai tudományos szerves kémia megalapítója (1883-1956.) Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára Műszaki Tudománytörténeti Kiadványok 21. Bp., 1971, BME, 75-76 p. )

cca 1948 "Sofőr Iskola", a Játékvizsgáló Bizottság által jóváhagyott játékterv, tus, színesceruza, pauszpapír, papír, jelzés nélkül,nemzeti kiscímeres pecsétekkel, aláírásokkal, 4 sztl. lev., 60x40 cm, (pauszpapír: 55x39 cm), 44x27 cm (pauszpapír:37x27 cm), 34x26 cm, 17x38 cm

cca 1950 Karikatúrák a magyar válogatott labdarúgóiról (Lóránt Gyula, Fogl, Dudás János, stb.), 7 db, jelzés nélkül, tus, papír, 19,5×14,5 cm

1953 A legendás magyar-angol (6:3) labdarúgó-mérkőzés után küldött, az Aranycsapatot ábrázoló fotólap, a hátoldalon bélyegzéssel és gépelt köszönő sorokkal, 9x14 cm

1958 Kassák Lajos (1887-1967) író, költő, műfordító, képzőművész levele Szenes Árpád (1897-1985) Párizsban élő festőművészhez, amelyben egy dokumentációs munka összeállításához kéri ki Szenes nézeteit és reprodukciókra is igényt tart. Fél géppel írt oldal, Kassák Lajos autográf aláírásával.

1963 Bp., Germanus Gyula (1884-1979) nemzetközi hírű magyar orientalista autográf levele, benne 1848-1849-es dolgokra, személyekre vonatkozó témákkal is, autográf aláírással, a szélén két lyukkal, 4 beírt oldal, 2 sztl. lev.

1981 Jankovics Marcell: Fehérlófia c. rajzfilmből származó két eredeti kézzel rajzolt figura. Vegyes technika, műanyag film. Animációtörténeti kuriózum 34x26 cm

1985 Dargay Attila (1927-2009): A Nagy Ho-Ho-Horgász c. rajzfilmsorozat eredeti, Dargay által rajzolt figurái. Film cell, tus. Lapméret: 24x17 cm