Bodó [Mátyás], Mathias: Jurisprudentia criminalis secundum praxim & constitutiones Hungaricas in partes duas divisa. Cujus pars prior, jus & processum criminalem publica delicta & malefactores, modumque contra eos procedendi, in genere; pars posterior, crimina publica & privata, eorumque & modum puniendi. [Pozsony] Posonii, 1751. Ex Typographia Joannis Michaelis Landerer. [12] + 325 + [15] p. Folio. Első kiadás. Bodó Mátyás (1690-1750 körül) jogtudós, jogakadémiai tanár, táblabíró, műve hiánypótló munka volt a hazai büntetőjog történetében. A régi magyar büntetőjognak valójában nem volt modern értelemben vett rendszere, a deliktumok egyfajta csoportosítását az alkalmazandó büntetésekre Werbőczy végezte el először. A Hármaskönyvön és a bírói gyakorlaton nyugvó szokásjogra a XVIII. század első harmadától a Praxis Criminalis gyakorolt jelentős hatást. A II. Károly által kiadott törvények alapján már határozottabban szétváltak az ún. közbűncselekmények és a magándeliktumok. Korabeli, öt bordára fűzött, gerincén kopott aranyozású, vaknyomásos egészbőr kötésben, gerincén címvignettával, piros festésű lapszélekkel. Jó példány.

[Werbőczy István (1465-1541)] Werbőczius illustratus: sive Decretum Tripartitum juris consuetudinarii inclyti regni Hungariae. A magistrato Stephano de Werbőcz. Tyrnaviae [Nagyszombat], 1740, Typis Academicis Societatis Jesu, 18 sztl. lev. + 569+1 p.+9 sztl. lev. Latin nyelven. Korabeli egészbőr-kötés, kopott borítóval, kissé sérült gerinccel, foltos lapokkal, korábbi tulajdonosi bejegyzésekkel, hiányzó hátsó szennylappal.

[Werbőczy István] Werbőcz, Stephanus de: Werböczius illustratus: sive decretum tripartitum juris consuetudinarii inclyti regni Hungariae, a magistro Stephanus de Werbőcz. [Nagyszombat], 1775. Typis Tyrnaviensibus. 569 + [15] p. A Hármaskönyv (Tripartitum) egy szokásjog-gyűjtemény, amelyet Werbőczy II. Ulászló király megbízásából gyűjtött össze. A korabeli Magyarország jogszabályainak és szokásjogainak ezen írásos összefoglalása latinul 1517-ben, magyarul először 1565-ben jelent meg. A gyűjtemény jogi fórumokon egészen 1848-ig használatban volt, a legnépszerűbb talán a 18. században volt, ekkor számos magyar és latin nyelvű kiadása látott napvilágot. A szerző, Werbőczy István jogtudós, királyi ítélőmester, királyi személynök, Magyarország nádora. Jogi, bölcsészeti és teológiai tanulmányokat végzett. 1482-ben kancelláriai levéltárőrként, majd a királyi törvényszék jegyzőjeként tevékenykedett. Közreműködött az 1498. II. Ulászló-féle nevezetes törvények megalkotásában. Az 1500-as és 1501-es országgyűléseken a köznemesség szóvivője és vezére volt. 1502-ben országbírói ítélőmesternek választották. 1516-ban királyi személynök lett és többfelé járt diplomáciai küldetésben, ezt követően az 1525. évi országgyűlésen nádorrá választották. Később Szapolyai János kinevezte kancellárnak. Korabeli, gerincén díszesen aranyozott, kissé kopott egészbőr kötésben, piros festésű lapszélekkel, gerincén aranyozott vörös címvignettával. Jó példány.

[Bodó Mátyás (1690 - cca. 1750): büntetőjogi munkája]: Mathia Bodo: Jurisprudentia criminalis secundum praxim et constitutiones Hungaricas in duas partes divisa [...] Posonii (Pozsony), 1751, Joannis Michaelis Landerer, (20)+325+(15) p. Latin nyelven. Kissé sérült korabeli, aranyozott gerincű egészbőr kötésben,

Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I-IV. köt. Bp., 1987-1998. Akadémiai, 907 + [5] p.; 646 + [2] p.; 568 + [2] p.; 714 + [6] p. Első (harmadik) kiadás. I. köt.: Abaújvár, Arad, Árva, Bács, Baranya, Bars, Békés, Bereg, Beszterce, Bihar, Bodrog, Borsod, Brassó, Csanád és Csongrád megye.; II. köt.: Doboka, Erdélyi Fehér, Esztergom, Fejér, Fogaras, Gömör és Győr megye.; III. köt.: Heves, Hont, Hunyad, Keve, Kolozs, Komárom, Krassó, Kraszna, Küküllő megye és Kunság.; IV. köt.: Liptó, Máramaros, Moson, Nagysziget, Nógrád, Nyitra, Pest és Pilis megye.; Györffy György (1917-2000) történész, középkorász monumentális munkája levéltári adatok segítségével rekonstruálja Magyarország Árpád-kori megyéinek teljes településföldrajzát. Az oldalszámozáson belül számos megye-, vár- és várostérképpel illusztrált kötetek alfabetikus sorrendben sorakoztatják az ország Árpád-kori megyéit, általános jellemzését adják a megyék kialakulásának, térképes formában adatolják a megye területének nagyobb nemzetségi és egyházi birtokosait. A megyei települések éves jövedelmének és egyházi tizedének feltüntetését követően levéltári források nyomán részletes településtörténeti adatok, a szócikkek egyes jelentősebb települések esetén akár több oldalra is terjednek. A monográfia beavat a magyarság és az itt talált szláv és törökös népelemek népmozgásaiba is. A munkából összesen négy kötet készült el, az utolsó feldolgozott közigazgatási egység a Budát, Óbudát és Visegrád várát is magában foglaló Pilis megye. Példányunk első kötete először 1963-ban jelent meg, példányunk az 1987. évi 3. kiadásból, a többi kötet az első kiadásból származik. Kiadói aranyozott egészvászon kötésben, feliratozott kiadói védőborítóban, szép állapotban.

[Bonbardi] Bonbardus, Michael: Topographia magni Regni Hungariae olim a P. Michaele Bonbardio, e Societate Jesu conscripta; nunc vero opera et studio Joannis Bapt. Trsztyánszki ex eadem Societate emendata et Aucta. [Bécs] Viennae Austriae, 1750. Prostat apud Leopoldum Kaliwoda et Augustinum Bernardi. [8] + 590 + [12] p. Folio. Példányunk címlapvariáns, egy tervezett topográfiai sorozat első kötete, melyből több nem jelent meg. A címlap szedése is jelentősen eltér az általában előforduló példányok címlapjától, ebbe a variánsba a Mária Teréziát ábrázoló allegorikus címképet, valamint a címlapot követő, neki szóló ajánlást nem kötötték bele. Michael Bonbardi (1683-1729) jezsuita szerzetes munkája Magyarország topográfiájának leírása, a valaha itt élt és élő összes nép (hunok, avarok, vandálok, németek, magyarok, szlovákok, románok, illírek, kunok) rövid történetének összefoglalásával. A megfelelő földrajzi fejezetekben a szerző a közelmúlt hatalmi helyzetét meghatározó okiratokat és levelezést is betűhíven közli: Pilis megye leírásában Lipót császár diplomáját, Széchényi György esztergomi érsek levelét, Baranya vármegye leírásában - humanista adalékként - Janus Pannoniust idézi, másutt pedig egyéb emlékezetre méltó dolgokról emlékezik meg: Pozsony vármegyénél a dús kerteket méltatja, Nagyszombatnál a jezsuitákat. Jóllehet a jezsuita szerző bécsi perspektívája miatt elsősorban a Dunántúl és a Felvidék megyéiről szól bőven, így Erdély ismertetését teljesen mellőzi, az Alföld topográfiai bemutatása pedig csupán pár rövid fejezetre korlátozódik, ennek ellenére fontos kiemelni, hogy a jászkun kerület jellemzésénél elsőként ismerteti a manapság ugyan közismert, akkoriban viszont elfeledettnek számító Lehel-mondát. A mű első kiadása 1718-ban jelent meg, tételünk a munka 1750. évi újrakiadásából származik. A fametszettel díszített címlapon régi gyűjteményi bejegyzés és bélyegzés, oldalszámozáson belül néhány fametszetű könyvdísszel. Az első előzéken, valamint kötetünk első nyolc és utolsó két levelén apró szúrágásnyom. RMK III/XVIII. 307. Poss.: A máriabesnyői plébánia könyvtára. Hat bordára fűzött, vaknyomásos korabeli bőrkötésben, színes festésű lapszélekkel, az aranyozott címfelirat a gerincen barna címkén. A kötéstáblákon kétszeres léniák által alkotott vaknyomásos keret, az első kötéstáblán apró hiány, a hátsó kötéstáblán apró szúrágásnyom és apró kopások. Dekoratív, jó példány.

Péczely József: A' magyarok' történetei Ásiából kijövetelöktől fogva a' mai időkig. Első-második darab. [Teljes mű, egybekötve.] Debreczenben, 1837. Nyomtattatott Tóth Lajos által. X + [11]-213 + [1] p.; 480 p. Egyetlen kiadás. Péczely József (1789-1849) történész, pedagógus, a Debreceni Református Kollégium meghatározó tanáregyénisége, a Magyar Tudós Társaság tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja. Nemzeti szemléletű magyar történetírásának két kötete az őstörténet boncolása helyett az álmosi időktől a mohácsi vészig tekinti át a magyarság történetét, a nagy mű további kötetei nem készültek el. Példányunk fűzése az előzékeknél enyhén meglazult. Szüry 3582. Aranyozott, enyhén kopott gerincű korabeli félvászon kötésben, színes festésű lapszélekkel. Jó példány.

Fernand Braudel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I-III. köt. Ford.: R. Szilágyi Éva. Bp., 1996, Osiris - Akadémiai Kiadó. Kiadói papírkötés, jó állapotban.