A december a kultúra és művészetek ünnepe is, a hideg téli napokon a múzeumok és kiállítótermek színt varázsolhatnak a mindennapjainkba. A műtárgy.com cikkében összegyűjtött néhány kiemelkedő hazai tárlatot.
Vagyok, aki vagyok – Magyar képzőművészet 1945 után / Válogatás a Jáky-gyűjteményből, Várkert Bazár, Déli palota
2023. 10. 14. – 2024. 06. 22.
A YBL6 Művészeti Térben tekinthető meg a hazai műgyűjtés egyik legismertebb kollekciójának válogatása. A Jáky-gyűjtemény részét képező 120 festmény hat tematikus termen keresztül mutatja be a magyar képzőművészet 1945 utáni történetét a 1990-es évekig. A „Vagyok, aki vagyok” című kiállítás különlegessége, hogy stílusirányzatoktól függetlenül képes felmutatni a kelet-nyugat közötti párbeszéd jegyeit a korszak összes uralkodó vagy éppen rejtőzködő művészeti alkotásában.
Jáky Balázs gyűjteménye az utóbbi évtizedek hazai műgyűjtésének kiemelkedő kollekciója. Nemcsak a 1940-es és 1950-es évek hazai haladó törekvéseit, az 1960-as évek Iparterv generációjának meghatározó főműveit, vagy éppen a korszak nagy „remetéinek” jellegzetes alkotásait, hanem a progresszív hagyományokra épülő, s az 1990-es években egyre inkább az új képtípusok felé forduló fiatal nemzedék egy-egy meghatározó munkáját is tartalmazza.

A tárlat három alappilléren nyugszik, melyeket időrendben az Európai Iskola hagyományai, az úgynevezett Iparterv-generáció meghatározó figuráinak életműve, valamint az 1980-as és az 1990-es évek Új szenzibilitása jelenti.
Renoir – A festő és modelljei, Szépművészeti Múzeum
2023. szeptember 22. – 2024. január 7.
Pierre-Auguste Renoirt (1841–1919) az egyik leghíresebb impresszionista festőként tartják számon, ugyanakkor hat évtizedet felölelő, az 1860-as évek elejétől egészen haláláig kibontakozó, gazdag és sokszínű életművének jelentős része kívül esik a mozgalom keretein. Fiatal, kezdő művészként bár egyike volt az új stílus megteremtőinek, 1881-ben sorsdöntő olaszországi útját követően elfordult az impresszionizmus megközelítésétől és célkitűzéseitől. Renoir azoban még élete végén, a 20. század első évtizedeiben is kísérletező és megújulásra képes alkotó tudott maradni, aki páratlan festőiségével, lenyűgöző termékenységével, példaértékű kitartásával inspirálta a következő generáció nagy alakjait.

Forrás: Musée d’Orsay, Dist. RMN-Grand Palais / Patrice Schmidt
A múzeum szeptember 22-én megnyílt kiállítása a festő alakábrázolásait állítja a középpontba. A tárlat kronologikus, egyben tematikus elrendezésben, festményeken, grafikákon, szobrokon keresztül vizsgálja Renoir viszonyát a művészetét inspiráló modellekhez. A kiállítás Szépművészeti Múzeum, a párizsi Musée d’Orsay-val és a Musée de l’Orangerie együttműködésben valósul meg.
Françoise Gilot, Reigl Judit, Gábor Áron és Gémes Péter kiállításai a Műcsarnokban
A Műcsarnokban jelenleg négy kiemelkedő művész pályáját reprezentáló tárlat is látogatható. A december 8-án nyílt (2024. február 4.-ig bejárható) Françoise Gilot: Felszálló Főnix című kiállítás a francia származású festőművész munkásságának átfogó bemutatást adja. Az egészen korai, még a pályaindulást reprezentáló művektől kezdve az életmű kései szakaszát jelentő 2016-os papírmunkáig Gilot főbb korszakai, témái és sorozatai mind felvonulnak. Olyan meghatározó momentumai villannak fel az életműnek, mint a kezdeti, még a Picasso mellett töltött időszakából származó drámai önarcképe, a legendás párizsi Mourlot-műhelyben készített egyik első litográfiája, a ’80-as évek monumentális lebegővásznai, vagy a ’90-es évek kiemelkedő fontosságú sorozatának, a Vándornak a darabjai, melyek hosszú idő után újra együtt láthatók.

Forrás: Műcsarnok
A Körkérdés című tárlat Gábor Áron (1954; festőművész, grafikus, szobrász és performer) eddigi életművének tizenhárom fő témájából hármat mutat be: a ’80-as és a ’90-es években készült műveire, valamint a legújabb alkotásira fókuszál. A kéz és a test emlékezete: Gémes Péter fotófestészete kiállítás a művész tragikusan rövid (1951. 04. 11. – 1996. 10. 22.) életének alkotásaiból válogat. Gémes kompozíciói van, hogy közvetlenül fotókból állnak és van, hogy a lefényképezett alakjait szórópisztollyal rajzolta föl a nagyméretű vásznakra. A Reigl Judit és a második párizsi iskola című tárlat az idén 100 éve született Reigl Juditra (1923 – 2020) emlékezik. Az intézmény a Kálmán Makláry Fine Arts Galériával együttműködve nagyszabású centenáriumi kiállítással tiszteleg a világhírű festőművész életműve előtt. A bemutatásra kerülő, több mint 80 festménye mellett a Második párizsi iskola olyan kiemelkedő alkotóinak művei szerepelnek a tárlaton, mint Jean Dubuffet, Hans Hartung, Jean-Paul Riopelle és Jean Degottex. Az utolsó szekcióban az alkotó papírra készített gesztusai szerepelnek.
Mind a három kiállítás 2024. január 28.-ig tart nyitva.
TechnoCool – Új irányok a kilencvenes évek magyar képzőművészetében (1989-2001), Magyar Nemzeti Galéria 2023. október 27. – 2024. február 11.
A TechnoCool című kiállítás a 1990-es években indult művészgenerációnak a gondolkodásmódját járja körül, amely a rendszerváltozás utáni évtized gazdasági és kulturális nyitottságát felszabadító élményként élte meg. Ebben az elektronikus zenék forradalmasító szemlélete, a DJ-kultúra és a partik új látványvilága meghatározó inspirációt jelentett, ami a művek vizualitásában, az általuk felvetett kérdésekben is megjelent. A kiállítás több mint félszáz alkotó művein keresztül a különböző médiumok – festészet, objekt, fotó, print, videó és kis mértékben a számítógép-alapú művészet – kilencvenes évekbeli alakulását mutatja be.

Forrás: Magyar Nemzeti Galéria
A tematikus tárlat szekciói olyan témaköröket mutatnak be, melyek ma is frissen és relevánsan hatnak. A műalkotásokat a korszakban Magyarországon nagy hatású külföldi alkotók egy-egy művével helyezték nemzetközi kontextusba.
A kétely felfüggesztése – A művész tekintete 1., Néprajzi Múzeum
2023. november 30. – 2024. június 22.
Albert Ádám, Kristóf Krisztián és Trapp Dominika képzőművészek a Néprajzi Múzeum meghívására három éven keresztül dolgoztak együtt múzeumi kutatókkal. A szemináriumok, raktárbejárások, közös elvonulások és intenzív párbeszédek eredményeként múzeumi témákat, kortárs kérdéseket, gyűjteményi tárgyakat és saját alkotásokat építettek össze: egy-egy installatív művészeti munkába, végül egy összehangolt térbe és kiállításba. A tárlat egyúttal első epizódja a Néprajzi Múzeum MaDok programja által indított Művész tekintete című sorozatnak, amely már a 2024 májusában nyíló állandó gyűjteményi kiállításhoz kapcsolódik.

Forrás: Néprajzi Múzeum
A projekten belül megvalósuló, az első műalkotásokat bemutató kortárs művészeti kiállítás címe, A kétely felfüggesztése leginkább a színházi irodalomból ismert fogalom, arra utal, ahogy megpróbáljuk felfüggeszteni a bennünk rejlő kétséget az élvezet és az élmény kedvéért. Az igazság látszata felszabadítja a képzeletet a színház, az irodalom, a film mellett a múzeumban is. Mindez azonban nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy benézzünk a színfalak mögé. Erre vállalkoztak a kiállító művészek is. A kiállítás kulcstémái a táj, az állatok és az emberek találkozása, az ismerhető valós és a nehezen megismerhető fiktív történetek, illetve a rituális és mágikus tárgyak mögött rejlő sejtett világok ábrázolása. A kutatás terepe a múzeum gyűjteménye, célja a műtárgyakból kibontható – gyakran ismeretlen – tudás művészi megformálása.
Schönbrunn kincsei, Gödöllői Királyi Kastély
2023. szeptember 8 – 2024. január 28.
Wittelsbach Erzsébet kétségkívül a 19. századi európai történelem egyik legérdekesebb személyisége. Rajongóinak száma világszerte egyre nő. Életét most az ő, illetve közvetlen családtagjai használatából megmaradt különleges tárgyak segítségével mutatják be Gödöllőn.
Július 18-án Bécsben Dr. Ujváry Tamás a Gödöllői Királyi Kastély, és Mag. Klaus Panholzer, a Schönbrunn Group igazgatója aláírták azt a szerződést, mely alapján a különleges schönbrunni gyűjtemény kiemelkedő, Erzsébet királynéhoz köthető személyes tárgyainak gyűjteménye először hagyja el Ausztriát a Sisi on Tour kiállítás keretében és első útja Gödöllőre vezet.

Forrás: Gödöllői Királyi Kastély
A tárlaton a császári család tagjait ábrázoló portrék mellett dokumentumok, porcelánok, textilek, valamint metszetek és grafikák is láthatók.
A ResoArt állandó Zsolnay kiállítása, Kőrössy-villa
2023 szeptember második felében megnyílt a nagyközönség előtt Budapest legnagyobb Zsolnay magángyűjteménye. A Resonator Kulturális és Művészeti Alapítvány által kezelt Zsolnay gyűjtemény közel 1000 darabból áll, gerincét a Zsolnay gyárban az 1870-es évek közepétől a századfordulóig tartó historizmus stílusperiódusa alatt készült műtárgyak alkotják. Ezen időszakon belül az 1878-1885 közötti évek voltak azok, amelyeket a Zsolnay első aranykorának tekinthetünk technikai és művészi szempontból egyaránt.

Forrás: Etienne
A bemutatásra kerülő kollekció Szabó András műgyűjtő magángyűjteménye, amely bemutatja a Zsolnay márkanév sikertörténetét az 1870-es évektől az 1920-as évek végéig alkotott díszkerámiákon keresztül.
Forrás: Várkert Bazár, Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok, Magyar Nemzeti Galéria, Néprajzi Múzeum, Gödöllői Királyi Kastély, ResoArt
Címlapkép: Tárlatvezetés a Renoir – A festő és modelljei című kiállításon a Szépművészeti Múzeumban. A képen látható festmény: Pierre-Auguste Renoir, Ebéd után, 1879
Címlapkép forrása: műtárgy.com / Szántó András