1911 Selmecbánya, Fodor László (1855-1924) a Selmecbányai M. Kir. Bányászati Erdészeti Főiskola rektorának (1904-1906 (a főiskolává alakult intézmény első rektora, 1910-1912) autográf aláírása, Zemplén Géza (1883-1956) főiskolai adjunktus, vegyész, bölcseleti doktor, későbbi műegyetemi tanár fizetésemelési okmányán, az intézmény fejléces papírján, 1911. júl. 9.

ca 1910 Mednyánszky László (1852-1919) festőművész autográf levele dr. Löwenstein Arnoldnak a Pallas Irodalmi Rt, igazgatójának, mecénásának Budapestről. A levélben megköszöni anyagi és egyéb segítségét mellyel "ily javíthatatlan bárányt ismét és ismét a jók útjára terelget" és további pénzt kér, valamint beszámol arról, hogy Wolfner Gyula is vett tőle egy vázlatot. 3 beírt oldal, borítékkal

1906 Darányi Ignác (1849-1927) földművelésügyi miniszter (1906-1910) autográf aláírása, Zemplén Géza (1883-1956) vegyész, bölcseleti doktor, későbbi műegyetemi tanár tisztviselői kinevezése a Selmecbányai M. Kir. Bányászati Erdészeti Főiskola Erdészeti Vegytani Tanszékéhez, 1906. dec. 18., fejléces papíron.

1903 Munkácsy kontra Roheim peres ügyben írt levelezőlap, Kézdi-Kovács László (1864-1942) festőművész, műkritikusnak Brüsszelbe küldve: "Kívánságához képest Munkácsy c/a Roheim ügyben 560 kor. szakértői díjat küldöttem (...)". Beazonosítandó aláírással. Ritka kordokumentum! Munkácsyné Roheim Ödön (1868?1939) okleveles ügyvédet, fakereskedőt és Kádár Gábor (1859-) festőművészt, nyomdászt, cégvezetőt perelte 1898-tól Munkácsy Mihály 32 festménye, vázlata és reprodukciós jogai ügyében. Roheim és Kádár Munkácsy Krisztus Pilátus előtt c. művéről készített reprodukciós nyomatot. Kádár Gábor, korábban Munkácsy növendéke Párizsban, egy magyar társaságot alapított abból a célból, hogy az Ecce homót több országban bemutassa és Kádár tervezte 1896-ban a festményt és bemutatását hirdető plakátot. A pernek 1904-ben a magyar állam vetett véget azzal, hogy Munkácsy özvegyétől átvette a képeket.

1901 Edvi Illés Aladár festő által Oldal István nagybecskereki fotósnak küldött képeslap

XIX. sz. vége/XX. sz. eleje? Nagyapponyi gróf Apponyi Albert (1846-1933) autográf sorai névjegykártyáján.

cca 1891 "N[a]g[y]s[ágos] Spett Vincze ur építékezése". A Múzeum körút 37. sz. alatti ház tervei, Aigner Sándor (1854-1912) építész munkái. Az "Építő Ipar" 1891. február 25. sz. közli a hírt, miszerint: " A középítési hetes albizottmány 11. évi február 23-án Hofhauser Lajos főv. biz. tag elnöklete alatt tartott ülésében a következő magánépítési engedélyügyeket tárgyalta, melyek közül a tanács az építési engedély kiadása előtt a főv. Közmunkák Tanácsához átteszi: 5,767. Spett Vince, a IV. k. Múzeum-körút 37. sz. telken építendő háromemeletes bérházának terveit." Spett Vince (1842-1906) a kor neves magánjogásza, jómódú budapesti ügyvéd, többek között a dúsgazdag Wenckheim család ügyvédje, nagybirtokos (Felsőpetényben 1549 holdas birtok), Nógrád megye törvényhatóságának tagja. Spett Vince lánya, Spett Mária Aranka Gizella (1884-1910) Fellner Frigyes (1871-1945) közgazdász, statisztikus későbbi felesége. 5 db terv vászonra kasírozva, Aigner Sándor aláírásával, valamint 1 terv papíron, kopott, kissé sérült aranyozott tokban, a papír terv szakadt, sérült, 81x57 cm és 66x81 cm közötti méretben, és 18x52 cm.

1885-1905 "Triangi Elise Poesie" Triangi Elise emlékkönyve. 1885-1905 közötti bejegyzésekkel. Több mint 50 bejegyzéssel, köztük rajzokkal is. Magyar, német és francia nyelven, 35 sztl. lev. Az emlékkönyvet 1885-ben kezdték meg, Nagyszebenben, majd 1887-től kolozsvári írásokat olvashatunk, valamint: Alsó Jára (Alsójára, Iara, Jahren), Egyház Maróth (Egyházmarót/ Kostolné Moravce), Trieszt, Visegrád. Az utolsó bejegyzés 1905-ben lett keltezve. A kezdősorokat (a 2. levélen) egy chromolitográf képen látható leányalak kibontott papírtekercsére gyöngy betűkkel Rudolf König írta (Hermannstadt (Nagyszeben), 1887. 3/28.) Egy színes tusrajzzal is kedveskedik: Hat angyali gyermekalak zenél csellőn, hegedűn, balajkán, fuvolán, citerán; a citerán felirat: "Éljen a magyar!", bal alsó sarkán szignált: König 887. Több ismert név is felbukkan a beírok között: Bánffy Alice, Bánffy Anna, Bánffy Erzsébet, Betegh Sándor, Bethlen Balázs, Bethlen Éva, Bethlen Klára, Bethlen Mária, Bethlen Vilma, Bethlen Zsófika, Kemény Jolán, Wass Albert, Wass Maria, Wass Ráchel, Wesselényi Ilona, Wsselényi Palma, Zeyk Dániel. Az emlékkönyv tulajdonosa minden bizonnyal (gr.) Triangi Elise lehetett (a korabeli kolozsvári lapok többször említik a leírásban az említett családok társasági eseményein. Apja, gr. Triangi Ascensio (a magyar lapokban néhol: "Triangi Antal") dél-tiroli származású császári és királyi százados hadmérnök, illetve császári kamarás volt, nagyapja pedig Káli Nagy Elek reformpolitikus, unitárius főgondnok volt, akinek Alsójárán voltak birtokai. Korabeli piros, bársony-kötésben, felső tábláján metszett sárgaréz ornamentika piros (számszerint 10) ékkő-berakásokkal, fém zárócsattal. A kötés szétvált, és kijáró lapokkal, de ezeket leszámítva alapvetően jó állapotban. Hangulatos darab, 236 mm. Alexander Brody [Bródy Sándor] könyvtárából.