Gábor Áron: Magyar haditudósító túl a Sztálin-vonalon. Bp., [1941.], Stadium, 324 p. + 8 (feliratozott, fekete-fehér fotók) t. Első kiadás. A mű szerepel az 1945-ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány által betiltott fasiszta, és szovjetellenes könyvek listáján. Kiadói félvászon-kötés, kopott, kissé foltos borítóval.

Tomor László: Harcok az orosz égen. A repülő ember I. köt. Bp.,[1942], Magyar Repülő Sajtóvállalat-Stádium, 162 p.+8 (fekete-fehér képtáblával) t. A mű szerepel az 1945-ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány által betiltott fasiszta, és szovjetellenes könyvek listáján. Kiadói félvászon-kötés, kopott borítóval.

Zámbó Dezső: Hadak útján jártunk. Repülőnapló a Szovjetorosz háborúból. Bp., 1942., Vitézi Rend Zrínyi Csoportja, 123 p.+ 8 (fekete-fehér fotók) t. A borító Szűr-Szabó József munkája. Kiadói illusztrált papírkötés, jó állapotban.

Hefty Frigyes: Repülők előre! József királyi herceg előszavával. 108 képpel. Bp.,[1940], Franklin, 1 t.+2+319+1 p.+30 t. Fekete-fehér képtáblákkal illusztrált. A mű szerepel az 1945-ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány által betiltott fasiszta, és szovjetellenes könyvek listáján. Kiadói aranyozott egészvászon-kötés, kissé kopott borítóval, a hátsó borító felső sarkán kis sérüléssel.

Ő Szentségének Hetedik Pius pápának szenvedései, és a' Frantzia hatalom alól való kiszabadulása. Hiteles Tudósításokból öszve szedettetett. Ő Szentsége rézre mettzett Képével. Pozsonyban, 1814. Wéber Simon Péter és Fijának kőltségével és betűivel. 1 t. (rézmetszetű címkép) + 75 + [1] p. Egyetlen magyar kiadás. Beszámoló VII. Pius pápa Napóleon korszakában megélt üldöztetéseiről. Luigi Barnaba Chiaramonti (1742-1823) apát, püspök és bíboros 1800-ban lépett a pápai trónra. A francia egyház elszakadását és Napóleon felemelkedését a Pápai Állam nem nézte jó szemmel, ennek ellenére Napóleon császárrá koronázásakor VII. Pius is segédkezett. Az Itáliában terjeszkedő Bonaparte-családdal VII. Pius később összeütközésbe került, Napóleont kiközösítette, melyre válaszul a francia császár megszállta a Pápai Államot, a pápát pedig foglyul ejtette. Fontainebleu-i fogságából VII. Pius Napóleon lipcsei csatavesztése után, 1814 tavaszán szabadult. Az örömteli eseményről a katolikus sajtó többek között kiadványunkat adta közre, amely Napóleon lemondásáig követi az eseményeket. (Frissen megjelentő, 1814. évi kiadványunk Napóleon 1815. évi kiszabadulásáról, gyors visszatéréséről és újabb bukásáról értelemszerűen nem tudhat). A címképen, a címlapon és a belív oldalain enyhe, halvány foltosság. Fűzve, korabeli, színes, kézzel festett papírborítóban. Jó példány.

Pulszky Ferencz: Magyarország archaeologiája. 1-2. kötet. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. [6] + 342 + [2] p. + 101 t. (ebből 2 dupla oldalas) + 1 térkép (kihajtható: Rómer Flóris őstörténeti térképe Magyarországról); [6] + 376 p. + 95 t. (ebből 6 dupla oldalas). Első kiadás. Az első kötet 122, a második 156 szövegközti ábrával is illusztrált. A politikus, régész, műgyűjtő grandiózus munkájában összefoglalja az ország földjén élt népek ránk maradt tárgyi emlékeivel kapcsolatos tudnivalókat. Ismerteti többek közt a nagyszentmiklósi kincs darabjait, de érdekes tanulmányt tartalmaz a magyar szent koronáról is. Példányunk első kötete utolsó leveleinek középső margóin kisebb régi javítások. Egységes, díszes, kissé kopott, enyhén sérült, dúsan aranyozott kiadói félmaroquin kötésben, gerinceken a címfelirat piros és fekete címkén, piros festésű lapszélekkel. Összességében jó példány.

Fischer Károly Antal: A hun-magyar írás és annak fennmaradt hagyományai. (Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvész, turkológus, orientalista baráti levelének és kétoldalas olvasói levelének eredeti kéziratával.) Budapest, 1889. Heisler J. könyvnyomdája. 105 + [3] p. Első kiadás. Fischer Károly Antal (1838-1926) magyar királyi vasúti hivatalnok, műkedvelő nyelvész, a hun-magyar rovásírás szakértője. Oldalszámozáson belül számos ábrával illusztrált szakmunkája a rovásíráson mellett a hun-magyar rokonság elméletét támogatja, ám munka fókuszában elsősorban az adatközlés, illetve a hun rovásírásos emlékek tanulmányozásának tudománytörténete áll. A kötetbe helyezve Szentkatolnai Bálint Gábor (1844-1913) nyelvész, turkológus, kolozsvári egyetemi tanár két, 1892-ben keletkezett autográf kézirata. A Kaukázusban és Közép-Ázsiában hosszabb kutatóutat töltött Szentkatolnai Bálint Gábor egyik kézirata a Fischer Károly Antalnak küldött, egy oldal terjedelmű kézirat, "Kedves Barátom" kezdettel, mely levélben a Fischer Károly Antal által felvetett egyik filológiai kérdésre ír meggyőző választ. A másik, két oldal terjedelmű kéziratát feltehetően a sepsiszentgyörgyi "Székely Nemzet" folyóirat olvasói levelének szánta. Az emlékezetes levélben a turkológus professzor a budapesti lapok hazafiatlanságáról ejt néhány szót, amennyiben a lapok a hun-székely rovásírással kapcsolatos újabb tudományos eredmények közlését - mivel az kívül esik érdeklődési körükön - teljességgel mellőzik. Szentkatolnai Bálint Gábor néhány szóban a finnugrista tudósok, és általánosságban a hivatásos tudományosság felkent képviselőinek érzelemvilágáról is beszámol: "A Székely Nemzet november 9-iki és 11-iki számaiban látott besenyő kincsek hun-magyar föliratjainak megfejtését, s így azok mivoltának igazolását a fővárosi nagy lapok (egynek kivételével) agyonhallgatták; mintha ama tény, hogy annyi régi arany kincs a nevetségesnek tartott hun-magyar írás réges-régi létezését bizonyítja, a budapestiekre nézve annyi értékkel sem bírna, mint az, hogy a fővárosban egy kutya kilencet kölykezett. Meglehet, a Székely Nemzet vidéki volta miatt [mellőztek] a büszke fővárosi lapok régi dicsőségünk emez arany okmányairól legalább említést tenni. Ezelőtt a 60-as években, midőn az enlaki unitárius templomnak "Georgius Musnai; Csak egy az Isten" hat szóból álló hun-magyar fölirata ismeretessé lett, mily nagy volt az öröm, pedig az a hun-magyar írásnak csak kétszáz éves, rövidke bizonyítéka volt. Hja akkor még nem voltak oly nagy számban az olyan tudósok, akiket bánt, ha fajunk múltjából valami nemes anyag földerül!" A kolozsvári turkológus olvasói levele egyszerre eleveníti meg a hirtelen megnövekedett Budapesttel kapcsolatos vidéki neheztelések világát, a fővárosi média nyomasztó túlsúlyát, illetve ítéli el a becsatornázott, hivatalossá lett finnugor nyelvészet befolyásos világának hazafiatlan természetét. Az első előzéken régi tulajdonosi könyvjegy. Poss.: Málik József okleveles építészmérnök, törvényszéki hites szakértő. Aranyozott gerincű korabeli félbőr kötésben, az aranyozott címfelirat a gerincen vörös címkén. Dekoratív, szép példány.

Árpád és az Árpádok. Történelmi emlékmű. Szerkesztette: Csánki Dezső. Árpád vezér halálának ezredik évfordulója alkalmával, Thaly Kálmán kezdeményezésére és támogatásával. Budapest, (1908). Franklin-Társulat magyar irodalmi intézet és könyvnyomda. 1 t. (címkép, hártyapapírral védett heliogravűr) + XVII + [3] + 396 + [2] p. + 34 t. (feliratozott hártyapapírral védett színes tábla) + 21 hasonmás (feliratozott hártyapapírral védett egyleveles hasonmások) + 2 melléklet (kihajtható nemzetségtábla) + 1 térkép (feliratozott hártyapapírral védett színes, kihajtható). Folio. Egyetlen kiadás. Kötetünk Az Árpádok jelentőségét és a magyarság kulturális, diplomáciai vezető szerepét hangsúlyozó jubileumi album és tanulmánygyűjtemény. A színes táblák jó része fejezetkezdő határoló lap, mely oldalszámozáson belüli. Szövegközti színes illusztrációkkal, iniciálékkal, díszkerettel gazdagon díszített munka. Díszesen aranyozott kiadói bőrkötésben, az első kötéstáblán Holló Barnabás Árpádot ábrázoló rézplakettjével, a hátsó táblán dombornyomású képpel, felül aranyozott lapszélekkel. Dekoratív, gyönyörű példány.