1936 Gerecse és Gete, Kirándulók térképe 11. sz., 1 : 50.000, M. Kir. Állami Térképészet, szakadásokkal, 82,5×59,5 cm

1945 ,,A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt IV. ker. szervezete választói nagygyűlést tart szeptember hó 30-án [...]", plakát, Bp., Függetlenség-ny., hajtva, minimális sérülésekkel, 59,5x42 cm

Riley, Maurice W[inton]: The History of the Viola. Foreword by William Primrose. (Dedikált.) (Ann Arbor, Michigan, USA, 1980. Author - Printed by Braun-Brumfield). XXIII + [1] + 396 p. Első kiadás. Dedikált: "For Gustav Szerendi-Saupe. Best Wishes: Maurice Riley. Graz 7/5/80." Maurice Winton Riley (1911-1988) amerikai zenetörténész, zenepedagógus, az American Viola Society elnöke. Oldalszámozáson belül gazdag hangszertörténeti fotó- és rajzanyaggal. Prov.: Szeredi-Saupe Gusztáv (1909-1988) brácsaművész, zenepedagógus, zenei szakíró, a MÁV Szimfonikus Zenekar egyik alapítója. Aranyozott kiadói egészvászon kötésben, színes, illusztrált, enyhén kopott kiadói védőborítóban. Jó példány.

Ritter, Hermann: Die Viola alta oder Altgeige. Ihr Name, ihre Geschichte, die Grundsätze ihres Baues, ihr Wesen und ihre Bedeutung als musikalisches Ausdrucksmittel. Als Anhang: Brief R. Wagner's an den Verfasser. Aphorismen über die Viola alta. Die Bagatella'schen Geigenbauregeln. Hauptsächlichtste Musik-Litteratur für die Viola alta. [Lipcse] Leipzig, 1885. Verlag von Carl Merseburger (Buchdruckerei Julius Klinkhardt). 1 t. (címkép) + [4] + 74 p. + 2 t. (kihajtható műszaki rajzok). Hermann Ritter (1849-1926) német zeneszerző, brácsaművész, zenei szakíró szakkönyve a mélyhegedű történetéről, technikájáról és hangszerépítéséről. Függelékben Richard Wagnernek a szerzőhöz írt levele, brácsás anekdoták, illetve a hangszerépítés tanácsai. A mű első kiadása 1876-ban jelent meg, példányunk a harmadik, javított kiadásból való. Az első előzék és a belív két levele a gerincnél megerősítve, néhány levélen apró, halvány foltosság. Enyhén kopott korabeli félbőr kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.

Schunda V. József: A czimbalom története. A szerző, Schunda Vencel József (1845-1923) csehországi származású hangszergyáros és zeneműkiadó által DEDIKÁLT példány! A 10.000-ik czimbalom elkészültének jubileuma alkalmából írta: - - hangyszergyáros cs. és kir. udvari szóllító a pedálczimbalom feltalálója. Bp., 1907., Buschmann F., 1 (Schunda V. József portréja) t.+136 p.+3 (kétoldalas képtáblák) t. Kiadói szecessziós egészvászon-kötés, Gottermayer-kötés.