cca 1982-1985 Vegyes plakát tétel, 3 db, Szentendrei Nyár 1982, A Kályi-jag cigány folklór együttes jubileumi műsora 1978-1983, Nagyidai Sztojka Fardi – Petőfi Csarnok: ‘Amalipé-Barátság’ c. francia-magyar cigány est 1985., kettő

Riley, Maurice W[inton]: The History of the Viola. Foreword by William Primrose. (Dedikált.) (Ann Arbor, Michigan, USA, 1980. Author - Printed by Braun-Brumfield). XXIII + [1] + 396 p. Első kiadás. Dedikált: "For Gustav Szerendi-Saupe. Best Wishes: Maurice Riley. Graz 7/5/80." Maurice Winton Riley (1911-1988) amerikai zenetörténész, zenepedagógus, az American Viola Society elnöke. Oldalszámozáson belül gazdag hangszertörténeti fotó- és rajzanyaggal. Prov.: Szeredi-Saupe Gusztáv (1909-1988) brácsaművész, zenepedagógus, zenei szakíró, a MÁV Szimfonikus Zenekar egyik alapítója. Aranyozott kiadói egészvászon kötésben, színes, illusztrált, enyhén kopott kiadói védőborítóban. Jó példány.

Ritter, Hermann: Die Viola alta oder Altgeige. Ihr Name, ihre Geschichte, die Grundsätze ihres Baues, ihr Wesen und ihre Bedeutung als musikalisches Ausdrucksmittel. Als Anhang: Brief R. Wagner's an den Verfasser. Aphorismen über die Viola alta. Die Bagatella'schen Geigenbauregeln. Hauptsächlichtste Musik-Litteratur für die Viola alta. [Lipcse] Leipzig, 1885. Verlag von Carl Merseburger (Buchdruckerei Julius Klinkhardt). 1 t. (címkép) + [4] + 74 p. + 2 t. (kihajtható műszaki rajzok). Hermann Ritter (1849-1926) német zeneszerző, brácsaművész, zenei szakíró szakkönyve a mélyhegedű történetéről, technikájáról és hangszerépítéséről. Függelékben Richard Wagnernek a szerzőhöz írt levele, brácsás anekdoták, illetve a hangszerépítés tanácsai. A mű első kiadása 1876-ban jelent meg, példányunk a harmadik, javított kiadásból való. Az első előzék és a belív két levele a gerincnél megerősítve, néhány levélen apró, halvány foltosság. Enyhén kopott korabeli félbőr kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.

[Plakát] Az Nemzeti Bajnokság I. osztályának 1997-1998-as évadában ezüstérmet szerző FTC labdarúgó csapatának csoportplakátja (A teljes csapat 32 tagjának, edzőjének, segédedzőinek, orvosainak aláírásával.) Budapest, 1998. Színes plakát, mérete: 385x595 mm. Minden idők legsikeresebb magyar labdarúgó csapata, a Ferencvárosi Torna Club, a harmincötszörös magyar bajnokcsapat az 1997-1998-as labdarúgó évad idején ezüstérmet ért el. Plakátunkon a teljes játékoskeret szerepel, Nyilasi Tibor edzővel, a segédedzőkkel és orvosi stábbal együtt. A 33 fős teljes csapatból harmincketten saját kezű aláírásukkal látták el plakátunkat. Az aláírások balról jobbra: Hátsó sor: Nyilas Elek középpályás (16) -- Limperger Zsolt hátvéd, középpályás (8) -- Dragóner Attila hátvéd (2) -- Szeiler József kapus (23) -- Udvarácz Milán kapus (26) -- Hrutka János hátvéd (5) -- Hajdu Attila kapus (3) -- Vámos János kapus (27) -- Vámosi Csaba hátvéd (28) -- Touati Meziane csatár (25) -- Jagodics Zoltán hátvéd (6). Középső sor: Zavadszky Gábor középpályás (30) -- Horváth Ferenc csatár (4) -- Deme István szertáros -- Simon Balla István erőnléti edző -- Nyilasi Tibor edző -- Hegedűs Gyula kapusedző -- Kiss László másodedző -- Lipcsei Péter hátvéd, középpályás (9) -- Vincze Ottó középpályás (29) -- ifjabb Albert Flórián középpályás (1). Ülő sor: Milovanovic Dejan hátvéd, középpályás (10) -- Nicsenko Igor csatár (15) -- Szűcs Mihály hátvéd (24) -- Sitku Illés csatár (22) -- dr. Gyarmati Jenő csapatorvos -- Bodnár József gyúró -- dr. Juhász József csapatorvos -- Páling Zsolt középpályás (17) -- Simon Tibor hátvéd (21) -- Schultz Levente középpályás (20) -- Nagy Norbert hátvéd (14). Jelentős sportrelikviának is beillő plakátunk mindössze egyetlen szereplő aláírását nélkülözi, a "Kopaszként" és "Dr. Genya"-ként egyaránt ismeretes Miriuta László - távollétében - nem tudta aláírni dokumentumunkat. A csapatcímer a jobb felső sarokban, plakátunk jobb és bal szélén apró levágás. Jó állapotú plakát, fakeretben, üveglap mögött.

Schunda V. József: A czimbalom története. A szerző, Schunda Vencel József (1845-1923) csehországi származású hangszergyáros és zeneműkiadó által DEDIKÁLT példány! A 10.000-ik czimbalom elkészültének jubileuma alkalmából írta: - - hangyszergyáros cs. és kir. udvari szóllító a pedálczimbalom feltalálója. Bp., 1907., Buschmann F., 1 (Schunda V. József portréja) t.+136 p.+3 (kétoldalas képtáblák) t. Kiadói szecessziós egészvászon-kötés, Gottermayer-kötés.