10721. tétel:
1861. Az országgűlés összehívásáról rendelkező császári levél Nagykároly városának címezve. Ferenc József császár autográf aláírásával, ezen kívül báró Vay Miklós (1802-1894) kancellár, főispán, később főrendiházi elnök, koronaőr, és Zsedényi Eduárd (1804-1879) politikus, országgyűlési követ aláírásaival; uralkodói szárazpecséttel Az 1861-es magyarországi országgyűlést (1848-49 után a második) Ferenc József azért hívta össze, hogy az általa kiadott októberi diplomát illetve a februári pátenst a birodalma egészén, így Magyarországon is keresztülvigye. Ennek kapcsán rendezték meg az 1861-es országgyűlési választásokat; az ezen mandátumot szerzők (alább) aztán a képviselőházban foglaltak helyet. Rajtuk kívül működött még egy felsőház is melybe származási, illetve korábbi érdemeik alapján hívtak be többnyire főnemeseket, illetve köznemeseket és főkatonákat (akik többnyire szintén főnemesi származásúak voltak). A felsőházba csak meghívás útján lehetett bekerülni. Mivel Ferenc József 1860 októberében, illetve 1861 februárjában írt politikai szándékait az országgyűlés végül elutasította, a császár a parlamentet még az év vége előtt
1861. Az országgűlés összehívásáról rendelkező császári levél Nagykároly városának címezve. Ferenc József császár autográf aláírásával, ezen kívül báró Vay Miklós (1802-1894) kancellár, főispán, később főrendiházi elnök, koronaőr, és Zsedényi Eduárd (1804-1879) politikus, országgyűlési követ aláírásaival; uralkodói szárazpecséttel Az 1861-es magyarországi országgyűlést (1848-49 után a második) Ferenc József azért hívta össze, hogy az általa kiadott októberi diplomát illetve a februári pátenst a birodalma egészén, így Magyarországon is keresztülvigye. Ennek kapcsán rendezték meg az 1861-es országgyűlési választásokat; az ezen mandátumot szerzők (alább) aztán a képviselőházban foglaltak helyet. Rajtuk kívül működött még egy felsőház is melybe származási, illetve korábbi érdemeik alapján hívtak be többnyire főnemeseket, illetve köznemeseket és főkatonákat (akik többnyire szintén főnemesi származásúak voltak). A felsőházba csak meghívás útján lehetett bekerülni. Mivel Ferenc József 1860 októberében, illetve 1861 februárjában írt politikai szándékait az országgyűlés végül elutasította, a császár a parlamentet még az év vége előtt feloszlatta.
Kikiáltási ár: 120 000 Ft