1870 Borászat Füzetek II. évf. 1-12. füzet. Teljes, II. évfolyam! [Szerk. Somssich Pál és Entz Ferenc.][Pest, 1870, Kocsi Sándor], 766+X p. Szövegközti fametszetű illusztrációkkal. Átkötött félvászon-kötés, enyhén foxing foltos lapokkal, néhány helyen ceruzás bejelölésekkel, aláhúzásokkal. Ritka szőlészeti-borászati szakfolyóirat, amely Somssich Pál és Entz Ferenc szerkesztésében jelent meg, havonta, 1869-1973. Teljes évfolyam rendkívül

Velde, Karl Franz van der: Schriften von C. F. van der Velde. Band 1-25. Dritte, verbesserte Auflage. [Teljes mű, 11 kötetbe kötve.] [Drezda] Dresden, 1824-1827. In der Arnoldischen Buchhandlung (Gedruckt bei A. W. Schade in Berlin). 200 p.; 196 p.; 176 p.; XXII + [23]-287 + [1] p.; 225 + [1] p.; 219 + [1] p.; 187 + [1] p.; 300 p.; 196 p.; 226 p.; 307 + [1] p.; 169 + [7] p.; 248 p.; 254 p.; 195 + [1] p.; 145 + [1] p.; 258 p.; 166 + [2] p.; 173 + [3] p.; 168 + [8] p.; 211 + [1] p.; 229 + [1] p.; 188 p.; 144 p.; 1 t. (címkép) + 139 + [1] p. A sziléziai születésű német Karl Franz van der Velde (1779-1824) döntően történeti elbeszéléseket írt. Életművében humoreszkek és drámai művek is felbukkannak. Gyűjteményünk a szerző teljes életművét közli, életrajzával és levelezésével együtt. Példányunk a harmadik, bővített kiadásból származik. A kötetek eredeti beosztása: 1-3. kötet: Erzstufen Theil 1-3. --- 4. kötet: Prinz Friedrich. --- 5-7. kötet: Die Eroberung von Mexico Theil 1-3. --- 8. kötet: Der Maltheser --- 9. kötet: Die Lichtensteiner --- 10. kötet: Die Wiedertäufer --- 11. kötet: Die Patrizier --- 12. kötet: Guido --- 13-14. kötet: Arwed Gyllenstierna Theil 1-2. --- 15-16. kötet: Die böhmische Mägdekrieg Theil 1-2. --- 17. kötet: Das Liebhaber-Theater. --- 18-19. kötet: Christine und ihr Hof Theil 1-2. --- 20. kötet: Das Horoscop --- 21. kötet: Die Heilung der Eroberungsucht --- 22. kötet: Der Zaubermantel. Die böhmische Amazonen --- 23-24. kötet: Die Gesandtschaftreise nach China Theil 1-2. --- 25. kötet: Carl Franz van der Velde's Lebenslauf und Briefe. Valamennyi kötet első előzékén ex libris és katalógusszám, a kötetek első címlapján tulajdonosi viaszpecsét. Az oldalakon enyhe foxing. Poss.: Csekonics Endre. [Csekonics Endre (1846-1929) királyi főasztalnokmester, vasúttársasági igazgató, a Magyarországi Vöröskereszt-Egyesület elnöke, politikus.] Egységes, aranyozott gerincű, enyhén kopott korabeli félbőr kötésben, színes festésű lapszélekkel. Jó példány, dekoratív sorozat.

Ascher Oszkár: Minden versek titkai. Életrajzi regény. (Dedikált.) Budapest, 1964. Szépirodalmi Könyvkiadó (Zrínyi Nyomda). 392 + [2] p. + 8 t. (kétoldalas). Egyetlen kiadás. Dedikált: "Latabár Kálmánnak, minden szeretetemmel: Ascher Oszkár. 1964. XI. 19." Ascher Oszkár (1897-1965) Kossuth-díjas színész, színészpedagógus, színházigazgató. A mérnöknek tanult Ascher Oszkár munka mellett, Ódry Árpád magántanítványaként sajátította el a színészmesterséget. Visszaemlékezéseiben megemlékezik budapesti gyermekéveiről, első színpadi szerepeiről, a Nyugat íróival és költőivel kötött barátságáról, arról, miként honosította meg a szavalókórus intézményét Magyarországon, munkaszolgálatos éveiről, majd a második világháború utáni kulturális életben betöltött szerepéről. Prov.: Latabár Kálmán (1902-1970) színművész, filmszínész, legnagyobb komikus színészeink egyike. Aranyozott kiadói nyl-kötésben. Jó példány.

Horvát István: Nagy Lajos, és Hunyadi Mátyás híres magyar királyoknak védelmeztetések a' nemzeti nyelv ügyében. Tekéntetes, tudós Schwartner Márton úr vádjai, és költeményei ellen írta Horvát István. Pesten, 1815. Trattner János Tamás' betűivel. [4] + 64 p. Egyetlen kiadás. Horvát István (1784-1846) nyelvész, őstörténész, egyetemi tanár szenvedélyes hangon írt vitairata egykori mestere, Schwartner Márton (1759-1823) oklevéltani kutató, egyetemi tanár hazafiatlannak gondolt nézetei ellen. A különös őstörténeti és nyelvészeti nézeteiről közismert, nemzeti büszkeségtől fűtött Horvát István ebben a művében hevesen cáfolja Schwarter Márton nézeteit. A történészt fölöttébb felbőszítette Schwartner azon kijelentése, hogy - nemzeti királyaink - Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás udvaraiban a magyar nyelv szóbeliségben és írásbeliségben egyáltalán nem volt használatos. Horvát István a schwartneri érveléssel szembe szállva azt próbálja bizonyítani, hogy derék magyar királyaink nemzeti érzéstől fűtve igenis pártolták a magyar nyelv fejlődését, magyar szokásokat ápoltak, és a magyar nemzeti nyelv és írásbeliség előmozdításában akkor is komoly érdemeket szereztek, ha ennek írásbeli nyoma nem maradt; máskülönben Bonfini egyes, magyar énekmondókról tett megjegyzései aligha maradtak volna fenn, illetve a 16. századi magyar nyelvű írásbeliség aligha bontakozhatott volna ki olyan erővel, ha a magyar nyelvűséget a korábbi évszázad magyar királyi udvara titokban nem mozdította volna előre. A történeti dolgozat a reformkor előtti hazafias szellemű tudományos publicisztika szép példája; önellentmondásokban gazdag elméleteit a kortársak némi derűvel szemlélték. A címlapon egykori tulajdonosi bejegyzés nyomai. Szüry 1892. Fűzve, enyhén sérült korabeli papírborítóban. Körülvágatlan, jó példány.

[Gvadányi József]: Aprekaszión. [Bp.], 1921., ABA,4+15+5 p. Facsimile az Országos Széchényi Könyvtár példányáról (Pozsony, Weber Simon Péter, 1791.) A szerző silhouette képét Rexa Vera Mária készítette. Kiadói papírkötés, a borítón és a gerincen sérüléssel. Számozott (162./229), bibliofil példány.