Cellarius, Christophorus [Cristoph Keller]: Latinitatis probatae et exercitae Liber memorialis. Sub quolibet primitovo derivativa singula memoriae iuvandae caussa exponens, Cum Interpretatione Hungarica, Recusus Debrecini. [Debrecen] Debrecini, 1780. Per Stephanum Margitai. 354 + 188 p. Cristoph Keller (1638-1707) német klasszika-filológus, statisztikus, a Hallei Egyetem tanára, klasszikus latin művek kiadója és gondozója. A XVIII. század Magyarországán elsősorban statisztikai, régiségtani és grammatikai iskolakönyveit használták, természetesen a hazai igényekhez alkalmazva. Magyar használatra átdolgozott latin(-magyar) szótárát hazánkban először 1735-ben, Lőcsén adták ki. A kötetünk fő részét alkotó latin-magyar szótárrészt a 331. oldaltól rövid görög szójegyzék követi, majd újrakezdődő oldalszámozás szerint a magyar mutató (azaz a szótár magyar-latin része). A címlapon és a belív néhány oldalán fametszetű könyvdíszek, az első előzéken régi tulajdonosi bejegyzések. Az oldalakon enyhe foltosság. Hat bordára fűzött, aranyozott gerincű, enyhén kopott, enyhén sérült korabeli bőrkötésben, az aranyozott címfelirat a gerincen barna címkén, vörös festésű

Berger, Christian Friedrich: Neubearbeitetes Hand- und Hausbuch für den österreichischen Bürger und Landmann, von Christian Friedrich Berger. Dem Herausgeber der verständigen Wetterpropheten. Erster-Vierter Theil. [Teljes mű négy részben, egybekötve.] [Bécs] Wien, 1796. Im Verlage bey A. Doll. [4] + 187 + [1] p.; [8] + 119 + [1] p.; 173 + [3] p.; 102 + [8] p. Christian Friedrich Berger 18. századi osztrák mezőgazdasági szakíró négy részből álló, német nyelvű szakmunkájának szövegét oldalszámozáson belül néhány egész oldalas és szövegközti fametszetű ábra kíséri. Az első munka címlapján rézmetszetű vignetta, a további három rész címlapján fametszetű illusztrációk. A munka beosztása [magyar nyelvű fordításban]: Első rész: A mezőgazdaságról és a rétművelésről. Második rész: Az állattenyésztésről. Harmadik rész: A kertészkedésről. Negyedik rész: Háztáji eljárásokról és a házipatikáról. Példányunk negyven levelének felső sarkán apró, a szövegtükröt nem érintő pótlás, a második, harmadik és a negyedik mű levelein apró, a szövegtükröt alig érintő szúrágásnyom a gerinc oldalán. Az oldalakon enyhe, halvány foltosság, az első előzéken német nyelvű jegyzet. Vaknyomásos korabeli félbőr kötésben, a gerincen a címfelirat vaknyomású címkén, színes festésű lapszélekkel, XX. század első feléből származó védőtokban. Jó példány.

Sienkiewicz, [Henryk] Henrik: Quo vadis? Regény Nero császár korából. [Függelékben:] Menjünk hozzá! Novella Krisztus urunk korából. I-II. kötet. [Teljes mű két kötetben, szignált kötésében, Sárdy János tulajdonosi bejegyzésével.] Budapest, [1922]. Légrády Testvérek (ny.) XV + [1] + 310 p.; 270 p. Mindkét kötet címlapján Sárdy János operaénekes saját kezű aláírása. Henryk Sienkiewicz (1846-1916) irodalmi Nobel-díjas lengyel író történelmi regénye a századvég jelentős szenzációja volt, a századfordulón számos fordítása jelent meg. Magyar nyelven 1901-ben rögtön három fordítás is napvilágot látott, Szekrényi Lajos fordítása a Szent-István-Társulatnál, egy ifjúsági változat Pfeifer Ferdinándnál, Zigány Árpád fordítása pedig a Légrády Testvéreknél jelent meg. Kötetünk a híres regény hatodik Légrády-kiadásából való. Példányunkat Verő Klára könyvkötő művész kötötte, aranyozott szignója a hátsó kötéstáblák belső oldalán található. Egységes, aranyozott, álbordás gerincű, szignált korabeli félmaroquin kötésben (Verő Klára, Budapest), az előzékek, valamint a kötéstáblák és a kartontok papírborítása kézzel merített és festett papírral készült. Dekoratív, szép példány.

Unio. Zsebkönyv. Szerkeszti Urházy. 1848. (A szerkesztő fia által dedikált példány.) Kolozsvártt, [1847.] Özvegy Barráné és Steinnál (Nyomatott a királyi lyceum betüivel). 1 t. (címkép: gróf Teleki Domokos rézmetszetű portréja) + IV + [2] + 420 p. Egyetlen kiadás. A címlapon a szerkesztő fia, Urházy Miklós ajándékozó sorai: "Vajda Viktor úrnak emlékül, Kálló, 887. 10/8 Urházy Miklós." Az Urházy György (1823-1873) erdélyi kormányszéki fogalmazó és Teleki Domokos (1810-1876) erdélyi országgyűlési képviselő által közösen szerkesztett szépirodalmi almanach 1848 tavaszán jelent meg: Erdély és Magyarország egyesülésének szorgalmazására. Almanachunk egyetlen politikai cikket tartalmaz, Teleki Domokos Unió című tanulmányát, mely a két országrész uniótörekvéseinek múltját és jövőjét elemzi. A kortárs irodalom nagyságai közül Jókai Mór elbeszéléssel, Petőfi Sándor erdélyi témájú költeményekkel jelentkezik, a kisebb elbeszélők társadalmi és kísérteties novellái mellett igazán meglepő szerepben lép fel a jövő két nagy alkotója, Kemény Zsigmond esszéíró költeményekkel, Gyulai Pál kritikus kisregénnyel jelentkezik. A címkép verzóján régi tulajdonosi bélyegzés, a címlapon ajándékozási bejegyzés. Néhány oldalon apró foltosság. Szüry 4793. Prov.: Urházy Miklós; Vajda Viktor [Vajda Viktor (1835-1916) főreáliskolai tanár, hírlapíró, irodalomtörténész, zenei szakíró, műfordító, zenekritikus] Aranyozott, javított gerincű kiadói félvászon kötésben, aranyozott festésű lapszélekkel. Az enyhén foltos első kötéstáblán "Csak egyesülve állhatunk" feliratozású, Erdély és Magyarország egyesülését szorgalmazó, aranyozott plakett.

A Magyar Nemzetbiológiai Intézet megalapítása. Az intézet programja. Budapest 1940. május 31. Magyar Nemzetbiológiai Intézet 1. kiadvány. 62p. Kiadói papírkötésben