![Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I-IV. köt. Bp., 1987-1998. Akadémiai, 907 + [5] p.; 646 + [2] p.; 568 + [2] p.; 714 + [6] p. Első (harmadik) kiadás. I. köt.: Abaújvár, Arad, Árva, Bács, Baranya, Bars, Békés, Bereg, Beszterce, Bihar, Bodrog, Borsod, Brassó, Csanád és Csongrád megye.; II. köt.: Doboka, Erdélyi Fehér, Esztergom, Fejér, Fogaras, Gömör és Győr megye.; III. köt.: Heves, Hont, Hunyad, Keve, Kolozs, Komárom, Krassó, Kraszna, Küküllő megye és Kunság.; IV. köt.: Liptó, Máramaros, Moson, Nagysziget, Nógrád, Nyitra, Pest és Pilis megye.; Györffy György (1917-2000) történész, középkorász monumentális munkája levéltári adatok segítségével rekonstruálja Magyarország Árpád-kori megyéinek teljes településföldrajzát. Az oldalszámozáson belül számos megye-, vár- és várostérképpel illusztrált kötetek alfabetikus sorrendben sorakoztatják az ország Árpád-kori megyéit, általános jellemzését adják a megyék kialakulásának, térképes formában adatolják a megye területének nagyobb nemzetségi és egyházi birtokosait. A megyei települések éves jövedelmének és egyházi tizedének feltüntetését követően levéltári források nyomán részletes településtörténeti adatok, a szócikkek egyes jelentősebb települések esetén akár több oldalra is terjednek. A monográfia beavat a magyarság és az itt talált szláv és törökös népelemek népmozgásaiba is. A munkából összesen négy kötet készült el, az utolsó feldolgozott közigazgatási egység a Budát, Óbudát és Visegrád várát is magában foglaló Pilis megye. Példányunk első kötete először 1963-ban jelent meg, példányunk az 1987. évi 3. kiadásból, a többi kötet az első kiadásból származik. Kiadói aranyozott egészvászon kötésben, feliratozott kiadói védőborítóban, szép](https://mutargy.com/wp-content/uploads/2025/04/19142.jpg)
![Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I-IV. köt. Bp., 1987-1998. Akadémiai, 907 + [5] p.; 646 + [2] p.; 568 + [2] p.; 714 + [6] p. Első (harmadik) kiadás. I. köt.: Abaújvár, Arad, Árva, Bács, Baranya, Bars, Békés, Bereg, Beszterce, Bihar, Bodrog, Borsod, Brassó, Csanád és Csongrád megye.; II. köt.: Doboka, Erdélyi Fehér, Esztergom, Fejér, Fogaras, Gömör és Győr megye.; III. köt.: Heves, Hont, Hunyad, Keve, Kolozs, Komárom, Krassó, Kraszna, Küküllő megye és Kunság.; IV. köt.: Liptó, Máramaros, Moson, Nagysziget, Nógrád, Nyitra, Pest és Pilis megye.; Györffy György (1917-2000) történész, középkorász monumentális munkája levéltári adatok segítségével rekonstruálja Magyarország Árpád-kori megyéinek teljes településföldrajzát. Az oldalszámozáson belül számos megye-, vár- és várostérképpel illusztrált kötetek alfabetikus sorrendben sorakoztatják az ország Árpád-kori megyéit, általános jellemzését adják a megyék kialakulásának, térképes formában adatolják a megye területének nagyobb nemzetségi és egyházi birtokosait. A megyei települések éves jövedelmének és egyházi tizedének feltüntetését követően levéltári források nyomán részletes településtörténeti adatok, a szócikkek egyes jelentősebb települések esetén akár több oldalra is terjednek. A monográfia beavat a magyarság és az itt talált szláv és törökös népelemek népmozgásaiba is. A munkából összesen négy kötet készült el, az utolsó feldolgozott közigazgatási egység a Budát, Óbudát és Visegrád várát is magában foglaló Pilis megye. Példányunk első kötete először 1963-ban jelent meg, példányunk az 1987. évi 3. kiadásból, a többi kötet az első kiadásból származik. Kiadói aranyozott egészvászon kötésben, feliratozott kiadói védőborítóban, szép - Image 2](https://mutargy.com/wp-content/uploads/2025/04/19142a.jpg)
![Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I-IV. köt. Bp., 1987-1998. Akadémiai, 907 + [5] p.; 646 + [2] p.; 568 + [2] p.; 714 + [6] p. Első (harmadik) kiadás. I. köt.: Abaújvár, Arad, Árva, Bács, Baranya, Bars, Békés, Bereg, Beszterce, Bihar, Bodrog, Borsod, Brassó, Csanád és Csongrád megye.; II. köt.: Doboka, Erdélyi Fehér, Esztergom, Fejér, Fogaras, Gömör és Győr megye.; III. köt.: Heves, Hont, Hunyad, Keve, Kolozs, Komárom, Krassó, Kraszna, Küküllő megye és Kunság.; IV. köt.: Liptó, Máramaros, Moson, Nagysziget, Nógrád, Nyitra, Pest és Pilis megye.; Györffy György (1917-2000) történész, középkorász monumentális munkája levéltári adatok segítségével rekonstruálja Magyarország Árpád-kori megyéinek teljes településföldrajzát. Az oldalszámozáson belül számos megye-, vár- és várostérképpel illusztrált kötetek alfabetikus sorrendben sorakoztatják az ország Árpád-kori megyéit, általános jellemzését adják a megyék kialakulásának, térképes formában adatolják a megye területének nagyobb nemzetségi és egyházi birtokosait. A megyei települések éves jövedelmének és egyházi tizedének feltüntetését követően levéltári források nyomán részletes településtörténeti adatok, a szócikkek egyes jelentősebb települések esetén akár több oldalra is terjednek. A monográfia beavat a magyarság és az itt talált szláv és törökös népelemek népmozgásaiba is. A munkából összesen négy kötet készült el, az utolsó feldolgozott közigazgatási egység a Budát, Óbudát és Visegrád várát is magában foglaló Pilis megye. Példányunk első kötete először 1963-ban jelent meg, példányunk az 1987. évi 3. kiadásból, a többi kötet az első kiadásból származik. Kiadói aranyozott egészvászon kötésben, feliratozott kiadói védőborítóban, szép - Image 3](https://mutargy.com/wp-content/uploads/2025/04/19142b.jpg)
19142. tétel:
Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I-IV. köt. Bp., 1987-1998. Akadémiai, 907 + [5] p.; 646 + [2] p.; 568 + [2] p.; 714 + [6] p. Első (harmadik) kiadás. I. köt.: Abaújvár, Arad, Árva, Bács, Baranya, Bars, Békés, Bereg, Beszterce, Bihar, Bodrog, Borsod, Brassó, Csanád és Csongrád megye.; II. köt.: Doboka, Erdélyi Fehér, Esztergom, Fejér, Fogaras, Gömör és Győr megye.; III. köt.: Heves, Hont, Hunyad, Keve, Kolozs, Komárom, Krassó, Kraszna, Küküllő megye és Kunság.; IV. köt.: Liptó, Máramaros, Moson, Nagysziget, Nógrád, Nyitra, Pest és Pilis megye.; Györffy György (1917-2000) történész, középkorász monumentális munkája levéltári adatok segítségével rekonstruálja Magyarország Árpád-kori megyéinek teljes településföldrajzát. Az oldalszámozáson belül számos megye-, vár- és várostérképpel illusztrált kötetek alfabetikus sorrendben sorakoztatják az ország Árpád-kori megyéit, általános jellemzését adják a megyék kialakulásának, térképes formában adatolják a megye területének nagyobb nemzetségi és egyházi birtokosait. A megyei települések éves jövedelmének és egyházi tizedének feltüntetését követően levéltári források nyomán részletes településtörténeti adatok, a szócikkek egyes jelentősebb települések esetén akár több oldalra is terjednek. A monográfia beavat a magyarság és az itt talált szláv és törökös népelemek népmozgásaiba is. A munkából összesen négy kötet készült el, az utolsó feldolgozott közigazgatási egység a Budát, Óbudát és Visegrád várát is magában foglaló Pilis megye. Példányunk első kötete először 1963-ban jelent meg, példányunk az 1987. évi 3. kiadásból, a többi kötet az első kiadásból származik. Kiadói aranyozott egészvászon kötésben, feliratozott kiadói védőborítóban, szép
Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I-IV. köt. Bp., 1987-1998. Akadémiai, 907 + [5] p.; 646 + [2] p.; 568 + [2] p.; 714 + [6] p. Első (harmadik) kiadás. I. köt.: Abaújvár, Arad, Árva, Bács, Baranya, Bars, Békés, Bereg, Beszterce, Bihar, Bodrog, Borsod, Brassó, Csanád és Csongrád megye.; II. köt.: Doboka, Erdélyi Fehér, Esztergom, Fejér, Fogaras, Gömör és Győr megye.; III. köt.: Heves, Hont, Hunyad, Keve, Kolozs, Komárom, Krassó, Kraszna, Küküllő megye és Kunság.; IV. köt.: Liptó, Máramaros, Moson, Nagysziget, Nógrád, Nyitra, Pest és Pilis megye.; Györffy György (1917-2000) történész, középkorász monumentális munkája levéltári adatok segítségével rekonstruálja Magyarország Árpád-kori megyéinek teljes településföldrajzát. Az oldalszámozáson belül számos megye-, vár- és várostérképpel illusztrált kötetek alfabetikus sorrendben sorakoztatják az ország Árpád-kori megyéit, általános jellemzését adják a megyék kialakulásának, térképes formában adatolják a megye területének nagyobb nemzetségi és egyházi birtokosait. A megyei települések éves jövedelmének és egyházi tizedének feltüntetését követően levéltári források nyomán részletes településtörténeti adatok, a szócikkek egyes jelentősebb települések esetén akár több oldalra is terjednek. A monográfia beavat a magyarság és az itt talált szláv és törökös népelemek népmozgásaiba is. A munkából összesen négy kötet készült el, az utolsó feldolgozott közigazgatási egység a Budát, Óbudát és Visegrád várát is magában foglaló Pilis megye. Példányunk első kötete először 1963-ban jelent meg, példányunk az 1987. évi 3. kiadásból, a többi kötet az első kiadásból származik. Kiadói aranyozott egészvászon kötésben, feliratozott kiadói védőborítóban, szép állapotban.
Kikiáltási ár: 48 000 Ft
Aukció adatai
Aukció neve: 44. NagyaukcióAukció dátuma: 2025.05.10Aukció ideje: 18:00Aukció helye: http://www.darabanth.comTételszám: 19142Eladó adatai
Darabanth Bélyegkereskedelmi és Aukciósház Kft.
Budapest
Andrássy út 16.
1061Telefon: 317-4757, 266-4154, 318-4035Weboldal: http://darabanth.com
Kapcsolódó műtárgyak
![Vörösmarty Mihály: Vörösmarty Mihál' Kisebb hős költeményei. Pesten, 1833. Trattner-Károlyi' tulajdona. 1 t. (rézmetszetű címkép) + [2] + 308 + [2] p. + 3 t. (rézmetszet). Első kötetkiadás. Kötetünk Vörösmarty Mihály elbeszélő költeményeinek első gyűjteményes kötetkiadása, mely a pályakezdő Zalán futása című eposz utáni keletkezett nevezetes, ám kisebb terjedelmű elbeszélő költeményeket adja közre. A Pestre költözött, hírneves szerző anyagi nehézségei miatt művei kiadási jogát 1831-ben eladta Trattnernek és Károlyinak, kötetünk az általuk gondozott Vörösmarty-összkiadás harmadik, befejező darabjaként jelent meg. A korábban évkönyvekben, antológiákban megjelenő kiseposzokat a kor neves illusztrátorainak, Michael Hofmann (1797-1867) osztrák és Adolf Dworzák (1802-1838) cseh grafikusnak finom rajzolatú metszetei kísérik. Tartalma: Cserhalom -- Tündérvölgy -- Széplak -- A' Rom -- A' két szomszédvár -- Eger -- A Délsziget -- Magyarvár. Az oldalakon foxing, az utolsó nyomtatott oldalon régi tulajdonosi bélyegzés. (Vörösmarty Mihály munkái III. kötet.) Szüry 5111. Aranyozott, javított gerincű korabeli egészvászon kötésben, pávamintás festésű lapszélekkel. Jó](https://mutargy.com/wp-content/uploads/2025/04/19771-440x795.jpg)
Nemesfém tárgyak
19771. tétel:Vörösmarty Mihály: Vörösmarty Mihál' Kisebb hős költeményei. Pesten, 1833. Trattner-Károlyi' tulajdona. 1 t. (rézmetszetű címkép) + [2] + 308 + [2] p. + 3 t. (rézmetszet). Első kötetkiadás. Kötetünk Vörösmarty Mihály elbeszélő költeményeinek első gyűjteményes kötetkiadása, mely a pályakezdő Zalán futása című eposz utáni keletkezett nevezetes, ám kisebb terjedelmű elbeszélő költeményeket adja közre. A Pestre költözött, hírneves szerző anyagi nehézségei miatt művei kiadási jogát 1831-ben eladta Trattnernek és Károlyinak, kötetünk az általuk gondozott Vörösmarty-összkiadás harmadik, befejező darabjaként jelent meg. A korábban évkönyvekben, antológiákban megjelenő kiseposzokat a kor neves illusztrátorainak, Michael Hofmann (1797-1867) osztrák és Adolf Dworzák (1802-1838) cseh grafikusnak finom rajzolatú metszetei kísérik. Tartalma: Cserhalom -- Tündérvölgy -- Széplak -- A' Rom -- A' két szomszédvár -- Eger -- A Délsziget -- Magyarvár. Az oldalakon foxing, az utolsó nyomtatott oldalon régi tulajdonosi bélyegzés. (Vörösmarty Mihály munkái III. kötet.) Szüry 5111. Aranyozott, javított gerincű korabeli egészvászon kötésben, pávamintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
Kikiáltási ár: 36 000 Ft
Nemesfém tárgyak
19766. tétel:A Magyar Nemzetbiológiai Intézet megalapítása. Az intézet programja. Budapest 1940. május 31. Magyar Nemzetbiológiai Intézet 1. kiadvány. 62p. Kiadói papírkötésben
Kikiáltási ár: 6 000 Ft![Horvát István: Nagy Lajos, és Hunyadi Mátyás híres magyar királyoknak védelmeztetések a' nemzeti nyelv ügyében. Tekéntetes, tudós Schwartner Márton úr vádjai, és költeményei ellen írta Horvát István. Pesten, 1815. Trattner János Tamás' betűivel. [4] + 64 p. Egyetlen kiadás. Horvát István (1784-1846) nyelvész, őstörténész, egyetemi tanár szenvedélyes hangon írt vitairata egykori mestere, Schwartner Márton (1759-1823) oklevéltani kutató, egyetemi tanár hazafiatlannak gondolt nézetei ellen. A különös őstörténeti és nyelvészeti nézeteiről közismert, nemzeti büszkeségtől fűtött Horvát István ebben a művében hevesen cáfolja Schwarter Márton nézeteit. A történészt fölöttébb felbőszítette Schwartner azon kijelentése, hogy - nemzeti királyaink - Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás udvaraiban a magyar nyelv szóbeliségben és írásbeliségben egyáltalán nem volt használatos. Horvát István a schwartneri érveléssel szembe szállva azt próbálja bizonyítani, hogy derék magyar királyaink nemzeti érzéstől fűtve igenis pártolták a magyar nyelv fejlődését, magyar szokásokat ápoltak, és a magyar nemzeti nyelv és írásbeliség előmozdításában akkor is komoly érdemeket szereztek, ha ennek írásbeli nyoma nem maradt; máskülönben Bonfini egyes, magyar énekmondókról tett megjegyzései aligha maradtak volna fenn, illetve a 16. századi magyar nyelvű írásbeliség aligha bontakozhatott volna ki olyan erővel, ha a magyar nyelvűséget a korábbi évszázad magyar királyi udvara titokban nem mozdította volna előre. A történeti dolgozat a reformkor előtti hazafias szellemű tudományos publicisztika szép példája; önellentmondásokban gazdag elméleteit a kortársak némi derűvel szemlélték. A címlapon egykori tulajdonosi bejegyzés nyomai. Szüry 1892. Fűzve, enyhén sérült korabeli papírborítóban. Körülvágatlan, jó](https://mutargy.com/wp-content/uploads/2025/04/19765-440x688.jpg)
Nemesfém tárgyak
19765. tétel:Horvát István: Nagy Lajos, és Hunyadi Mátyás híres magyar királyoknak védelmeztetések a' nemzeti nyelv ügyében. Tekéntetes, tudós Schwartner Márton úr vádjai, és költeményei ellen írta Horvát István. Pesten, 1815. Trattner János Tamás' betűivel. [4] + 64 p. Egyetlen kiadás. Horvát István (1784-1846) nyelvész, őstörténész, egyetemi tanár szenvedélyes hangon írt vitairata egykori mestere, Schwartner Márton (1759-1823) oklevéltani kutató, egyetemi tanár hazafiatlannak gondolt nézetei ellen. A különös őstörténeti és nyelvészeti nézeteiről közismert, nemzeti büszkeségtől fűtött Horvát István ebben a művében hevesen cáfolja Schwarter Márton nézeteit. A történészt fölöttébb felbőszítette Schwartner azon kijelentése, hogy - nemzeti királyaink - Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás udvaraiban a magyar nyelv szóbeliségben és írásbeliségben egyáltalán nem volt használatos. Horvát István a schwartneri érveléssel szembe szállva azt próbálja bizonyítani, hogy derék magyar királyaink nemzeti érzéstől fűtve igenis pártolták a magyar nyelv fejlődését, magyar szokásokat ápoltak, és a magyar nemzeti nyelv és írásbeliség előmozdításában akkor is komoly érdemeket szereztek, ha ennek írásbeli nyoma nem maradt; máskülönben Bonfini egyes, magyar énekmondókról tett megjegyzései aligha maradtak volna fenn, illetve a 16. századi magyar nyelvű írásbeliség aligha bontakozhatott volna ki olyan erővel, ha a magyar nyelvűséget a korábbi évszázad magyar királyi udvara titokban nem mozdította volna előre. A történeti dolgozat a reformkor előtti hazafias szellemű tudományos publicisztika szép példája; önellentmondásokban gazdag elméleteit a kortársak némi derűvel szemlélték. A címlapon egykori tulajdonosi bejegyzés nyomai. Szüry 1892. Fűzve, enyhén sérült korabeli papírborítóban. Körülvágatlan, jó példány.
Kikiáltási ár: 12 000 Ft
Nemesfém tárgyak
19753. tétel:Márai Sándor: Ismeretlen kínai költő. (Kr. után a XX. századból - kézirat gyanánt -). Bp., 1994. Balassi, 52 p. Egyetlen kiadás! Egésztáblás színes képekkel illusztrált. Kiadói bársonykötés, az elülső borító felső sarkán kis elszíneződéssel, jó állapotban. Ritka!
Kikiáltási ár: 8 000 Ft![Ascher Oszkár: Minden versek titkai. Életrajzi regény. (Dedikált.) Budapest, 1964. Szépirodalmi Könyvkiadó (Zrínyi Nyomda). 392 + [2] p. + 8 t. (kétoldalas). Egyetlen kiadás. Dedikált: "Latabár Kálmánnak, minden szeretetemmel: Ascher Oszkár. 1964. XI. 19." Ascher Oszkár (1897-1965) Kossuth-díjas színész, színészpedagógus, színházigazgató. A mérnöknek tanult Ascher Oszkár munka mellett, Ódry Árpád magántanítványaként sajátította el a színészmesterséget. Visszaemlékezéseiben megemlékezik budapesti gyermekéveiről, első színpadi szerepeiről, a Nyugat íróival és költőivel kötött barátságáról, arról, miként honosította meg a szavalókórus intézményét Magyarországon, munkaszolgálatos éveiről, majd a második világháború utáni kulturális életben betöltött szerepéről. Prov.: Latabár Kálmán (1902-1970) színművész, filmszínész, legnagyobb komikus színészeink egyike. Aranyozott kiadói nyl-kötésben. Jó](https://mutargy.com/wp-content/uploads/2025/04/19772-440x698.jpg)
Nemesfém tárgyak
19772. tétel:Ascher Oszkár: Minden versek titkai. Életrajzi regény. (Dedikált.) Budapest, 1964. Szépirodalmi Könyvkiadó (Zrínyi Nyomda). 392 + [2] p. + 8 t. (kétoldalas). Egyetlen kiadás. Dedikált: "Latabár Kálmánnak, minden szeretetemmel: Ascher Oszkár. 1964. XI. 19." Ascher Oszkár (1897-1965) Kossuth-díjas színész, színészpedagógus, színházigazgató. A mérnöknek tanult Ascher Oszkár munka mellett, Ódry Árpád magántanítványaként sajátította el a színészmesterséget. Visszaemlékezéseiben megemlékezik budapesti gyermekéveiről, első színpadi szerepeiről, a Nyugat íróival és költőivel kötött barátságáról, arról, miként honosította meg a szavalókórus intézményét Magyarországon, munkaszolgálatos éveiről, majd a második világháború utáni kulturális életben betöltött szerepéről. Prov.: Latabár Kálmán (1902-1970) színművész, filmszínész, legnagyobb komikus színészeink egyike. Aranyozott kiadói nyl-kötésben. Jó példány.
Kikiáltási ár: 8 000 Ft![Tamási Áron: Ábel a rengetegben. (Dedikált.) Kolozsvár, 1932. Erdélyi Szépmíves Céh (Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt.) 191 + [3] p. Első kiadás. Dedikált: "Toroczkay Wigand Edének Tamási Áron. 939. VI. 2." Kolofon: "Ez a könyv az Erdélyi Szépmíves Céh hatvankilencedik kiadványa; VI. sorozatának 11-12. számú könyve. Nyomtatta a Minerva Rt. nyomdája Garamond-atniqua betűkkel. A szedést Lauf Rudolf nyomdavezetp, a nyomást Szabó Elek vezette. E könyv illusztrációi Bánffy Miklós tollrajzai. Címlapját linóleumba metszette Kós Károly." Tamási Áron Ábel-trilógiájának első regénye először folyóirat-folytatásokban jelent meg, ez az első kötetkiadása. Néhány oldalon halvány foltosság, példányunk fűzése enyhén meglazult. (Erdélyi Szépmíves Céh, 69. kötet.) Monoki 5923. Prov.: Toroczkai Wigand Ede (1869-1945) építész, iparművész, író, építőművészetére az erdélyi népi építészet komoly hatással volt. Kós Károly színes rajzával illusztrált, sérült gerincű, enyhén foltos kiadói](https://mutargy.com/wp-content/uploads/2025/04/19767-440x660.jpg)
Nemesfém tárgyak
19767. tétel:Tamási Áron: Ábel a rengetegben. (Dedikált.) Kolozsvár, 1932. Erdélyi Szépmíves Céh (Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt.) 191 + [3] p. Első kiadás. Dedikált: "Toroczkay Wigand Edének Tamási Áron. 939. VI. 2." Kolofon: "Ez a könyv az Erdélyi Szépmíves Céh hatvankilencedik kiadványa; VI. sorozatának 11-12. számú könyve. Nyomtatta a Minerva Rt. nyomdája Garamond-atniqua betűkkel. A szedést Lauf Rudolf nyomdavezetp, a nyomást Szabó Elek vezette. E könyv illusztrációi Bánffy Miklós tollrajzai. Címlapját linóleumba metszette Kós Károly." Tamási Áron Ábel-trilógiájának első regénye először folyóirat-folytatásokban jelent meg, ez az első kötetkiadása. Néhány oldalon halvány foltosság, példányunk fűzése enyhén meglazult. (Erdélyi Szépmíves Céh, 69. kötet.) Monoki 5923. Prov.: Toroczkai Wigand Ede (1869-1945) építész, iparművész, író, építőművészetére az erdélyi népi építészet komoly hatással volt. Kós Károly színes rajzával illusztrált, sérült gerincű, enyhén foltos kiadói borítóban.
Kikiáltási ár: 18 000 Ft![[Gvadányi József]: Aprekaszión. [Bp.], 1921., ABA,4+15+5 p. Facsimile az Országos Széchényi Könyvtár példányáról (Pozsony, Weber Simon Péter, 1791.) A szerző silhouette képét Rexa Vera Mária készítette. Kiadói papírkötés, a borítón és a gerincen sérüléssel. Számozott (162./229), bibliofil](https://mutargy.com/wp-content/uploads/2025/04/19752-440x633.jpg)
Nemesfém tárgyak
19752. tétel:[Gvadányi József]: Aprekaszión. [Bp.], 1921., ABA,4+15+5 p. Facsimile az Országos Széchényi Könyvtár példányáról (Pozsony, Weber Simon Péter, 1791.) A szerző silhouette képét Rexa Vera Mária készítette. Kiadói papírkötés, a borítón és a gerincen sérüléssel. Számozott (162./229), bibliofil példány.
Kikiáltási ár: 8 000 Ft![Berger, Christian Friedrich: Neubearbeitetes Hand- und Hausbuch für den österreichischen Bürger und Landmann, von Christian Friedrich Berger. Dem Herausgeber der verständigen Wetterpropheten. Erster-Vierter Theil. [Teljes mű négy részben, egybekötve.] [Bécs] Wien, 1796. Im Verlage bey A. Doll. [4] + 187 + [1] p.; [8] + 119 + [1] p.; 173 + [3] p.; 102 + [8] p. Christian Friedrich Berger 18. századi osztrák mezőgazdasági szakíró négy részből álló, német nyelvű szakmunkájának szövegét oldalszámozáson belül néhány egész oldalas és szövegközti fametszetű ábra kíséri. Az első munka címlapján rézmetszetű vignetta, a további három rész címlapján fametszetű illusztrációk. A munka beosztása [magyar nyelvű fordításban]: Első rész: A mezőgazdaságról és a rétművelésről. Második rész: Az állattenyésztésről. Harmadik rész: A kertészkedésről. Negyedik rész: Háztáji eljárásokról és a házipatikáról. Példányunk negyven levelének felső sarkán apró, a szövegtükröt nem érintő pótlás, a második, harmadik és a negyedik mű levelein apró, a szövegtükröt alig érintő szúrágásnyom a gerinc oldalán. Az oldalakon enyhe, halvány foltosság, az első előzéken német nyelvű jegyzet. Vaknyomásos korabeli félbőr kötésben, a gerincen a címfelirat vaknyomású címkén, színes festésű lapszélekkel, XX. század első feléből származó védőtokban. Jó](https://mutargy.com/wp-content/uploads/2025/04/19763.jpg)
Nemesfém tárgyak
19763. tétel:Berger, Christian Friedrich: Neubearbeitetes Hand- und Hausbuch für den österreichischen Bürger und Landmann, von Christian Friedrich Berger. Dem Herausgeber der verständigen Wetterpropheten. Erster-Vierter Theil. [Teljes mű négy részben, egybekötve.] [Bécs] Wien, 1796. Im Verlage bey A. Doll. [4] + 187 + [1] p.; [8] + 119 + [1] p.; 173 + [3] p.; 102 + [8] p. Christian Friedrich Berger 18. századi osztrák mezőgazdasági szakíró négy részből álló, német nyelvű szakmunkájának szövegét oldalszámozáson belül néhány egész oldalas és szövegközti fametszetű ábra kíséri. Az első munka címlapján rézmetszetű vignetta, a további három rész címlapján fametszetű illusztrációk. A munka beosztása [magyar nyelvű fordításban]: Első rész: A mezőgazdaságról és a rétművelésről. Második rész: Az állattenyésztésről. Harmadik rész: A kertészkedésről. Negyedik rész: Háztáji eljárásokról és a házipatikáról. Példányunk negyven levelének felső sarkán apró, a szövegtükröt nem érintő pótlás, a második, harmadik és a negyedik mű levelein apró, a szövegtükröt alig érintő szúrágásnyom a gerinc oldalán. Az oldalakon enyhe, halvány foltosság, az első előzéken német nyelvű jegyzet. Vaknyomásos korabeli félbőr kötésben, a gerincen a címfelirat vaknyomású címkén, színes festésű lapszélekkel, XX. század első feléből származó védőtokban. Jó példány.
Kikiáltási ár: 24 000 Ft