Pray [György], Georgius: Dissertatio historico-critica de Sacra Dextera Divi Stephani Primi Hungariae Regis. (- Vita Sancti Stephani: Auctore Carthuitius Episcopus. [Hartvik, győri püspök]) [Bécs] Vindobonae, 1771. Typis Joannis Thomae Nobilis de Trattnern. 1 t. (kihajtható rézmetszetű címkép) + 171 + [1] p. Első kiadás. A XV. században kezdődött a Szent Jobb vándorútja, amikor is először Székesfehérvárra vitték, majd a török uralom alatt Boszniába, később (1590 körül) Raguzába, a mai Dubrovnikba került, az ottani domonkos szerzetesekhez. A szerző volt az, aki tudomást szerezve az ereklye hollétéről, rávette Mária Teréziát annak visszaszerzésére. A raguzaiak hosszas diplomáciai tárgyalások után végül kiadták, így 1771. június 21-én nagy pompával megérkezhetett Budára. Itt a Szent Jobbot az Angolkisasszonyok gondjaira bízta a királynő, és egyidejűleg elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-ának megünneplését. Pray György (1723-1801) jezsuita történetíró munkája a legbecsesebb magyar ereklye hazatérésének állít emléket. A kötet második felében Pray György a Szent Jobbról meglévő első írásos forrást, Hartvik győri püspök 1116 körüli időkből származó legendagyűjteményének Szent István életére vonatkozó részét közli. Korabeli, gerincén díszesen aranyozott, öt bordára fűzött egészbőr kötésben, piros festésű lapszélekkel. A gerinc borítása a legalsó borda alatt hiányos, de összességében nagyon jó

Ascher Oszkár: Minden versek titkai. Életrajzi regény. (Dedikált.) Budapest, 1964. Szépirodalmi Könyvkiadó (Zrínyi Nyomda). 392 + [2] p. + 8 t. (kétoldalas). Egyetlen kiadás. Dedikált: "Latabár Kálmánnak, minden szeretetemmel: Ascher Oszkár. 1964. XI. 19." Ascher Oszkár (1897-1965) Kossuth-díjas színész, színészpedagógus, színházigazgató. A mérnöknek tanult Ascher Oszkár munka mellett, Ódry Árpád magántanítványaként sajátította el a színészmesterséget. Visszaemlékezéseiben megemlékezik budapesti gyermekéveiről, első színpadi szerepeiről, a Nyugat íróival és költőivel kötött barátságáról, arról, miként honosította meg a szavalókórus intézményét Magyarországon, munkaszolgálatos éveiről, majd a második világháború utáni kulturális életben betöltött szerepéről. Prov.: Latabár Kálmán (1902-1970) színművész, filmszínész, legnagyobb komikus színészeink egyike. Aranyozott kiadói nyl-kötésben. Jó példány.

Unio. Zsebkönyv. Szerkeszti Urházy. 1848. (A szerkesztő fia által dedikált példány.) Kolozsvártt, [1847.] Özvegy Barráné és Steinnál (Nyomatott a királyi lyceum betüivel). 1 t. (címkép: gróf Teleki Domokos rézmetszetű portréja) + IV + [2] + 420 p. Egyetlen kiadás. A címlapon a szerkesztő fia, Urházy Miklós ajándékozó sorai: "Vajda Viktor úrnak emlékül, Kálló, 887. 10/8 Urházy Miklós." Az Urházy György (1823-1873) erdélyi kormányszéki fogalmazó és Teleki Domokos (1810-1876) erdélyi országgyűlési képviselő által közösen szerkesztett szépirodalmi almanach 1848 tavaszán jelent meg: Erdély és Magyarország egyesülésének szorgalmazására. Almanachunk egyetlen politikai cikket tartalmaz, Teleki Domokos Unió című tanulmányát, mely a két országrész uniótörekvéseinek múltját és jövőjét elemzi. A kortárs irodalom nagyságai közül Jókai Mór elbeszéléssel, Petőfi Sándor erdélyi témájú költeményekkel jelentkezik, a kisebb elbeszélők társadalmi és kísérteties novellái mellett igazán meglepő szerepben lép fel a jövő két nagy alkotója, Kemény Zsigmond esszéíró költeményekkel, Gyulai Pál kritikus kisregénnyel jelentkezik. A címkép verzóján régi tulajdonosi bélyegzés, a címlapon ajándékozási bejegyzés. Néhány oldalon apró foltosság. Szüry 4793. Prov.: Urházy Miklós; Vajda Viktor [Vajda Viktor (1835-1916) főreáliskolai tanár, hírlapíró, irodalomtörténész, zenei szakíró, műfordító, zenekritikus] Aranyozott, javított gerincű kiadói félvászon kötésben, aranyozott festésű lapszélekkel. Az enyhén foltos első kötéstáblán "Csak egyesülve állhatunk" feliratozású, Erdély és Magyarország egyesülését szorgalmazó, aranyozott plakett.