Szoboszlai Pap István: Ünnepi egyházi beszédek. Közrebocsátja: Révész Bálint. Hozzákötve: Közönséges egyházi beszédek. Közrebocsátja: Révész Bálint. [Egybekötve.] Debrecen, 1871, Telegdi K. Lajos, 2+II+4+256+4+164 p. Korabeli aranyozott, vakonyomásos egészbőrkötés, kopott borítóval, egy lapon bejegyzéssel. Hozzá tartozik: Szoboszlai Pap István: Alkalmi egyházi beszédek. I-II. füzet. [Egyekötve.] Első füzet I-XXI. Közrebocsátja: Révész Bálint. Debrecen, 1871, Telegdi K. Lajos, 4+1-224+2+225-494+4 p. Korabeli aranyozott, vakonyomásos egészbőrkötés, kopott borítóval, a gerincen kis

Horvát István: Nagy Lajos, és Hunyadi Mátyás híres magyar királyoknak védelmeztetések a' nemzeti nyelv ügyében. Tekéntetes, tudós Schwartner Márton úr vádjai, és költeményei ellen írta Horvát István. Pesten, 1815. Trattner János Tamás' betűivel. [4] + 64 p. Egyetlen kiadás. Horvát István (1784-1846) nyelvész, őstörténész, egyetemi tanár szenvedélyes hangon írt vitairata egykori mestere, Schwartner Márton (1759-1823) oklevéltani kutató, egyetemi tanár hazafiatlannak gondolt nézetei ellen. A különös őstörténeti és nyelvészeti nézeteiről közismert, nemzeti büszkeségtől fűtött Horvát István ebben a művében hevesen cáfolja Schwarter Márton nézeteit. A történészt fölöttébb felbőszítette Schwartner azon kijelentése, hogy - nemzeti királyaink - Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás udvaraiban a magyar nyelv szóbeliségben és írásbeliségben egyáltalán nem volt használatos. Horvát István a schwartneri érveléssel szembe szállva azt próbálja bizonyítani, hogy derék magyar királyaink nemzeti érzéstől fűtve igenis pártolták a magyar nyelv fejlődését, magyar szokásokat ápoltak, és a magyar nemzeti nyelv és írásbeliség előmozdításában akkor is komoly érdemeket szereztek, ha ennek írásbeli nyoma nem maradt; máskülönben Bonfini egyes, magyar énekmondókról tett megjegyzései aligha maradtak volna fenn, illetve a 16. századi magyar nyelvű írásbeliség aligha bontakozhatott volna ki olyan erővel, ha a magyar nyelvűséget a korábbi évszázad magyar királyi udvara titokban nem mozdította volna előre. A történeti dolgozat a reformkor előtti hazafias szellemű tudományos publicisztika szép példája; önellentmondásokban gazdag elméleteit a kortársak némi derűvel szemlélték. A címlapon egykori tulajdonosi bejegyzés nyomai. Szüry 1892. Fűzve, enyhén sérült korabeli papírborítóban. Körülvágatlan, jó példány.

Gáti József: A versmondás. (Dedikált!) Bp., 1965, Gondolat, 402+(2) p. Első kiadás. Kiadói egészvászon-kötés, a könyv végén kissé sérült lapszélekkel. Kiadói kartontokban, 2 db hanglemez-melléklettel. (1965-ben az egyik első olyan könyv volt, amelyhez hanglemezt mellékeltek). Megjelent 3300 példányban. A szerző, Gáti József (1915-1998) Aase-díjas színész, tanár, érdemes és kiváló művész által dedikált példány.

Vörösmarty Mihály: Vörösmarty Mihál' Kisebb hős költeményei. Pesten, 1833. Trattner-Károlyi' tulajdona. 1 t. (rézmetszetű címkép) + [2] + 308 + [2] p. + 3 t. (rézmetszet). Első kötetkiadás. Kötetünk Vörösmarty Mihály elbeszélő költeményeinek első gyűjteményes kötetkiadása, mely a pályakezdő Zalán futása című eposz utáni keletkezett nevezetes, ám kisebb terjedelmű elbeszélő költeményeket adja közre. A Pestre költözött, hírneves szerző anyagi nehézségei miatt művei kiadási jogát 1831-ben eladta Trattnernek és Károlyinak, kötetünk az általuk gondozott Vörösmarty-összkiadás harmadik, befejező darabjaként jelent meg. A korábban évkönyvekben, antológiákban megjelenő kiseposzokat a kor neves illusztrátorainak, Michael Hofmann (1797-1867) osztrák és Adolf Dworzák (1802-1838) cseh grafikusnak finom rajzolatú metszetei kísérik. Tartalma: Cserhalom -- Tündérvölgy -- Széplak -- A' Rom -- A' két szomszédvár -- Eger -- A Délsziget -- Magyarvár. Az oldalakon foxing, az utolsó nyomtatott oldalon régi tulajdonosi bélyegzés. (Vörösmarty Mihály munkái III. kötet.) Szüry 5111. Aranyozott, javított gerincű korabeli egészvászon kötésben, pávamintás festésű lapszélekkel. Jó példány.

Berger, Christian Friedrich: Neubearbeitetes Hand- und Hausbuch für den österreichischen Bürger und Landmann, von Christian Friedrich Berger. Dem Herausgeber der verständigen Wetterpropheten. Erster-Vierter Theil. [Teljes mű négy részben, egybekötve.] [Bécs] Wien, 1796. Im Verlage bey A. Doll. [4] + 187 + [1] p.; [8] + 119 + [1] p.; 173 + [3] p.; 102 + [8] p. Christian Friedrich Berger 18. századi osztrák mezőgazdasági szakíró négy részből álló, német nyelvű szakmunkájának szövegét oldalszámozáson belül néhány egész oldalas és szövegközti fametszetű ábra kíséri. Az első munka címlapján rézmetszetű vignetta, a további három rész címlapján fametszetű illusztrációk. A munka beosztása [magyar nyelvű fordításban]: Első rész: A mezőgazdaságról és a rétművelésről. Második rész: Az állattenyésztésről. Harmadik rész: A kertészkedésről. Negyedik rész: Háztáji eljárásokról és a házipatikáról. Példányunk negyven levelének felső sarkán apró, a szövegtükröt nem érintő pótlás, a második, harmadik és a negyedik mű levelein apró, a szövegtükröt alig érintő szúrágásnyom a gerinc oldalán. Az oldalakon enyhe, halvány foltosság, az első előzéken német nyelvű jegyzet. Vaknyomásos korabeli félbőr kötésben, a gerincen a címfelirat vaknyomású címkén, színes festésű lapszélekkel, XX. század első feléből származó védőtokban. Jó példány.