Tarnóczy István: Holtig-való barátság. Avagy mi módon kellessék a’ beteg, és halálra-vált embert, avagy meg-szententziázott bűnöst segíteni. Mellyet mind egésségessek, ‘s mind betegek nagy hasznára magyarázott, és öszve szerzett, a’ Jesus zászlója alatt vitézkedő P. Tarnóczy István. Nagy-Szombatban, 1773. A’ Jesus Társasága Akadémiai Collegiumának betűivel. [24] + 287 + [1] p. A címlapon fametszetű vignetta. Tarnóczy István (1626-1689) bölcseleti és teológiai doktor, jezsuita áldozópap és tanár volt. Híres, rendkívül népszerű munkája 1695-ben jelent meg először Nagyszombatban, amelyet számos további kiadás követett egészen a XVIII. század végéig. Poss.: Joh. Smodis, 1853. [Nagy- és kis-barkóczi Szmodis János (1771-1853) veszprémi kanonok és püspökhelyettes volt.]; Bibliothecae Capituli Veszprimiensis. Korabeli, gerincén kopott aranyozású, enyhén sérült, vaknyomásos egészbőr kötésben, megfakult piros festésű lapszélekkel. Jó példány, ritka

Sienkiewicz, [Henryk] Henrik: Quo vadis? Regény Nero császár korából. [Függelékben:] Menjünk hozzá! Novella Krisztus urunk korából. I-II. kötet. [Teljes mű két kötetben, szignált kötésében, Sárdy János tulajdonosi bejegyzésével.] Budapest, [1922]. Légrády Testvérek (ny.) XV + [1] + 310 p.; 270 p. Mindkét kötet címlapján Sárdy János operaénekes saját kezű aláírása. Henryk Sienkiewicz (1846-1916) irodalmi Nobel-díjas lengyel író történelmi regénye a századvég jelentős szenzációja volt, a századfordulón számos fordítása jelent meg. Magyar nyelven 1901-ben rögtön három fordítás is napvilágot látott, Szekrényi Lajos fordítása a Szent-István-Társulatnál, egy ifjúsági változat Pfeifer Ferdinándnál, Zigány Árpád fordítása pedig a Légrády Testvéreknél jelent meg. Kötetünk a híres regény hatodik Légrády-kiadásából való. Példányunkat Verő Klára könyvkötő művész kötötte, aranyozott szignója a hátsó kötéstáblák belső oldalán található. Egységes, aranyozott, álbordás gerincű, szignált korabeli félmaroquin kötésben (Verő Klára, Budapest), az előzékek, valamint a kötéstáblák és a kartontok papírborítása kézzel merített és festett papírral készült. Dekoratív, szép példány.

Vörösmarty Mihály: Vörösmarty Mihál' Kisebb hős költeményei. Pesten, 1833. Trattner-Károlyi' tulajdona. 1 t. (rézmetszetű címkép) + [2] + 308 + [2] p. + 3 t. (rézmetszet). Első kötetkiadás. Kötetünk Vörösmarty Mihály elbeszélő költeményeinek első gyűjteményes kötetkiadása, mely a pályakezdő Zalán futása című eposz utáni keletkezett nevezetes, ám kisebb terjedelmű elbeszélő költeményeket adja közre. A Pestre költözött, hírneves szerző anyagi nehézségei miatt művei kiadási jogát 1831-ben eladta Trattnernek és Károlyinak, kötetünk az általuk gondozott Vörösmarty-összkiadás harmadik, befejező darabjaként jelent meg. A korábban évkönyvekben, antológiákban megjelenő kiseposzokat a kor neves illusztrátorainak, Michael Hofmann (1797-1867) osztrák és Adolf Dworzák (1802-1838) cseh grafikusnak finom rajzolatú metszetei kísérik. Tartalma: Cserhalom -- Tündérvölgy -- Széplak -- A' Rom -- A' két szomszédvár -- Eger -- A Délsziget -- Magyarvár. Az oldalakon foxing, az utolsó nyomtatott oldalon régi tulajdonosi bélyegzés. (Vörösmarty Mihály munkái III. kötet.) Szüry 5111. Aranyozott, javított gerincű korabeli egészvászon kötésben, pávamintás festésű lapszélekkel. Jó példány.

Horvát István: Nagy Lajos, és Hunyadi Mátyás híres magyar királyoknak védelmeztetések a' nemzeti nyelv ügyében. Tekéntetes, tudós Schwartner Márton úr vádjai, és költeményei ellen írta Horvát István. Pesten, 1815. Trattner János Tamás' betűivel. [4] + 64 p. Egyetlen kiadás. Horvát István (1784-1846) nyelvész, őstörténész, egyetemi tanár szenvedélyes hangon írt vitairata egykori mestere, Schwartner Márton (1759-1823) oklevéltani kutató, egyetemi tanár hazafiatlannak gondolt nézetei ellen. A különös őstörténeti és nyelvészeti nézeteiről közismert, nemzeti büszkeségtől fűtött Horvát István ebben a művében hevesen cáfolja Schwarter Márton nézeteit. A történészt fölöttébb felbőszítette Schwartner azon kijelentése, hogy - nemzeti királyaink - Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás udvaraiban a magyar nyelv szóbeliségben és írásbeliségben egyáltalán nem volt használatos. Horvát István a schwartneri érveléssel szembe szállva azt próbálja bizonyítani, hogy derék magyar királyaink nemzeti érzéstől fűtve igenis pártolták a magyar nyelv fejlődését, magyar szokásokat ápoltak, és a magyar nemzeti nyelv és írásbeliség előmozdításában akkor is komoly érdemeket szereztek, ha ennek írásbeli nyoma nem maradt; máskülönben Bonfini egyes, magyar énekmondókról tett megjegyzései aligha maradtak volna fenn, illetve a 16. századi magyar nyelvű írásbeliség aligha bontakozhatott volna ki olyan erővel, ha a magyar nyelvűséget a korábbi évszázad magyar királyi udvara titokban nem mozdította volna előre. A történeti dolgozat a reformkor előtti hazafias szellemű tudományos publicisztika szép példája; önellentmondásokban gazdag elméleteit a kortársak némi derűvel szemlélték. A címlapon egykori tulajdonosi bejegyzés nyomai. Szüry 1892. Fűzve, enyhén sérült korabeli papírborítóban. Körülvágatlan, jó példány.

Krasznahorkai, László: Melancholie des Widerstands. Roman. Aus dem Ungarischen von Hans Skirecki. A szerző, Krasznahorkai László (1954-) Kossuth-díjas Prima Primissima-díjas, Nemzetközi Man Booker-díjas, Book Award for Translated-díjas író által DEDIKÁLT példány. Frankfurt a. M., 1995, Fischer Taschenbuch Verlag,451+1+12 p. Német nyelven. Kiadói papírkötés, jó állapotban.