Barion Pixel

Változóban van a nagy aukciósházak üzletpolitikája. Bár a műtárgypiac vezető szereplői állítják, mindig is a művészet marad a fő profil, a számok más irányba mutatnak. A luxusértékesítések egyre nagyobb arányban járulnak hozzá a bevételeikhez kikényszerítve egyfajta szemléletváltást, még ha a hagyományőrzők megpróbálják is ezt nem észrevenni.

Mi fog történni, ha a luxuscikkek eladása több hasznot hoz a Christie’s-nek, a Sotheby’s-nek és a Phillips-nek, mint a művészeti árverések? – találgatják a piac elemzői, és sokan közülük üzletpolitikai fordulatot vizionálnak az elmúlt évek tendenciája alapján. „Nem, ez soha nem fog bekövetkezni” – erősködnek a nagy házak irányítói, viszont a számok más irányba mutatnak.

  • A Christie’s-nél tavaly 3,7 milliárd dollárt fialtak a műtárgyak, a forgalom 60%-át tették ki.
  • A Sotheby’s 4,3 milliárdért értékesített művészeti alkotásokat, ez is 60%-ot képvisel az összmérlegben.
  • A 60%-os részesedés visszaköszön a Phillips-nél is, ahol az összbevétel 927 millió dollár volt, ebből 290 milliót termelt az óraágazat.

A művészeti forgalom csökken, a luxuseladásoké nő

A folyamatok iránya elgondolkodtató. A műtárgypiaci elemző, az ArtTactic adatai szerint

a 2022-es csúcs óta, amikor is 10,8 milliárd dollárt tettek ki a művészeti árverések bevételei, folyamatos a visszaesés, a tavalyi mérlegbe alig 7 millió dollár került.

A luxuseladások viszont izmosodnak. Nyilvános árverésen tavaly 1,84 milliárd dollárért értékesítettek órákat, autókat, táskákat és más luxuscikkeket a házak, ez 18%-kal több, mint az előző esztendőben.

  • A Christie’s Gooding, az aukciósház által 2024-ben akvirált vállalkozás számára összesen 234 millió dollárt fialtak az autóeladások tavaly, egy év alatt 14%-kal növekedve.
  • Az RM Sotheby’s ugyancsak rekorddal zárta az évet, 1 milliárd dollár felett állt meg a járműértékesítés mérlege.
RETROMOBILE_SALE_2026-Cristie's
Fotó: Christie’s

De a többi „apróság” lendülete ennél is nagyobb volt. A Christie’s 30%-kal növelte a táskák, bizsuk eladásából származó bevételeit, amelyek több mint a negyedét tették ki az összforgalomnak. A Sotheby’s-nél hasonló az arány, számszerűen a szegmens bevételei 2 milliárdra rúgtak, megháromszorozódva 2019 óta.

Árverőházból luxusipari óriás?

Az átalakulás kétségtelen jeleit nemrég Abu Dzabiban mutatták meg. A Sotheby’s nagyszabású luxusértékesítésének színhelyét, amelyet a Saadiyat szigeten található St. Regis Hotelben alakítottak ki, a szemtanúk a New York-i áruházhoz, a Macy’s-hoz hasonlították, nem sok emlékeztetett a társaság művészeti intézmény voltára. Igaz, az órák, gyémántok Hermès-táskák értékesítése diszkréten „privát” zajlott, de azért a hangulat inkább vásári volt. Paul Redmayne, a Sotheby’s egyik szakértője által megfogalmazott filozófia szerint a kínálatot a vevők ízlésére alakították – ha úgy tetszik, mérték utáni szabóság kínál testre szabott bizsukat a vásárlóknak („Sotheby’s Bespoke”) . A vásár ideje alatt egyetlen művészeti árverés sem volt, igaz kiállításon megmutattak néhány műremeket, kalapács alá viszont csak órák, autók, csecsebecsék, Hermès-táskák kerültek, de érzékelhetően ez megfelelt az igényeknek.

Patek-Philippe
Ez a Patek Philippe óra 1,4 millió svájci frankért kelt el a Christie’s-nél Genfben 2025 novemberében. (Fotó: Christie’s)

A Közel-Keleten 13 milliárd dollárra becsülte a luxuscikkpiacot a Dubajban működő Chalhoub. A Collectors’ Week 133 millió dollárt fialt a Sotheby’s számára.

  • Egy 31,68 karát súlyú gyémántért, a Desert Rose-ért 8,8 millió dollárt fizetett valaki,
  • egy 1994-es McLaren F1-es autó 25 millió dollárt,
  • egy Patek Philippe Star Caliber 2000 közel 12 millió dollárt ért.
  • Egy ritka Hermès Birkin Voyageur táska pedig 2,9 millió dollárért kelt el. Korábban már eladott egy hasonló ridikült az aukciós ház több mint 10 millió dollárért.
  • Az autóértékesítés rekordja pedig Párizsban született: egy 1964-es Ferrari 250, az 1965-ös 24 órás Le Mans-i győztes járgány közel 35 millió euróért kelt el tavaly februárban.

Guillaume Cerutti, a Christie’s hajdani elnöke szerint nem veszélyezteti a művészeti árverések rangját a luxus felfutása. Az ARTnews-nak nyilatkozva felidézte Elisabeth Taylor ékszereinek 2011-ben történt nagysikerű, sok pénzt fialó értékesítését, amely a maga nemében akkortájt kilógott a klasszikus tevékenységi körből, de nem hozott változást a ház szemléletében.

Most is inkább a kockázatmegosztás szándéka irányítja a házakat, amelyek soha nem fognak lemondani az identitásról, amelyet a műtárgypiacon határoztak meg

– hangsúlyozta. Egykori riválisa, Tad Smith, a Sotheby’s korábbi elnök-vezérigazgatója viszont kimondta: egy aukciós házat nem kizárólag a bevételeinek forrása határoz meg, „ha a tőke, a tehetség és a közbeszéd a luxuscikkek eladását részesíti előnyben a művészettel szemben, akkor a házat már nem felújítják, hanem teljesen újjáépítik”.

Elisabeth Taylor csecsebecséi
156 millió dollárt fizettek ki New Yorkban 2011 végén Elisabeth Taylor ékszereiért. A felkínált 1778 tételt mind egy szálig eladták. Egy XVI. századi gyöngysor 11,8 millió dollárért, míg a művésznő híres 33,19 karát súlyú gyémántgyűrűje, Richard Burton ajándéka 8,8 millió dollárért kelt el. A gyöngysort, amely akkor koreai kézbe került, Burton 1969-ben 37 ezer dollárért vette egy aukción.

Magnus Resch, a Yale egyetem tanára, piaci szakértő szerint a Sotheby’s lépései egyértelműen vásárlócentrikusak, nem kis iróniával úgy fogalmazott, ha egy milliárdos egy helyen tud vásárolni egy Rothko-alkotást, egy Ferrarit, egy penthouse-t, egy gyémántot, akkor már nem egy aukciósházzal van kapcsolatban, inkább egy luxusigényeket kiszolgáló „portással”.

Mellon-Blue-9
A Mellon Blue kék gyémánt 20,5 millió svájci frankért kelt el Christie’s-nél Genfben tavaly novemberben. (Fotó: Christie’s)

Charles Stewart, a Sotheby’s elnök-vezérigazgatója az ARTnews-nak azt mondta: szerinte

nincs messze az az idő, hogy a luxuscikk-értékesítés beelőz, többet hoz a konyhára, mint a műtárgyszegmens.

Az autók, ingatlanok, órák, italok piaca jóval tágabb, mint a műtárgyaké

– tette hozzá.

A Christie’s sem csukhatja be a szemét, hiszen az új vásárlók 38%-a tavaly nem képet, hanem luxuscikket vett a háznál. Többségük online intézte az ügyletet, és ez mód ugyancsak újra rajzolja a vásárlóerőt, amely egyre jobban kedveli ezt az egyszerűsített szerzési módot. Amúgy tény, a nagy gyűjtők a luxuspiacon is nagy fogyasztók, miközben fordítva ez nem biztos. A kör tágul, az árverőházak értékesítési kultúrája formálódik, és egyelőre az látszik, hogy egy Tiffany-boltba be lehet vinni egy Basquiat-festményt, de hogy a luxusüzlet kliensei közül ki jön el az árverezőterembe, az már kérdéses.

Címlapkép: Egy Birkin-táska is kalapács alá került a Sotheby’s 2025 júliusi árverésén (Forrás: Sotheby’s)

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

Kapcsolódó cikkek

Műtárgypiac

Victor Vasarelytől drMáriásig – Kihagyhatatlan tavaszi kiállítások országszerte

Budapest mellett ezekben a hetekben számos vidéki város, így Debrecen, Pécs, Győr és Szentendre múzeumai

Elolvasom

Műtárgypiac

Eljött a cápák ideje? – Miként befolyásolja a nemesfém ára az ezüst műtárgyak piacát?

Az utóbbi fél-egy év egyik meghatározó, befektetői körökben egyenesen slágertémává váló története lett a nemesfémek

Elolvasom

Műtárgypiac

A magyar neoavantgárd bolgár alakja – Megnyílt Ludmil Siskov kiállítása

Pop Pulzus címmel nyílt kiállítás a Szilágyi Erzsébet fasoron található Nemes Galéria tereiben, amely a

Elolvasom

Műtárgypiac

Közel 10 millió euróért kelt el egy Ferrari a Christie’s autóárverésén

A Ferrarik vitték a prímet a Christie’s január végi párizsi autóárverésén, amelyen a legtekintélyesebb autómárkák

Elolvasom