Budapest mellett ezekben a hetekben számos vidéki város, így Debrecen, Pécs, Győr és Szentendre múzeumai is izgalmas időszaki tárlatokkal várják a látogatókat, Victor Vasarelytől a nemrég elhunyt Aknay Jánoson át drMáriásig.
Plasztikai egységek és kódolható faktúrák – Victor Vasarely kiállítása: JPM Modern Magyar Képtár, Pécs, március 22-ig
Ebben az évben ünnepeljük a modern vizuális művészet egyik legnagyobb hatású alkotója, Victor Vasarely születésének 120. évfordulóját. A jubileumi tárlatok sorát a pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtár nagy időszaki kiállítóterében rendezett bemutató nyitotta meg, amely új koncepciót követve válogat a múzeum sok száz darabos Vasarely-kollekciójából, számos olyan alkotást is bemutatva, melyek nem szerepeltek korábban az intézmény állandó kiállításán. A tárlat megbontja a kronológiai sorrendet, amit indokol, hogy a művész különböző korszakai sem időben egymást követő állomásokat jelentenek, hanem olyan műcsoportokat, párhuzamosan fejlődő „műcsaládokat”, melyekhez életművének minden időszakában visszatért. A jelentős akrilfestmények, szőnyegek, reliefek és multiplikák mellett a tárlaton legismertebb albumai, a VEGA, a XICO, a RESPONSES és a GORDES szitanyomatainak teljes sorozata is látható. Külön teremben, Johann Sebastian Bach zenéjével kísérve mutatják be Vasarely teljes BACH albumát, kiegészítve a művész fiának, Jean Pierre Yvaralnak a zeneszerzőt ábrázoló op-art portréival.
A Vasarely-év további kiemelkedő eseményei a megújult pécsi Vasarely Múzeumnak a művész születésnapján, április 9-én történő újranyitása, illetve a Szépművészeti Múzeum május 14-én megnyíló nagyszabású retrospektív kiállítása lesznek; ezekről az eseményekről körképünk következő számaiban számolunk majd be.
Designikonok – tegnap és ma: m21 Galéria, Pécs, március 29-ig
A pécsi tárlaton a mind szélesebb gyűjtői és vásárlói érdeklődés által kísért, napjaink tárgykultúrájában kiemelkedő szerepet játszó design múltja, jelene és jövője találkozik. A kiállítás középpontjában Salvador Dalínak az Alessi Design Factory számára készített limitált kiadású Obget Inutile című, ritkán látható alkotása áll, mely a design és a képzőművészet összekapcsolódására és határterületeire hívja fel a figyelmet. Körülötte ikonikus nemzetközi mesterek, hazai és külföldi designerlegendák, valamint a kortárs divat világát formáló NUBU Stúdió munkái kerülnek egy térbe, funkcionalitást, esztétikumot és művészi víziót állítva párbeszédbe egymással. A látogatók megismerkedhetnek többek között a VA Design Stúdió muzeális bútorkollekciójának kiemelkedő darabjaival, köztük Breuer Marcell, Le Corbusier, Eileen Gray, Gerrit Rietveld, Charles Rennie Mackintosh legismertebb munkáival, Borek Sipek, a posztmodern és Philippe Starck, a ’90-es évek sztártervezőjének időtlen designtárgyaival és az Alessi más kultikus tervezői, így Alessandro Mendini, Zaha Hadid, Ettore Sotssas és Frank Gehry munkáival is.
A NUBU számára napjaink hazai képzőművészete, többek között Botos Péter, Fajó János, Forgó Árpád, Kucsora Márta, Maurer Dóra, Melkovics Tamás és Sebestyén Sára különböző műfajú alkotásai adják az egyik legfontosabb inspirációt; a divat és a képzőművészet közötti kapcsolat valódi kreatív párbeszédként működik.
Köztes terek – hat hazai kortárs művész közös tárlata: MűvészetMalom, Szentendre, április 5-ig
Hat művész, a néhány nappal a tárlat megnyitója előtt elhunyt Aknay János, valamint Baksai József és Bereznai Péter festőművészek, Sárkány Győző grafikusművész, Kalmár János és Szabó Tamás szobrászok közös kiállítása az alkotók utóbbi öt-tíz évben született munkáiból ad átfogó válogatást. Ez az időszak nemcsak az egyéni művészi út alakulását teszi láthatóvá, hanem érzékelteti az alkotók jelenlegi gondolkodását és kifejezésmódját meghatározó tematikus és formai irányokat is. A bemutatott műtárgyak egyszerre kínálnak visszatekintést és új perspektívát, összefoglalva az elmúlt évtized legfontosabb művészi törekvéseit. A szerkezetesen elrendezett természeti látványok montázsa; az anyag és a forma mozgásának aprólékos, filozófiai mélységű vizsgálódásai; az idő, az emlékek és az egyéni narratívák érzékeny, kifejező megközelítése; a konstruktív-geometrikus struktúrák és az expresszív megfogalmazású arcképek egyszerre lépnek egymással személyes és egyetemes dialógusba; a festészet, a grafika és a szobrászat közös nyelvén szólnak az ember helyéről a világban. A kiállítás egésze olyan intermediális, köztes zónát hoz létre, ahol az emlékezet fogalma nem közös formai megjelenésben bontakozik ki, hanem találkozási pontot jelöl; ahol a festészet, a fotó, a rajz és a szobrászat vizuális nyelvi megnyilvánulásai között kalandozva egyszerre válik érzékelhetővé a személyes múltak mélysége, a kozmikus terek nyitottsága, a formai rétegződés és átalakulás gazdag variációi és a mindennapi tapasztalatok finom lenyomatai.
Dinamikus struktúrák – Az MNB letéti adománya a vidéki múzeumok képzőművészeti gyűjteményei számára: MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ, Debrecen, április 12-ig
Aki a közel 70 kortárs magyar képzőművész most együtt látható munkáit néhány hónap múlva újra meg szeretné tekinteni, annak már 29 vidéki múzeumot kell felkeresnie. A tárlat ugyanis abból az 1422 darabot számláló kollekcióból válogat, amit a Magyar Nemzeti Bank épített fel és ajánlott fel tavaly letétként a képzőművészeti gyűjteménnyel is rendelkező hazai múzeumok számára. A gyűjtemény 90%-a elosztásának szakmai koordinációját – a fennmaradó 10% a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galériába kerül – a MODEM végezte és mielőtt a művek eljutnának az őket befogadó múzeumokba, most Debrecenben látható belőlük egy gazdag válogatás, dokumentálva az elmúlt évtizedek hazai kortárs képzőművészete történetének egyedülálló eseményét, egy rendkívüli mennyiségű és magas kvalitású műtárgyegyüttes hozzáférhetővé válását az ország közgyűjteményeiben. A művek szerzői között a kortárs magyar képzőművészet olyan kiemelkedő, külföldön vagy idehaza működött vagy ma is aktív sztárjai mellett, mint Reigl Judit, Molnár Vera, Konok Tamás, Fajó János, Bak Imre, Maurer Dóra, Lakner László és Keserü Ilona, a közép- és ifjabb nemzedékek olyan jeles alkotóit is megtaláljuk, mint – mások mellett – Fridvalszky Márk, Csató József, Kusovszky Bea, Szentgróti Dávid, Kóródi Zsuzsanna vagy Gáspár Annamária.
drMáriás 60 – Éljen a diktatúra!: Godot Kortárs Művészeti Intézet, április 30-ig
drMáriás retrospektív kiállítása a tőle megszokott módon sok humorral, szarkazmussal, erőteljes társadalomkritikával és a pop-art harsány vizualitásával tart görbe tükröt hatalomnak, népszerűségnek, közbeszédnek. Az idén 60 éves művész alkotásaiban a groteszk humor, az éleslátás és a társadalmi reflexió nem választhatók el egymástól – festményei és szövegei együtt mesélnek arról a világról, amelyben élünk.
Összművészeti tevékenységét a dada, az avantgárd és a pop art eszköztárával végzi, miközben minden megszólalása mögött ott áll egy erőteljes egyéni látásmód és karakter. Művészetében a képi és szöveges tartalom egymásra épül, így alkotásai egyszerre vizuális élmények és szatirikus, politikai-poézisek. drMáriás rendkívül termékeny alkotó, aki érzékenyen reagál a világpolitikai és hazai közéleti történésekre, gyorsan és kíméletlen iróniával tart tükröt a jelen társadalmának – úgy, hogy azt egyszerre érezzük nevetésre ingerlőnek és elgondolkodtatónak.
A kiállítás a Godot Intézet 1100 m²-es terét teljesen belakva több mint 150 művet vonultat fel, a Vajdaságban fellelt korai festményektől kezdve a legfrissebb, kifejezetten erre az alkalomra készült alkotásokig. A látogató számára nemcsak a látvány meghatározó: a falakra kerülő szövegek, a művész jellegzetes stílusában megírt kommentárok és reflexiók segítik az értelmezést, és arra ösztönöznek, hogy mindenki saját szűrőjén keresztül olvassa újra a képeket.
Én és az akt modell (1973–77) – Drozdik Orshi Orsolya korai munkái: Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Patkó Imre Gyűjteménye, Győr, augusztus 30-ig
Drozdik Orshi Orsolya Én és az akt modell (1973–77) – A könyvből kilépve: Emlékek a nő testét rajzoló nőművészről című kiállítása a művész kontinenseken átívelő pályájának korai, máig radikális erejű alkotásaiból válogat. A kiállítás a formabontó, kozmopolita életmű kezdeti időszakára fókuszál, arra a pillanatra, amikor a női test ábrázolása nem pusztán művészeti problémaként, hanem identitásbeli, társadalmi és filozófiai kérdésként jelenik meg. Drozdik munkái ebben az időszakban egy olyan autonóm női nézőpont megszületését dokumentálják, amely nemcsak a hazai, de a nemzetközi művészeti közegben is kivételesnek számított. A tárlat anyaga túlnyomórészt hagyományos grafikai technikákkal készült: rajzok, rézkarcok, valamint a hozzájuk kapcsolódó elméleti írások, versek és animációk alkotják a bemutatott együttest. A Magyar Képzőművészeti Főiskola sokszorosító grafika szakán készült tanulmányrajzok virtuóz technikai tudásról tanúskodnak, ugyanakkor élesen eltérnek a korszak akadémikus elvárásaitól. Drozdik munkái nem illusztrálnak, hanem kérdeznek: a női test reprezentációjának hagyományait, a tekintet hatalmi viszonyait, valamint a művész szerepét vizsgálják egy férfiközpontú művészettörténeti közegben. A kiállítás betekintést enged az akkor még pályája elején járó művész gondolkodásába, szellemi és lelki vívódásaiba, valamint a különböző technikákkal és médiumokkal folytatott kísérletező útkeresésébe. A tárlat egyszerre dokumentum és előkép: plasztikus lenyomata egy identitásbeli felismerésnek, amely aztán egy egész pályát meghatározott.
Időmimikri. Salvador Dalí divatvíziói és az Iparművészeti Múzeum kortárs magyar divatanyaga: MODEM, Debrecen, február 21-től május 24-ig
Pécs után Debrecenben is olyan kiállítás nyílik, aminek kulcsszereplője Salvador Dalí. A nagy spanyol mester ötvenöt éve tizenkét rajzban rögzítette elképzeléseit a jövő divatjáról. Ezek a munkák, melyek az ismert belga alapítású textilipari márka, a Scabal felkérésére készültek, most Debrecenben a 2000-es évek kortárs magyar divattervezőinek alkotásaival párbeszédbe állítva láthatók. Utóbbi munkák — Király Tamás, Fazekas Valéria, Németh Anikó (Manier), Remete Krisztina, Zsigmond Dóra, Pápai Lilla, a Perceptuel Thinkers kollektíva, a Use Unused, az Artista Stúdió és Attalai Zita – művei napjaink társadalmi, kulturális és esztétikai kérdéseire reflektálnak, és egyenrangú, autonóm megnyilvánulásként kapcsolódnak Dalí rajzaihoz.
A kiállítás központi, címadó fogalma az időmimikri, amely a kultúránkban meghatározó helyet elfoglaló divat alkalmazkodóképességére és folyamatosan megújuló sajátosságára utal. Egy ruhadarab így nem csupán a tervezés idejét hordozza magában, hanem a viselés jelenét és egy elképzelt jövő ígéretét is. Ebben a megközelítésben az idő nem lineáris folyamat, hanem ismétlődések, visszautalások és újraértelmezések terepe.
Címlapkép forrása: Címlapkép: Részlet a Plasztikai egységek és kódolható faktúrák – Victor Vasarely kiállításról, a JPM Modern Magyar Képtár jóvoltából
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
