1948-49 Vadásznaptár 32 p. Illusztrációkkal, reklámokkal.

Nadler Herbert: Cserkészeten és lesen Nagymagyarországon. Vadászati elbeszélések. A szerző, Nadler Herbert (1883-1951) vadász, vadászati szakíró, állatkert-igazgató, fényképész, zoológus által DEDIKÁLT példány. "Dr. Sándor Dénes kedves barátomnak szeretettel Nadler Herbert 1930. II. 8." Bp., 1926, Franklin, 1 t. +266+2 p. + 12 t. Első kiadás. Gazdag fekete-fehér egészoldalas és szövegközti fotóanyaggal, köztük 12+1 képtáblával illusztrált. Kiadói illusztrált egészvászon-kötés, kopott borítóval, sérült gerinccel, egy kijáró lappal (15/16.)

Streeter, Daniel W[illard]: Denatured Africa. Illustrated. (Széchenyi Zsigmond vadászati író Kőröshegyi kastélykönyvtárának egykori példánya, saját kezű tulajdonosi bejegyzésével.) New York, (1928). G. P. Putnam's Sons - The Knickebocker Press. 1 t. (címkép) + XII + 388 p. + 15 t. Példányunk címképének verzóján Széchenyi Zsigmond (1898-1967) vadászati írónk, a XX. századi magyar vadászat egyik legnagyobb alakjának saját kezű tulajdonosi bejegyzése: ,,Széchenyi, Kőröshegy, 1929. Nairobi (Keletafrika)". A példányunkban található nevezetes korabeli tulajdonosi bejegyzés példásan hitelesíti Széchenyi Zsigmond csaknem négy évtizeddel későbbi vallomását, mellyel utolsó művének, a ,,Denaturált Afrika" című kötetének címadását magyarázza, mely kései Széchenyi-kötet ezekkel a sorokkal indul: ,,Azzal kell kezdenem, hogy könyvem címe nem saját gyermekem! Mástól loptam suttyomban, alávaló tolvaj módon. Daniel W. Streeter ismeretlen amerikai kollégától vadoroztam, kinek Denatured Africa című, 1926-ban New York-ban megjelent útikönyvét a ,,Gripsholm" fedélzetén olvastam, ötödik Afrika-utamról hazatérőben. Streeter már akkor, kerek negyven évvel ezelőtt, hiányolta Afrika eredeti természetességét. Már akkor ,,denaturált"-nak fitymálta. Ne vegye hát rossz néven kedves Dániel szaktárs, de ennyi idő eltelte után, ugye, már nekem is szabad - máséhoz nyúlnom? Hiszen immár negyven év denaturálódása rakódott az akkorira!" Példányunk tehát az a kötet, amelyet Széchenyi Zsigmond 1929. évi szafarikalandja után még Nairobiban vásárolt, s melynek olvasását vélhetően Kőröshegyen, Somogy megyei vadászkastélyában fejezett be, s mely könyv olyan erős hatással volt rá, hogy évtizedekkel később is szükségét érezte utolsó könyvének előszavában kitérni a Streeter-kötet maradandó hatására. Széchenyi Zsigmond 1923-tól nyolc éven keresztül, 1931 őszéig lakott a kastélyban. Ebben a nyolc évben három Afrika-expedíciót vezetett. 1930-ban itt, a Kőröshegyi kastélyban született meg első, máig is legsikeresebb műve az első afrikai vadászexpedíciójának élményeiből, a ,,Csui". -- Daniel Williard Streeter (1883-1964) amerikai vadász, kalandor, író és társadalmi előkelőség. Az 1920-as években írt afrikai szafaritörténetei különösen népszerűek voltak. A ,,Denatured Africa" először 1926-ban jelent meg, példányunk a nyolcadik lenyomatból való - e nyolcadik lenyomat 1928-1929 táján tehát már Nairobiban is elérhető volt. Az előzékeken illusztrált Afrika-térkép, néhány táblán és levélen halvány foltosság. Poss.: Széchenyi Zsigmond (1898-1967). Aranyozott, enyhén sérült kiadói egészvászon kötésben, felül vörös festésű lapszélekkel. Bibliográfiai jelentőségű kötet, jó példány.

Kürthy Emilné (szerk.): Gyümölcs befőzés. Háztartási Könyvtár III. Bp., 1902, Athenaeum, 2+60 p. Kiadói illusztrált félvászon-kötés, kopott, foltos borítóval, néhány foxing foltos lappal, névbélyegzéssel, a könyvben néhány egyéb lappal, kivágással, rajta receptekkel.

Ambrózy Béla: A méh. Bp., 1914., Országos Magyar Méhészeti Egyesület,("Pátria"-ny.), 1 (Ambrózy Béla portréja, foxing foltos hártyapapírral) t. + 822 p. Harmadik, bővített és javított kiadás. Gazdag fekete-fehér képanyaggal illusztrált. A kötet szerzője, Báró Sédeni Ambrózy Béla (Temesgyarmat, 1838 - Temesvár, 1911) földbirtokos, katonatiszt, császári és királyi kamarás, országgyűlési képviselő, a magyar méhészet egyik megalapítója. Iskoláit Temesváron, majd a bécsi Polytechnikumban végezte. Ezt követően az osztrák hadsereg tisztjeként aktívan részt vett az 1859-es olaszországi hadjáratban, ahol a csaták közti pihenőkben megismerkedett a méhészettel. Ekkor határozta el, hogy méhészkedni fog. Vas és Temes megyei birtokán kezdett el gazdálkodni. Sághy Mihály híres méhész biztatására Magyaróváron és a Hohenheimi Gazdasági Akadémián gazdasági tanfolyamot végzett és a lipcsei egyetemen nemzetgazdasági tanulmányokat is folytatott. Temes vármegyei birtokán méhészetet alapított, majd úgy döntött, hogy - okszerű méhészkedést - fog folytatni. Később megalapította a Temes Vármegyei Gazdasági Egyesületet, majd belépett a Délmagyarországi Méhészegyletbe és annak lapjában az "Ungarische Biene"-be is publikált. Károlyi Gyula gróf felterjesztésére a Magyar Szent Korona Országai Vöröskereszt Egyesülete megbízottja lett az ország déli és nyugati részén, majd 1884-től már főmegbízottként közvetlenül Károly Lajos királyi herceg személye mellé osztották be. 38 éves méhészkedése alatt szinte minden vándorgyűlésen és kiállításon megjelent és előadást tartott. Két cikluson át a Szabadelvű Párt országgyűlési képviselője, valamint a képviselőház könyvtári bizottságának tagja volt. Viták után 1889-ben megalakult a Magyar Méhészek Egyesülete, amely fuzionált a Dél-magyarországi Méhész Egyesülettel, s elnökül Ambrózy Bélát választották. Később Darányi Ignác kinevezte a földmívelésügyi minisztériumba méhtenyésztési szaktanácsadónak. Ambrózy Béla a korszerű, európai szintű méhészet fontos magyarországi képviselője, nyugati tapasztalatai alapján a vándorméhészet és a vándorlásra alkalmas ún. kettős ikerkaptár elterjesztője. Tapasztalatait, tanácsait szakcikkeiben és több kiadást megért fő művében fejtette ki. Kiadói aranyozott, festett egészvászon-kötés, kopott borítóval, sérült gerinccel, néhány foltos lappal, néhol ceruzás aláhúzásokkal és bejelölésekkel.

Mathieu, Carl: Nomenclator Pomologicus. Verzeichnis der im Handel und in Kultur befindlichen Obst-Arten mit ihren Synonymen oder Doppelnamen. Bearbeitet von - - . Berlin, 1889, Paul Parey, IV+(4)+538+(16) p. Első kiadás. Német nyelven. Kiadói aranyozott egészvászon-kötés, kissé viseltes, foltos borítóval, vetemedett kötéstáblákkal, a belső kötéstáblákon és a szennylapokon ázásnyomokkal, a címlapon lapszéli sérülésekkel, korabeli tulajdonosi bélyegzővel: ,,Katona Zsigmond Kecskemét Katonatelepi szőlészete" (gelei Katona Zsigmond (1828-1902) gyógyszerész, szőlész, gyümölcskertész; róla kapta nevét a kecskeméti Katonatelep). Rendkívül ritka! Magyarországi aukción még nem szerepelt!

A gyakorlati mezőgazda mint okszerű növénytermelő, állattenyésztő, kertész, borász és házi-gazda. Korszerű lap minden rendű gazdák és gazdaság-kedvelők számára. Szerk. és kiadja: Sporzon Pál. III. évf. 1-36. sz. Teljes évfolyam. 1874. M[agyar]-Óvár, 1873-1874, Czéh Sándor, 6+579 p. Szövegközti fametszetű képanyaggal illusztrált. Átkötött félvászon-kötésben, kopott borítóval.

Magyarország műemlékei. A vallás- és közoktatásügyi minister megbízásából szerkeszti Forster Gyula. I-II. kötet. Budapest, 1905-1906. Műemlékek Országos Bizottsága - Hornyánszky Viktor ny. [2] + 170 + [2] p. + 173-604 hasáb + 10 t. (feliratozott hártyapapírral védett); XVI p. + 1412 + [4] hasáb. Folio. Egyetlen kiadás. Az 1881. évi XXXIX. törvénycikkel felállított új közművelődési intézmény, a Műemlékek Országos Bizottsága szervezte a hazai műemlékvédelmi munkálatokat, melynek keretében nem csupán leltárba vették az ország építészeti, szobrászati, festészeti örökségét, hanem nagy léptékű rekonstrukciós munkálatok is kezdődtek. Az első kötet tanulmányainak gazdag képanyagában így jól tanulmányozható, miként alakult át többek között a jáki templom, a pécsi bazilika és számos más közismert egyházi és világi műemlék homlokzata és enteriőrje a XIX. századi műemlékvédelem keretében. A gazdag képanyaggal kísért tanulmányok után a Gerecze Péter által összeállított országos műemlékvédelmi jegyzékek és bibliográfiák, melyek vármegyei bontásban lajstromozzák a műemlékvédelmi célokból készített rajzvázlatokat, az ország fresklóit, illetve az egyes vármegyék műemlékvédelmi szakirodalmát: "A Műemlékek Országos Bizottsága rajztárának jegyzéke", "Magyarország régi faliképeinek jegyzéke és irodalma", illetve "A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma" fejezetcímek alatt. (Kötetünkben az 1898. évi rendelkezés értelmében a nemzetiségi vidékek helységnevei is magyar nyelvű változatukban szerepelnek.) A munkához 1913-ban és 1915-ben újabb pótkötetek jelentek meg. Egységes, díszesen aranyozott, festett, vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben (Gottermayer Nándor, Budapest). Dekoratív, szép példány.