Árpád és az Árpádok. Történelmi emlékmű. Szerkesztette: Csánki Dezső. Árpád vezér halálának ezredik évfordulója alkalmával, Thaly Kálmán kezdeményezésére és támogatásával. Budapest, (1908). Franklin-Társulat magyar irodalmi intézet és könyvnyomda. 1 t. (címkép, hártyapapírral védett heliogravűr) + XVII + [3] + 396 + [2] p. + 34 t. (feliratozott hártyapapírral védett színes tábla) + 21 hasonmás (feliratozott hártyapapírral védett egyleveles hasonmások) + 2 melléklet (kihajtható nemzetségtábla) + 1 térkép (feliratozott hártyapapírral védett színes, kihajtható). Folio. Egyetlen kiadás. Kötetünk Az Árpádok jelentőségét és a magyarság kulturális, diplomáciai vezető szerepét hangsúlyozó jubileumi album és tanulmánygyűjtemény. A színes táblák jó része fejezetkezdő határoló lap, mely oldalszámozáson belüli. Szövegközti színes illusztrációkkal, iniciálékkal, díszkerettel gazdagon díszített munka. Díszesen aranyozott kiadói bőrkötésben, az első kötéstáblán Holló Barnabás Árpádot ábrázoló rézplakettjével, a hátsó táblán dombornyomású képpel, felül aranyozott lapszélekkel. Dekoratív, gyönyörű példány.

Dömötör Gyula Ferenc: A kémet és szabotálók elleni védekezés. 1941, Szerző. Kiadói egészvászon kötés, kopottas állapotban.

Gávai Gaal Jenő: Élmények és tanulságok. Magyarország újabbkori történetének forrásai. Bp., 1940, Magyar Történelmi Társulat. Kiadói papírkötés, gerinc kissé sérült, kissé kopottas állapotban. Gávai Gaal Jenő (1846-1934) közgazdász, műegyetemi tanár, MTA tagja, politikus, a közgazdaság-tudományok tiszteletbeli doktora. Gávai Gaal Jenő a magyar-román határmegállapítás.1922-ben a magyar-román határmegállapítás ügye miatt járt a Határmegállapító Központban, és felkutatott minden forrást, hogy a magyar érdekeket támogassa. Angol nyelven elkészítette az Arad megyére vonatkozó emlékiratát, melyeknek kinyomatott példányait bel- és külföldre is elküldte. Amikor arról értesült, hogy a románok Gesztet, Artándot, Biharkeresztest, sőt Arad megyében Eleket és vele Lőkösházát is meg akarják szerezni, akciót indított, hogy a nemzetközi bizottság francia, angol, olasz és japán tagjait meggyőzze a követelés jogtalanságáról. 1922. február 21-én Biharkeresztesre, és onnan Nagyváradra rendelte a nemzetközi döntőbizottság. Hófúvások miatt, családja kérésére lemondott az utazásról. Végül februári 27-én indult útnak és utazott le Aradra, ahová a nemzetközi bizottság egy nappal korábban különvonaton érkezett meg. Bár hivatalos határátlépési engedélyt nem kapott, és sem a román, sem a magyar határőrizeti szervek nem tudtak érkezéséről, végül részt tudott venni, a bizottság február 28-án megtartott ülésén. "A japáni őrnagyot kivéve, mindegyikkel saját nyelvén beszéltem. Az elnöknél nem mulasztottam el felemlíteni, hogy Millerand francia köztársasági elnökkel, sőt feleségével is ismerős vagyok, mert velők Svájcban és Budapesten, amott vagy ötször, találkoztam. Az angol delegátus megtudta, hogy tagja vagyok a Royal Economic Societynak és a new yorki Akademy of Political Science-nak. Az olasz és oláh ezredeseknél is találtam valamit, ami bebizonyította, hogy országaikban nem vagyok járatlan. A kihallgattatás a bizottság formaszerű ülésében történt, melynek megnyitása után az elnök nekem adta a szót. Egy órában állapították meg francia előadásom időtartamát. Az alatt senki sem szólt közbe. Utána sem intéztek hozzám kérdéseket. Az igaz, hogy az adott keretben, melyet a magyar biztos közölt velem, minden felmerülhető ellenvetésre előzetesen igyekeztem megfelelni" - írta emlékirataiban Gaal Jenő. A románok az eleki járást, Eleket, a 22 ezer hold területű Lőkösházának több, mint felét, valamint a vasútállomást is követelték. Gaal Jenő emlékiratokat, adatgyűjteményeket és térképeket bocsátott a delegáció rendelkezésére, melyek a román fél adatait megcáfoltak. Végül 1922. augusztus 28-án Budapesten Magyarország javára dőlt el a kérdés. Közbenjárásának köszönhető, hogy Lőkösházát, Eleket, Gesztet, Ártándot és Biharkeresztest nem csatolták el Magyarországtól.

N. Lenin: A szovjethatalom legközelebbi feladatai. Bp., 1919., Közoktatásügyi Népbiztosság, 38 p. Kiadói papírkötés, szakadt, foltos borítóval.

Szekfű Gyula: Mit vétettem én? Ki gyalázta Rákóczit? A kiadó, Dick Manó által DEDIKÁLT példány! Bp., [1916], Dick Manó,(Nap-ny.), 143+1 p. Bekötött eredeti papírborítókkal. Átkötött modern félműbőr-kötés, szakadt címlappal.

Beksics Gusztáv: Mátyás király birodalma és Magyarország jövője. Bp., 1905, Franklin-Társulat, VIII+ 256 p. Első kiadás. Kiadói papírkötés, kissé sérült borítóval, túlnyomórészt jó állapotban, tulajdonosi névbejegyzéssel (Fehérváry Dezső).

[Eugen Brote]: Das magyarische Ungarn und der Dreibund on Hungaricus. München, 1899, Verlag von J. F. Lehmann, 64 p. Német nyelven. Kiadói papírkötés, felvágatlan lapokkal, javított gerinccel, részben hiányos hátsó borítóval. Ritka! Eugen Brote (1850-1913) román publicista, lapalapító, nacionalista politikus, a Román Nemzeti Párt alelnöke, az ortodox érsekség konzisztóriumának tagja, az első romániai népbank megalapítója, az erdélyi román nacionalisták egyik vezéralakja, a Memorandum-per egyik szereplője. Memorandum pere: A magyarországi Román Nemzeti Párt központi bizottsága 1892 elején Nagyszebenben Memorandumot dolgozott ki a hazai románok nemzeti sérelmeiről. A Károly román király által is támogatott emlékirat 'felsorolja' a magyar 'faji uralom és a mesterségesen nagyra növelt nemzeti hegemónia megnyilvánulásait'. Elutasítja az 1868. évi nemzetiségi törvényt, amely a politikai nemzet fogalmának kodifikálásával semmibe vette a nem magyar nemzetek létét, bírálja az erdélyi sajtóviszonyokat, a választójogi gyakorlatot, az iskolai és egyesületi magyarosítást stb. A Memorandumot 237 főnyi román küldöttség vitte Bécsbe, hogy "az osztrák császárnál bevádolja a magyar királyt". Sikertelenül. Azt felbontatlanul küldték a magyar miniszterelnökségre, onnan pedig vissza a delegáció vezetőjéhez. Miután a Memorandumot kinyomtatták és terjesztették, az államügyész izgatás vádjával pert indított. Az 1895. május 17-25. között Kolozsvárott lezajlott perben Vasile Lucaciut, a Memorandum-akció egyik szervezőjét, a kiszabható maximális ötévi fogházbüntetésre, további tizennégy főt sajtó útján elkövetett izgatásért két hónaptól két és fél évig terjedő államfogházra ítéltek, négy vádlottat pedig felmentettek. A következő évben azután mindnyájan amnesztiában részesültek. Ezekbe a valójában a régi polémiákba Bukarest már korábban bekapcsolódott. Az 1891-ben ott megalakult politizáló, a kulturális egységet támogató szövetség, a Liga Culturală nemzetközi propagandaakcióba fogott a magyarországi románok ügyének megismertetésére. A bukaresti "egyetemistáknak" a Liga által megjelentetett emlékiratára - amelyben az iskolai magyarosítás gyakorlatát bírálták - a magyar kormány ajánlására - a magyar "egyetemisták" válaszoltak. Az Aurel C. Popovici orvostanhallgató által az erdélyi román fiatalok nevében készített viszontválasz, a Replica, váratlanul nagy nemzetközi visszhangot keltett. Popovicit 1893-ban államfogházra, illetve pénzbüntetésre ítélték; ő azonban a büntetés elől Romániába távozott. Később Bécsben telepedett le, s ott írta meg híres munkáját a "nagy-ausztriai egyesült államokról".

Móricz János: Gyökereink Égben és a Földön. Dokumentumok Amerika őstörténetéről. - - hagyatékából. hn., 2013, Pilisi Szent Margit Alapítvány, 2+116+1 p. Kiadói papírkötés.