[Schoedler, Friedrich Karl Ludwig (1813-1884)] Schoedler Frigyes: A természet könyve, magában foglaló: természettant, csillagászatot, vegy-, ásvány-, föld-, életmű-, növény- és állattanokat. A' természet-ismeret minden barátainak különösen a' gymnasiumok 's feltanodák növendékeinek ajánlva Dr. - - által. A' hatodik kiadás után magyarra tették Jánosi Ferencz, Mentovich Ferencz és Ifj. Szász Károly n[agy]kőrösi felgymnasiumi tanárok. Számos a' szövegbe nyomott ábrákkal, csillagabrosszal 's színezett kőnyomatu földtani ábrával. Pest, 1853, Geibel Armin, (Braunschweig, Vieweg Fridrik-ny.), XII+714+2 p.+ 1 (két szélén kihajtható színezett fametszetű tábla) t.+2 (kihajtható csillagászati táblák) t. Rengeteg szövegközti fametszetű ábrával illusztrált. Korabeli félvászon-kötés, kopott, foltos borítóval, a gerincen kis sérülésekkel, foltos lapokkal, a címlapon névbejegyzéssel.

1839 Orvosi Tár. Új Folyamat. Második félév, 1839. Szerk. és kiadják: Bugát Pál, és Flór Ferencz. 1839. jan. 6. - Juni. 23., 1-25. sz. Pest, 1839, Orvosi Tár Hivatala, (Trattner-Károlyi-ny.), VIII+407 p. Korabeli kartonált papírkötés, a gerincen piros címkével, rajta aranyozott címfelirattal, kissé kopott borítóval, a címlapon bélyegzéssel, kissé foltos lapokkal.

Nádaskay Béla: Állati szülészettan vagyis vemhesség- és az ellésről szükséges tudnivalók. I-III. rész. [Egybekötve.] I. rész. Szülészeti boncz- és élettan. II-ik és III-ik rész: A szülészet kórtana és az érdemes szülészet. Bp., 1887-1889.,Szerzői kiadás, (Bp., Buschmann F.-ny.), 8+115+5+10+175 p. Első kiadás. Szövegközti illusztrációkkal. Korabeli aranyozott gerincű bordázott félbőr-kötés, festett lapélekkel, kissé kopott borítóval, az alsó lapéleken folttal, ceruzás aláhúzásokkal, bejelölésekkel és néhány bejegyzéssel, egy-két kisebb szakadással, a címlapon névbejegyzésekkel, és az egyik személy névbélyegzésével [Gruber Henrik állatorvos.] Ritka!

1948-49 Vadásznaptár 32 p. Illusztrációkkal, reklámokkal.

Nadler Herbert: Cserkészeten és lesen Nagymagyarországon. Vadászati elbeszélések. A szerző, Nadler Herbert (1883-1951) vadász, vadászati szakíró, állatkert-igazgató, fényképész, zoológus által DEDIKÁLT példány. "Dr. Sándor Dénes kedves barátomnak szeretettel Nadler Herbert 1930. II. 8." Bp., 1926, Franklin, 1 t. +266+2 p. + 12 t. Első kiadás. Gazdag fekete-fehér egészoldalas és szövegközti fotóanyaggal, köztük 12+1 képtáblával illusztrált. Kiadói illusztrált egészvászon-kötés, kopott borítóval, sérült gerinccel, egy kijáró lappal (15/16.)

Streeter, Daniel W[illard]: Denatured Africa. Illustrated. (Széchenyi Zsigmond vadászati író Kőröshegyi kastélykönyvtárának egykori példánya, saját kezű tulajdonosi bejegyzésével.) New York, (1928). G. P. Putnam's Sons - The Knickebocker Press. 1 t. (címkép) + XII + 388 p. + 15 t. Példányunk címképének verzóján Széchenyi Zsigmond (1898-1967) vadászati írónk, a XX. századi magyar vadászat egyik legnagyobb alakjának saját kezű tulajdonosi bejegyzése: ,,Széchenyi, Kőröshegy, 1929. Nairobi (Keletafrika)". A példányunkban található nevezetes korabeli tulajdonosi bejegyzés példásan hitelesíti Széchenyi Zsigmond csaknem négy évtizeddel későbbi vallomását, mellyel utolsó művének, a ,,Denaturált Afrika" című kötetének címadását magyarázza, mely kései Széchenyi-kötet ezekkel a sorokkal indul: ,,Azzal kell kezdenem, hogy könyvem címe nem saját gyermekem! Mástól loptam suttyomban, alávaló tolvaj módon. Daniel W. Streeter ismeretlen amerikai kollégától vadoroztam, kinek Denatured Africa című, 1926-ban New York-ban megjelent útikönyvét a ,,Gripsholm" fedélzetén olvastam, ötödik Afrika-utamról hazatérőben. Streeter már akkor, kerek negyven évvel ezelőtt, hiányolta Afrika eredeti természetességét. Már akkor ,,denaturált"-nak fitymálta. Ne vegye hát rossz néven kedves Dániel szaktárs, de ennyi idő eltelte után, ugye, már nekem is szabad - máséhoz nyúlnom? Hiszen immár negyven év denaturálódása rakódott az akkorira!" Példányunk tehát az a kötet, amelyet Széchenyi Zsigmond 1929. évi szafarikalandja után még Nairobiban vásárolt, s melynek olvasását vélhetően Kőröshegyen, Somogy megyei vadászkastélyában fejezett be, s mely könyv olyan erős hatással volt rá, hogy évtizedekkel később is szükségét érezte utolsó könyvének előszavában kitérni a Streeter-kötet maradandó hatására. Széchenyi Zsigmond 1923-tól nyolc éven keresztül, 1931 őszéig lakott a kastélyban. Ebben a nyolc évben három Afrika-expedíciót vezetett. 1930-ban itt, a Kőröshegyi kastélyban született meg első, máig is legsikeresebb műve az első afrikai vadászexpedíciójának élményeiből, a ,,Csui". -- Daniel Williard Streeter (1883-1964) amerikai vadász, kalandor, író és társadalmi előkelőség. Az 1920-as években írt afrikai szafaritörténetei különösen népszerűek voltak. A ,,Denatured Africa" először 1926-ban jelent meg, példányunk a nyolcadik lenyomatból való - e nyolcadik lenyomat 1928-1929 táján tehát már Nairobiban is elérhető volt. Az előzékeken illusztrált Afrika-térkép, néhány táblán és levélen halvány foltosság. Poss.: Széchenyi Zsigmond (1898-1967). Aranyozott, enyhén sérült kiadói egészvászon kötésben, felül vörös festésű lapszélekkel. Bibliográfiai jelentőségű kötet, jó példány.

Kürthy Emilné (szerk.): Gyümölcs befőzés. Háztartási Könyvtár III. Bp., 1902, Athenaeum, 2+60 p. Kiadói illusztrált félvászon-kötés, kopott, foltos borítóval, néhány foxing foltos lappal, névbélyegzéssel, a könyvben néhány egyéb lappal, kivágással, rajta receptekkel.

Ambrózy Béla: A méh. Bp., 1914., Országos Magyar Méhészeti Egyesület,("Pátria"-ny.), 1 (Ambrózy Béla portréja, foxing foltos hártyapapírral) t. + 822 p. Harmadik, bővített és javított kiadás. Gazdag fekete-fehér képanyaggal illusztrált. A kötet szerzője, Báró Sédeni Ambrózy Béla (Temesgyarmat, 1838 - Temesvár, 1911) földbirtokos, katonatiszt, császári és királyi kamarás, országgyűlési képviselő, a magyar méhészet egyik megalapítója. Iskoláit Temesváron, majd a bécsi Polytechnikumban végezte. Ezt követően az osztrák hadsereg tisztjeként aktívan részt vett az 1859-es olaszországi hadjáratban, ahol a csaták közti pihenőkben megismerkedett a méhészettel. Ekkor határozta el, hogy méhészkedni fog. Vas és Temes megyei birtokán kezdett el gazdálkodni. Sághy Mihály híres méhész biztatására Magyaróváron és a Hohenheimi Gazdasági Akadémián gazdasági tanfolyamot végzett és a lipcsei egyetemen nemzetgazdasági tanulmányokat is folytatott. Temes vármegyei birtokán méhészetet alapított, majd úgy döntött, hogy - okszerű méhészkedést - fog folytatni. Később megalapította a Temes Vármegyei Gazdasági Egyesületet, majd belépett a Délmagyarországi Méhészegyletbe és annak lapjában az "Ungarische Biene"-be is publikált. Károlyi Gyula gróf felterjesztésére a Magyar Szent Korona Országai Vöröskereszt Egyesülete megbízottja lett az ország déli és nyugati részén, majd 1884-től már főmegbízottként közvetlenül Károly Lajos királyi herceg személye mellé osztották be. 38 éves méhészkedése alatt szinte minden vándorgyűlésen és kiállításon megjelent és előadást tartott. Két cikluson át a Szabadelvű Párt országgyűlési képviselője, valamint a képviselőház könyvtári bizottságának tagja volt. Viták után 1889-ben megalakult a Magyar Méhészek Egyesülete, amely fuzionált a Dél-magyarországi Méhész Egyesülettel, s elnökül Ambrózy Bélát választották. Később Darányi Ignác kinevezte a földmívelésügyi minisztériumba méhtenyésztési szaktanácsadónak. Ambrózy Béla a korszerű, európai szintű méhészet fontos magyarországi képviselője, nyugati tapasztalatai alapján a vándorméhészet és a vándorlásra alkalmas ún. kettős ikerkaptár elterjesztője. Tapasztalatait, tanácsait szakcikkeiben és több kiadást megért fő művében fejtette ki. Kiadói aranyozott, festett egészvászon-kötés, kopott borítóval, sérült gerinccel, néhány foltos lappal, néhol ceruzás aláhúzásokkal és bejelölésekkel.