Joláthy Attila (1927-1998): Kristálypalota, 1993. Szitanyomat, papír, jelzett, művészpéldány 8/20 E.A. számozással. 33x28 cm. Lapszéli apró folttal. / screenprint on paper, signed, artist's proof numbered 8/20 E.A.

Kondor Béla (1931-1972): Vonalkompozíció. Rézkarc, papír, jelzett, üvegezett fakeretben. 13,5x11 cm

Csóka László (1967-): Forgószélben III., 2024. Olaj, vászon, jelezve jobbra lent. 80x100 cm

Lakner László (1936-): "Max Ernst Fragmente" (Max Ernst töredékek), 1980. Olaj, vászon, jelzett a hátoldalán: László Lakner. Hátoldalán korabeli német ny. leírással. 20×20 cm. Lakner László, a magyar, német és egyetemes kortárs képzőművészet kimagasló alakjának életművében a kultúrtörténeti, irodalmi, filozófiai, művészettörténeti motívumok, témák, referenciák és nem utolsósorban kéziratok kiemelkedő helyet foglalnak el, így pl. a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található Paul Cezanne utolsó levele (1976). 1974-től, a nyugat-berlini emigrációja után közvetlenül a művészek kéziratai, aláírásai kerültek a művész fókuszába, így pl. Max Ernst, Hans Arp, Kurt Schwitters, Marcel Duchamp vagy később Paul Klee aláírásai (1977) a művész munkásságának kiemelkedő alkotásai. A művészt nem a kéziratok tartalma, a konkrét szignatúrák, hanem azok képszerűsége, vizuális megjelenítése, saját festői eszközeivel való átírása érdekelte. Az évtizedek folyamán egyre gyakrabban távolodott el a kéziratok esetében az eredeti írásképtől, sőt mi több, gyakran képzelt szövegeket is jelenített meg (Lettre imaginaire sorozat). Max Ernst esetében egy különleges kapcsolatról is beszélhetünk, hiszen Lakner egy az Artmagazinban, 2019-ben vele készített interjúban a következőt nyilatkozta: "Max Ernst volt kezdettől, gyerekkoromtól fogva az ideálom. Amióta művészet iránt érdeklődtem, nem tudom megmondani, miért, a szürrealizmus tetszett nekem mindig, minden formájában (...)". Az 1980-ban festett képe egy a Kölner Kunstverein (Kölni Művészeti Egyesület) részére készült, 30 egyedi darabból álló sorozatnak darabja, amelynek alapja egy levél, amelyet Max Ernst a sógora, Lothar Pretzellnek írt 1954-ben. Az árverésünkön szereplő kis mérete és levélből kiragadott szövegrész ellenére is monumentális hatású. / László Lakner (1936-): "Max Ernst Fragmente", 1980. Oil on canvas, signed on the reverse. With printed description in German on the reverse. 20×20 cm.

Bukta Imre (1952-): Famosó, 1982. Szitanyomat, papír, jelzett, számozott: XV/I. Próbanyomat. 37×27 cm. Rika korai mű, egyedi próbanyomat! Lap szélén apró foltokkal. Üvegezett fakeretben. / screenprint on paper, signed, proof print, numbered: XV/I.

Wahorn András (1953-): Koncert után hazafelé, 1982. Vegyes technika, papír. Jelezve balra középen fent. 33x66 cm. Üvegezett fakeretben. Az életmű korai darabja, a Bizottság zenekar működésének fénykorából!/ mixed technique on paper, signed, framed

Balla Attila (1959-): Az állatidomár, 1985. Vegyes technika, karton, jelezve jobbra lent: Balla 85. 46x66,5 cm. Üvegezett fakeretben. / mixed technique on board, signed lower right, framed

Misch Ádám (1935-1995): Lányok, 1973-74 körül. Olaj, vászon, jelezve jobbra lent, hátoldalán kissé töredékes Műcsarnok Bp. raglappal 1974-ből és Misch Ádám autográf feliratával, 70x50 cm. / Adam Misch (1935-1995): Girls, around 1973-1974. Oil on canvas, signed lower right, with Műcsarnok Budapest exhibtion label and autograph description by Adam Misch on the reverse, 70x50 cm