Valószínűleg lopott antikvitások is vannak a világ egyik legismertebb gyűjtőjének kollekciójában – derült ki a napokban az amerikai igazságügyi minisztérium honlapján közzétett Epstein-dokumentumokból. Az érintett Leon Black, a jelenleg több mint 900 milliárd dollár értékű vagyont kezelő Apollo Global Management alapítója, akinek többmilliárd dollár értékű festmény, régiség van birtokában, és most egyre hangosabbak a kérdések eredetükkel, megszerzésük módjával kapcsolatban.
Dőlnek ki a csontvázak az Epstein-aktákból, mintha a szexuális bűncselekmények miatt elítélt, 2019-ben meghalt milliárdos Jeffrey Epstein megkerülhetetlen lett volna a világ elitjének tekintett, elsősorban a pénz alapján kiválasztódott kör számára.
Tanácsai súlyos milliókat értek olyanoknak is, akik egész jól eligazodtak az üzleti világban, így például Leon Blacknek is, akinek jelenlegi vagyona a Bloomberg 2026 elején frissült listája szerint 16,8 milliárd dollárt tesz ki.
Black 1990-ben Josh Harrisszel közösen alapította meg az Apollo Global Management magántőkealap-kezelőt, amely az általa forgatott vagyon tekintetében második a világon az 1,1 ezer milliárd dollárt kezelő Blackstone mögött. A Bloomberg adatai szerint 2026 februárjában Black az Apollo Global Management részvényeinek 14%-át birtokolta közvetlenül, illetve vagyonkezelői alapokon keresztül.
Hogy Black miért is szorult Epstein tanácsaira, azt valószínűleg csak ő tudja, de mint az a Dechert LLP nemzetközi ügyvédi iroda 2021-ben nyilvánosságra hozott dokumentumaiból kiderült, 2012 és 2017 között 158 millió dollárt fizetett Jeffrey Epsteinnek ezen a címen. Ekkor Black lemondott az Apollo vezérigazgatói és elnöki posztjáról és a Museum of Modern Arts (MoMA) elnökségről is, de megőrizte kuratóriumi tagságát a művészeti intézményben. A Forbes finoman szólva is túlárazottnak minősítette a szolgáltatásokat, amelyek a pénzpiacon túl a művészetire is kiterjedtek. És a tanácsadó precízen feljegyzett minden részletet, most ennek nyomán tört ki a botrány.
Lopott műkincsek
A napokban az amerikai igazságügyi minisztérium által közzétett dokumentumok egyik oldalának tartalma, egy Epstein által jegyzett tételes leltár 2014-ből kambodzsai, vietnami és thai antikvitásokról, a műtárgypiac krónikásainak szolgált csemegével.
A listán egy tucat bronz- és kőszobor, hindu istenek ábrázolásai szerepelnek, mellettük a pontos vételár párszázezer dollártól 7 millióig terjed. Ez utóbbi összeg egy Siva-szobor ára, és a lap alján a listán szereplő művek összértéke, 27,7 millió dollár is olvasható. Ennyit fizetett a vevő, a Narrows Holdings műtárgypiaci befektetési vállalkozás, amely mögött, mint azt a New York Times felfedte, Leon Black áll.
A Siva-szobor most kivételes figyelmet kapott, ugyanis a dokumentumok tanúsága szerint egy hajdani thai-brit műkereskedő, a khmer művészet szakértője, Douglas Latchford kezén ment át, mielőtt azt Black megszerezte. A 2020-ban elhunyt Latchfordról 2019-ben kiderült, hogy lopott kambodzsai értékekkel kereskedett. A Lord Ford néven is tisztelt dealer amúgy jó kapcsolatokat ápolt a New York-i Met-tel (Metropolitan Museum of Art) is, 1983-ban szimbolikus áron adott át 13 khmer szobrot. Az intézménynek meggyűlt a baja a tárgyakkal, Kambodzsa bizonyítani tudta, hogy lopottak voltak. A legenda szerint maga a tolvaj (aki Toek Tik néven került a jegyzőkönyvbe) 33 kincset azonosított az USA-ban, amelyeknek eltulajdonításában részt vett, majd személy szerint üzletet kötött Latchforddal. Az ügyletekről ő is leltárt vezetett, amelyet átadott a hatóságnak. Latchford nem érte meg a bírósági tárgyalást, családja azonban egész gyűjteményét átadta a kambodzsai hatóságoknak, és az amerikai intézmények is visszaadták szerzeményeiket a jogos tulajdonosoknak. Latchford 2004-ben írt könyvében már szerepelt a Siva-szobor, mint az egyik legkiválóbb ismert khmer bronzszobor, azzal a megjegyzéssel, hogy egy privát gyűjtemény része.
Az Epstein-fájlokat böngésző Bloomberg kiemelte a leltáron látható vásárlás időpontját, ez 2013 júliusa, azaz egy évvel azt követően, hogy egy lopott khmer szobor felbukkanása a Sotheby’s-nél a címlapokra került. A Bloomberg egy 2013-as levelet idéz, amelyben Latchford ír egy londoni kereskedőnek, John Eskenazinak egy bronzszoborról, amit rábízott, hogy adja el Blacknek. A levelezésből az is kiderül, hogy egy 12. századi szobrot is felajánlottak Blacknek, amely nem kellett egy ausztrál múzeumnak, miután elégtelennek tartotta az eredetre, és a tulajdonosokra vonatkozó dokumentumokat. Véletlen egybeesés?
Az Artnews kérdésére most Black képviselője úgy nyilatkozott, hogy Black „soha nem találkozott, és nem vett semmit közvetlenül Latchfordtól.” Latchford lebukásához amúgy a Pandora-iratok is hozzájárultak felfedve azokat az offshore alapokat, amelyeket Latchford felhasznált arra, hogy elrejtse a nyilvánosság elől az általa forgalmazott tárgyakkal kapcsolatos információkat.
Neves művészek alkotásai is Black gyűjteményében
De egy másik dokumentum is érintette Leon Black műtárgykollekcióját, korábban ugyanis már egy 51 oldalas Epstein-akta is napvilágot látott, amely az elképesztő gyűjtemény megszerzésével, forgatásával kapcsolatos részletekre is rávilágít. Igaz nem Black, hanem itt is a Narrows Holdings szerepel tulajdonosként Epstein jegyzeteiben. A szerzemények között olyan művészek alkotásai sorakoznak, mint Van Gogh, Cézanne, Matisse, Munch, Mondrian, Picasso, Leonardo, Michelangelo, Raphael, Rembrant, Andy Warhol, Jackson Pollock. Továbbá 19. századi orosz alkotások is megtalálhatók a listán.
A gyűjtemény része Edvard Munch A sikoly című vászna is, amelyért 2012-ben 120 millió dollárt adott Black.
A legértékesebbek sorában említést érdemel Pablo Picasso műve, a Buste de Femme (Marie-Therèse) is, amit Black Larry Gagosiantól vett meg 2016-ban több mint 125 millió dollárért. A Picasso-művet amúgy Gagosian röviddel azelőtt 106 millió dollárért vásárolt meg Maya Widmaier-Picassótól, azaz 9 millió dolláros haszna keletkezett az eladáskor, amelyben közreműködött Epstein, aki szorgosan ápolta a kapcsolatokat a galériával. Black egyébként Ronald Lauderrel barátságban volt, osztoztak műtárgyakon is, így az Epstein-fájlok rávilágítottak arra, hogy két évtizeddel ezelőtt közösen vették meg Klimt híres, Adele Bloch-Bauerről készített portréját 135 millió dollárért.
A Sotheby’s és a Christie’s becslései alapján 2016 táján legalább 2,6 milliárd dollár volt Leon Black műkincseinek összértéke,
amely egyes állítások szerint napjainkra akár 40-50%-kal is felértékelődhetett, persze ez csak fikció.
Hitelgaranciaként is használták a festményeket
Sokan mondják, Black talán a pénznél is jobban szereti a művészetet, de a valóság az, hogy a csodás képek nem kis pénzt fialtak számára, nem csak értéknövekedésükkel, de pénzügyi instrumentumokként is szolgáltak, például hitelfelvételek során garanciaként is hasznosak voltak. Az Epstein által Art Partnership Inventory néven megkülönböztetett dossziéban például egy 2014-es kölcsön megszerzése szerepel, a Bank of America nyújtotta 1 milliárd dollárra becsült műtárgygaranciával a háttérben, ennek a csomagnak az értéke a Forbes által idézett 2017-es Sotheby’s becslés alapján 1,4 milliárd dollárra nőhetett.
2015-ben Black mintegy 600 millió dollár, műtárgygaranciával megtámasztott hitelt vett fel, és hasonló összeghez jutott így 2016-ban is. Epstein pontosan dokumentálta az érintett műtárgyak beszerzési árát, majd a neves aukciósházak későbbi értékbecslését is. Így például egy Cézanne-alkotás, amelyért 11,5 millió dollárt fizetett Black, a Christie’s 2016-os értékelésében 50 millió dollárral szerepel. Ugyanannyit ért egy 15 millióért megvett Malevics-mű is, egy 2,7 millióért megszerzett Mondrian-alkotás pedig 40 millió dollárral került fel a leltárba.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
