Oplatka, Andreas: Graf Stephan Széchenyi. Der Mann, der Ungarn schuf. DEDIKÁLT! Wien, 2004, Paul Zsolnay Verlag. Első kiadás! Kiadói kartonált kötés, jó állapotban. Az eredetileg német nyelven írt – majd egy évvel később az Osiris Kiadó gondozásában magyarul is kiadott – életrajz 2004 őszén Bécsben jelent meg. Szerzője magyar származású; tizennégy éves korában került Svájcba, ahol iskoláit végezte, s germanistaként és történészként egyetemi képzését kapta. A könyv Széchenyi Istvánt nemcsak mint magyar, hanem mint nagy európai politikust kívánja

Horvát István: Nagy Lajos, és Hunyadi Mátyás híres magyar királyoknak védelmeztetések a' nemzeti nyelv ügyében. Tekéntetes, tudós Schwartner Márton úr vádjai, és költeményei ellen írta Horvát István. Pesten, 1815. Trattner János Tamás' betűivel. [4] + 64 p. Egyetlen kiadás. Horvát István (1784-1846) nyelvész, őstörténész, egyetemi tanár szenvedélyes hangon írt vitairata egykori mestere, Schwartner Márton (1759-1823) oklevéltani kutató, egyetemi tanár hazafiatlannak gondolt nézetei ellen. A különös őstörténeti és nyelvészeti nézeteiről közismert, nemzeti büszkeségtől fűtött Horvát István ebben a művében hevesen cáfolja Schwarter Márton nézeteit. A történészt fölöttébb felbőszítette Schwartner azon kijelentése, hogy - nemzeti királyaink - Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás udvaraiban a magyar nyelv szóbeliségben és írásbeliségben egyáltalán nem volt használatos. Horvát István a schwartneri érveléssel szembe szállva azt próbálja bizonyítani, hogy derék magyar királyaink nemzeti érzéstől fűtve igenis pártolták a magyar nyelv fejlődését, magyar szokásokat ápoltak, és a magyar nemzeti nyelv és írásbeliség előmozdításában akkor is komoly érdemeket szereztek, ha ennek írásbeli nyoma nem maradt; máskülönben Bonfini egyes, magyar énekmondókról tett megjegyzései aligha maradtak volna fenn, illetve a 16. századi magyar nyelvű írásbeliség aligha bontakozhatott volna ki olyan erővel, ha a magyar nyelvűséget a korábbi évszázad magyar királyi udvara titokban nem mozdította volna előre. A történeti dolgozat a reformkor előtti hazafias szellemű tudományos publicisztika szép példája; önellentmondásokban gazdag elméleteit a kortársak némi derűvel szemlélték. A címlapon egykori tulajdonosi bejegyzés nyomai. Szüry 1892. Fűzve, enyhén sérült korabeli papírborítóban. Körülvágatlan, jó példány.

Unio. Zsebkönyv. Szerkeszti Urházy. 1848. (A szerkesztő fia által dedikált példány.) Kolozsvártt, [1847.] Özvegy Barráné és Steinnál (Nyomatott a királyi lyceum betüivel). 1 t. (címkép: gróf Teleki Domokos rézmetszetű portréja) + IV + [2] + 420 p. Egyetlen kiadás. A címlapon a szerkesztő fia, Urházy Miklós ajándékozó sorai: "Vajda Viktor úrnak emlékül, Kálló, 887. 10/8 Urházy Miklós." Az Urházy György (1823-1873) erdélyi kormányszéki fogalmazó és Teleki Domokos (1810-1876) erdélyi országgyűlési képviselő által közösen szerkesztett szépirodalmi almanach 1848 tavaszán jelent meg: Erdély és Magyarország egyesülésének szorgalmazására. Almanachunk egyetlen politikai cikket tartalmaz, Teleki Domokos Unió című tanulmányát, mely a két országrész uniótörekvéseinek múltját és jövőjét elemzi. A kortárs irodalom nagyságai közül Jókai Mór elbeszéléssel, Petőfi Sándor erdélyi témájú költeményekkel jelentkezik, a kisebb elbeszélők társadalmi és kísérteties novellái mellett igazán meglepő szerepben lép fel a jövő két nagy alkotója, Kemény Zsigmond esszéíró költeményekkel, Gyulai Pál kritikus kisregénnyel jelentkezik. A címkép verzóján régi tulajdonosi bélyegzés, a címlapon ajándékozási bejegyzés. Néhány oldalon apró foltosság. Szüry 4793. Prov.: Urházy Miklós; Vajda Viktor [Vajda Viktor (1835-1916) főreáliskolai tanár, hírlapíró, irodalomtörténész, zenei szakíró, műfordító, zenekritikus] Aranyozott, javított gerincű kiadói félvászon kötésben, aranyozott festésű lapszélekkel. Az enyhén foltos első kötéstáblán "Csak egyesülve állhatunk" feliratozású, Erdély és Magyarország egyesülését szorgalmazó, aranyozott plakett.