Ezüst(Ag) Péter Vladimir (1947-) által tervezett nagyító láncon, jelzett (Wladis), h: 76 cm, bruttó: 52,1 g, reprodukálva a Horváth-Kelényi-Buzinkay-Ébli: Értékmentő szenvedély című könyv 97. oldalán. Kiállítva: Bp., 2008, Iparművészeti

Herczeg Ferenc: Magdaléna két élete. Batthyány Gyula rajzaival. (Számozott, aláírt.) Budapest, (1943). Uj Idők Irodalmi Intézet Rt. - Singer és Wolfner (Légrády Testvérek Rt. ny.) 125 + [3] p. + 12 t. A címlapon a szerző saját kezű aláírása. Kolofon: "Készült 1943-ban, Herczeg Ferenc nyolcvanadik születésnapjára, ezer számozott példányban. E példány száma: 94." Az első nyomtatott oldalon régi ajándékozási bejegyzés. Aranyozott gerincű, álbordázott korabeli félmaroquin kötésben. Szép példány.

Vörösmarty Mihály: Vörösmarty Mihál' Kisebb hős költeményei. Pesten, 1833. Trattner-Károlyi' tulajdona. 1 t. (rézmetszetű címkép) + [2] + 308 + [2] p. + 3 t. (rézmetszet). Első kötetkiadás. Kötetünk Vörösmarty Mihály elbeszélő költeményeinek első gyűjteményes kötetkiadása, mely a pályakezdő Zalán futása című eposz utáni keletkezett nevezetes, ám kisebb terjedelmű elbeszélő költeményeket adja közre. A Pestre költözött, hírneves szerző anyagi nehézségei miatt művei kiadási jogát 1831-ben eladta Trattnernek és Károlyinak, kötetünk az általuk gondozott Vörösmarty-összkiadás harmadik, befejező darabjaként jelent meg. A korábban évkönyvekben, antológiákban megjelenő kiseposzokat a kor neves illusztrátorainak, Michael Hofmann (1797-1867) osztrák és Adolf Dworzák (1802-1838) cseh grafikusnak finom rajzolatú metszetei kísérik. Tartalma: Cserhalom -- Tündérvölgy -- Széplak -- A' Rom -- A' két szomszédvár -- Eger -- A Délsziget -- Magyarvár. Az oldalakon foxing, az utolsó nyomtatott oldalon régi tulajdonosi bélyegzés. (Vörösmarty Mihály munkái III. kötet.) Szüry 5111. Aranyozott, javított gerincű korabeli egészvászon kötésben, pávamintás festésű lapszélekkel. Jó példány.

Horvát István: Nagy Lajos, és Hunyadi Mátyás híres magyar királyoknak védelmeztetések a' nemzeti nyelv ügyében. Tekéntetes, tudós Schwartner Márton úr vádjai, és költeményei ellen írta Horvát István. Pesten, 1815. Trattner János Tamás' betűivel. [4] + 64 p. Egyetlen kiadás. Horvát István (1784-1846) nyelvész, őstörténész, egyetemi tanár szenvedélyes hangon írt vitairata egykori mestere, Schwartner Márton (1759-1823) oklevéltani kutató, egyetemi tanár hazafiatlannak gondolt nézetei ellen. A különös őstörténeti és nyelvészeti nézeteiről közismert, nemzeti büszkeségtől fűtött Horvát István ebben a művében hevesen cáfolja Schwarter Márton nézeteit. A történészt fölöttébb felbőszítette Schwartner azon kijelentése, hogy - nemzeti királyaink - Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás udvaraiban a magyar nyelv szóbeliségben és írásbeliségben egyáltalán nem volt használatos. Horvát István a schwartneri érveléssel szembe szállva azt próbálja bizonyítani, hogy derék magyar királyaink nemzeti érzéstől fűtve igenis pártolták a magyar nyelv fejlődését, magyar szokásokat ápoltak, és a magyar nemzeti nyelv és írásbeliség előmozdításában akkor is komoly érdemeket szereztek, ha ennek írásbeli nyoma nem maradt; máskülönben Bonfini egyes, magyar énekmondókról tett megjegyzései aligha maradtak volna fenn, illetve a 16. századi magyar nyelvű írásbeliség aligha bontakozhatott volna ki olyan erővel, ha a magyar nyelvűséget a korábbi évszázad magyar királyi udvara titokban nem mozdította volna előre. A történeti dolgozat a reformkor előtti hazafias szellemű tudományos publicisztika szép példája; önellentmondásokban gazdag elméleteit a kortársak némi derűvel szemlélték. A címlapon egykori tulajdonosi bejegyzés nyomai. Szüry 1892. Fűzve, enyhén sérült korabeli papírborítóban. Körülvágatlan, jó példány.

A Magyar Nemzetbiológiai Intézet megalapítása. Az intézet programja. Budapest 1940. május 31. Magyar Nemzetbiológiai Intézet 1. kiadvány. 62p. Kiadói papírkötésben