A műgyűjtés mögött annyiféle motiváció húzódhat meg, ahány gyűjtő létezik. Van, aki művészettörténeti örökséget kíván építeni, mások befektetési céllal vásárolnak, és vannak azok, akiket a művészeti közeg társasági élete vonz, vagy egyszerűen olyan alkotásokkal szeretnék körülvenni magukat, amelyek örömet és inspirációt nyújtanak számukra nap mint nap.
A gyűjtői ízlés rendkívül sokféle lehet, ráadásul az idő múlásával folyamatosan fejlődik és finomodik. A kiemelkedő magángyűjtemények egyik közös jellemzője, hogy tükrözik tulajdonosuk személyiségét, miközben világos esztétikai vagy gondolati kapcsolódási pontok fűzik össze az egyes műveket. De hogyan lehet ilyen gyűjteményt felépíteni?
Beleszeretni fontos, de önmagában kevés
A műgyűjtés világában gyakran hallani a tanácsot: „vedd meg, amit szeretsz”. Bár ez kétségtelenül helyes kiindulópont, önmagában nem elegendő. Egy jelentős gyűjtemény kialakítása sokkal inkább hasonlít egy hosszú távú kapcsolathoz, mint egy impulzusvásárláshoz.
A folyamat önismerettel kezdődik. Érdemes feltárni, mely vizuális élmények gyakoroltak ránk tartós hatást, milyen kulturális közegből érkezünk, és milyen esztétikai minták formálták ízlésünket. Ugyanilyen fontos annak meghatározása, hogy gyűjteményünk milyen irányba fejlődjön, miközben nyitottak maradunk a váratlan felfedezésekre és az új impulzusokra.
Sadie Coles standja a 2023-as Art Basel Párizson, Sarah Lucas munkájával, Fotó: Art Basel
A gyűjtés mint tudatos stratégia
A műtárgypiac működésének megértése szintén kulcsfontosságú. A galériák, aukciósházak, művészeti vásárok és magánértékesítések eltérő logikát követnek, ezért a gyűjtőknek célszerű megismerni ezek sajátosságait. Érdemes azt is megfontolni, hogy igénybe vesznek-e tanácsadói segítséget a stratégia építés vagy a műtárgyak kiválasztása során. Egy tanácsadó sokszor felgyorsíthatja a folyamatokat: a piaci szereplők, a piaci kínálat és az árak megismerését. Valamint az alábbi kérdések feltevésével is eligazíthatja a kezdő műgyűjtőt.
A stratégiai kérdések között szerepelhet például:
Esztétikai vagy inkább tematikus alapon kíván építkezni?
Saját korának alkotóira szeretne koncentrálni vagy inkább egy korábbi művészeti korszakra?
Van-e bármilyen elképzelés a műtárgy médiumában?
Milyen időtávon látja a gyűjtemény fejlődését?
Mennyire fontos a likviditási/befektetési szempont?
Fontos-e a személyes kapcsolat a művészekkel?
Kíván-e a gyűjtő kulturális intézményekhez kapcsolódni? Vagy mecenatúrában részt venni (múzeumok baráti, támogató köre).
Mi az anyagi keretrendszer, az az összeg, amit műtárgyra fordítunk? (éves szinten és/vagy műtárgyanként).
A tudatos gyűjtés nem feltétlenül jelent merev szabályokat, hanem inkább egy olyan keretrendszert, amely segíti a következetes döntéshozatalt.
Dr. Paul Ettlinger és Raimund Berthold, Fotó: Lewis Khan, Art Basel
A közösség és a kapcsolatok szerepe
A londoni orvos, Paul Ettlinger, és partnere, Raimund Berthold, gyűjtői pályája jól példázza, hogyan válhat a művészeti közeghez való kapcsolódás a gyűjtés szerves részévé.
A pár többek között a Hayward Gallery és a Serpentine Galleries támogatói, miközben szoros kapcsolatot ápolnak azokkal a művészekkel és galériásokkal, akikkel együtt dolgoznak. Otthonukban mintegy ötven szobor és egyéb műalkotás látható, további háromszáz mű pedig raktárban van.
Kezdetben azonban ők sem tudatos koncepciót követve vásároltak.
„Olyanok voltunk, mint a gyerekek egy csokoládéboltban: egyszerűen megvettük, ami tetszett” – emlékszik vissza Ettlinger.
Később művészeti tanácsadó segítségét vették igénybe. Tapasztalatuk szerint ugyan a gyűjtőnek magának kell meghatároznia filozófiáját és értékrendjét, egy jó tanácsadó jelentősen megkönnyítheti az eligazodást a piacon.
Ettlinger különösen fontosnak tartja a megfelelő galériák kiválasztását. Ha egy gyűjtő azonosul egy galéria programjával és bízik az ott dolgozó szakemberekben, hosszú távon érdemes kapcsolatot építenie velük.
A gyűjtői szem folyamatosan fejlődik
A tapasztalt szakemberek szerint szinte minden gyűjtő életében vannak úgynevezett „tanuló művek”. Ezek azok az alkotások, amelyeket pályája elején vásárol, és amelyektől később – ízlésének fejlődésével – akár meg is válhat.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az első vásárlások jelentéktelenek lennének. Éppen ellenkezőleg, az első műnek olyannak kell lennie, amely valódi érzelmi kötődést vált ki.
Carola Wiese találó megfogalmazása szerint egy műalkotás akkor jó első vásárlás, ha a tulajdonosa még fogmosás közben is örömmel néz rá nap mint nap.
A gyűjtemények fejlődése gyakran nem új művészek felfedezését, hanem a már ismert alkotók életművének mélyebb feltárását jelenti. Ettlinger és Berthold például jelenleg gyűjteményük „konszolidálásán” dolgoznak, vagyis olyan művészektől vásárolnak további alkotásokat, akik már szerepelnek kollekciójukban.
Tincuta Marin munkája, kiállítva a Galeria Plan B standján, a 2025-ös Art Basel Hong Kong-on, Fotó: Art Basel.
Befektetés vagy szenvedély?
Bár sok gyűjtő számára a befektetési potenciál fontos szempont, a szakértők többsége óvatosságra int ezzel a megközelítéssel kapcsolatban.
Carola Wiese szerint a művészetet elsősorban nem pénzügyi befektetésként kell szemlélni. Sokkal inkább kulturális befektetésről van szó, hosszú távú elköteleződésről olyan értékek mellett, amelyek idővel akár szélesebb kulturális elismerést is nyerhetnek.
A műgyűjtés lényege végső soron továbbra is a szenvedély marad. Az első vonzalomtól kezdve a tudatos építkezésen át egészen a kiforrott gyűjtemény megszületéséig a személyes kapcsolat a műalkotásokkal megkerülhetetlen tényező.
Ahogy Paul Ettlinger fogalmaz: „A gyűjtéshez a szívünkre kell hallgatnunk – de a szemünket és az eszünket is használnunk kell. A művészet képes átlépni minden határt. Egy olyan világban, amely egyre megosztottabbnak tűnik, összehozza az embereket, akik ugyanazért a szenvedélyért lelkesednek.”
Arra a kérdésre, hogy mennyire motiválják Önt az alábbi tényezők műtárgyvásárláskor? (Esztétikai, érzelmi érték/Gyűjtemény létrehozása, gyarapítása/Művészetpártolás, mecenatúra/ Portfólió-diverzifikáció, befektetési hozam/Társadalmi érték, státusz/Inflációs/ biztonsági menedék), Jaksity György, műgyűjtő, a Concorde csoport alapítója és elnöke a következő választ adta a Műtárgy.com-Deloitte műtárgyvásárlási szokásokról indított 2024. évi kutatásában: “A felsorolt tényezőkből változó módon és különböző mértékben szinte mindegyik szerepet játszik a döntéseimben. Rendszeresen előfordul, hogy pusztán karitatív okból pl. egy jótékonysági árverésen megveszek műveket, hogy “ne maradjanak vissza”, függetlenül attól, hogy tetszenek vagy sem. A fiatalabb alkotók kisebb értékű műveinél előfordul, hogy egyáltalán nem szempont szinte semmi, csak, hogy ezzel az adott művészt segítem. Eközben az értékesebb, drágább műveknél az értékőrzés/növelés, a gyűjteményben betöltött szerep kap nagyobb figyelmet, és sajnos ma már sok “kortársunk” nem él, így a tárgy elválik a megalkotójától és önálló életet él.”
“Ügyfeleim motivációja változó, de a leggyakrabban az esztétikai örömforrás az, amit a műtárgytól „kapni” szeretnének. Kapcsolódni, átélni, újraélni, elmerengeni, feltöltődni a műtárgyak által, amelyeket megvásárolnak. Ugyanakkor a megfelelő ár-érték arány, a biztonságos megtérülés és a kedvező likviditás mint másodlagos tényezők jelen vannak szinte valamennyi vásárlásnál.” – osztja meg tapasztalatait Kollmann Szilvia, a műtárgy.com alapító-ügyvezetője, az Art Advisory Budapest vezető tanácsadója.
A gyűjtővé válás a legkülönfélébb úton és motivációk mentén megy végbe. Ahhoz, hogy a mostanihoz hasonló cikkeken túl megismerjük a gyűjtők motivációit, a műtárgy.com és a Deloitte Magyarország idén ismét kutatást indít a magyar műtárgyvásárlók körében, hogy átfogó képet kapjon a gyűjtők és vásárlók döntési szokásairól, motivációiról, valamint a műtárgyvásárlást befolyásoló tényezőkről. A kérdőív többek között arra keresi a választ, hogy milyen szempontok alapján választanak műtárgyat a hazai vásárlók, milyen szerepet játszik a befektetési megfontolás, az esztétikai élmény vagy éppen a gyűjtőszenvedély a döntésekben, illetve hogyan változnak a vásárlási preferenciák az elmúlt évekhez képest.
A kérdőívet kitöltők hozzájárulnak a piac pontosabb feltérképezéséhez. A kutatás eredményeit a VIII. Műtárgybefektetési Konferencián mutatja be a Műtárgy.com.
Címlap: Layr stand, Art Basel 2024 Fotó: Art Basel
Forrás: Art Basel, Műtárgy.com, Art Advisory Budapest
