10717. tétel:
cca 1841 A Hochárd (Houchárd) család tagjainak az erdélyi országgyűléshez benyújtott, nemesség (címeres levél) elnyerésére vonatkozó kérelme. Az iratot az erdélyi országgyűlés elnökéhez, báró magyar-gyerő-monostori Kemény Ferenchez, illetve az Erdélyi Fejedelemségbeli karokhoz és rendekhez címezték. Az összesen 14 oldal terjedelmű szövegben részletesen leírják a család történetét (francia eredetű család, melynek ősei nemességgel bírtak, azonban reformátusokként a XIV. Lajos alatti vallási üldözések miatt kénytelen voltak Franciaországból elbujdosni; a kérelmezők nagyapja, Hochárd Izsák gróf Teleki József meghívására 1776-ban települt Marosvásárhelyre, hogy ott tanári állást vállaljon), valamint különböző tagjainak érdemeit (a kérelmezők közül Hochárd József a marosújvári sóbányánál szerzett képesítést, később kolozsvári, majd parajdi sóbányanagy volt; Hochárd Károly katonai pályára lépett, ahol 8 év gyalogezredbeli szolgálat után huszárőrmesteri rangig jutott; Hochárd Ferenc pedig a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián folytatott tanulmányokat, később a trieszti hajózási akadémiát elvégezve dunai gőzhajókapitány lett). A felsorolt érdemekre hivatkozva kérelmezik, hogy az országgyűlés a család férfitagjait (Hochárd József, Károly, Lajos, Ferenc, Eduárd és Sándor), illetve leánytestvéreiket (Katalin és Karolina) címeres nemeslevél elnyerésére felajánlja. Több oldalon a szöveg mellett, illetve a szövegben korabeli feljegyzések, javítások és kiegészítések találhatók. Keltezés nélkül, azonban feltételezhető, hogy az irat Marosvásárhelyen, 1841-ben, vagy az azt követő egy-két évben kelhetett (a szöveg egy ponton hivatkozik az Erdélyi Híradó c. kolozsvári újság 1841. évi 24. számára). Korát tekintve megkímélt állapotban, fűzés
cca 1841 A Hochárd (Houchárd) család tagjainak az erdélyi országgyűléshez benyújtott, nemesség (címeres levél) elnyerésére vonatkozó kérelme. Az iratot az erdélyi országgyűlés elnökéhez, báró magyar-gyerő-monostori Kemény Ferenchez, illetve az Erdélyi Fejedelemségbeli karokhoz és rendekhez címezték. Az összesen 14 oldal terjedelmű szövegben részletesen leírják a család történetét (francia eredetű család, melynek ősei nemességgel bírtak, azonban reformátusokként a XIV. Lajos alatti vallási üldözések miatt kénytelen voltak Franciaországból elbujdosni; a kérelmezők nagyapja, Hochárd Izsák gróf Teleki József meghívására 1776-ban települt Marosvásárhelyre, hogy ott tanári állást vállaljon), valamint különböző tagjainak érdemeit (a kérelmezők közül Hochárd József a marosújvári sóbányánál szerzett képesítést, később kolozsvári, majd parajdi sóbányanagy volt; Hochárd Károly katonai pályára lépett, ahol 8 év gyalogezredbeli szolgálat után huszárőrmesteri rangig jutott; Hochárd Ferenc pedig a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián folytatott tanulmányokat, később a trieszti hajózási akadémiát elvégezve dunai gőzhajókapitány lett). A felsorolt érdemekre hivatkozva kérelmezik, hogy az országgyűlés a család férfitagjait (Hochárd József, Károly, Lajos, Ferenc, Eduárd és Sándor), illetve leánytestvéreiket (Katalin és Karolina) címeres nemeslevél elnyerésére felajánlja. Több oldalon a szöveg mellett, illetve a szövegben korabeli feljegyzések, javítások és kiegészítések találhatók. Keltezés nélkül, azonban feltételezhető, hogy az irat Marosvásárhelyen, 1841-ben, vagy az azt követő egy-két évben kelhetett (a szöveg egy ponton hivatkozik az Erdélyi Híradó c. kolozsvári újság 1841. évi 24. számára). Korát tekintve megkímélt állapotban, fűzés nélkül.
Kikiáltási ár: 50 000 Ft