19164. tétel:
[Eugen Brote]: Das magyarische Ungarn und der Dreibund on Hungaricus. München, 1899, Verlag von J. F. Lehmann, 64 p. Német nyelven. Kiadói papírkötés, felvágatlan lapokkal, javított gerinccel, részben hiányos hátsó borítóval. Ritka! Eugen Brote (1850-1913) román publicista, lapalapító, nacionalista politikus, a Román Nemzeti Párt alelnöke, az ortodox érsekség konzisztóriumának tagja, az első romániai népbank megalapítója, az erdélyi román nacionalisták egyik vezéralakja, a Memorandum-per egyik szereplője. Memorandum pere: A magyarországi Román Nemzeti Párt központi bizottsága 1892 elején Nagyszebenben Memorandumot dolgozott ki a hazai románok nemzeti sérelmeiről. A Károly román király által is támogatott emlékirat ‘felsorolja’ a magyar ‘faji uralom és a mesterségesen nagyra növelt nemzeti hegemónia megnyilvánulásait’. Elutasítja az 1868. évi nemzetiségi törvényt, amely a politikai nemzet fogalmának kodifikálásával semmibe vette a nem magyar nemzetek létét, bírálja az erdélyi sajtóviszonyokat, a választójogi gyakorlatot, az iskolai és egyesületi magyarosítást stb. A Memorandumot 237 főnyi román küldöttség vitte Bécsbe, hogy „az osztrák császárnál bevádolja a magyar királyt”. Sikertelenül. Azt felbontatlanul küldték a magyar miniszterelnökségre, onnan pedig vissza a delegáció vezetőjéhez. Miután a Memorandumot kinyomtatták és terjesztették, az államügyész izgatás vádjával pert indított. Az 1895. május 17-25. között Kolozsvárott lezajlott perben Vasile Lucaciut, a Memorandum-akció egyik szervezőjét, a kiszabható maximális ötévi fogházbüntetésre, további tizennégy főt sajtó útján elkövetett izgatásért két hónaptól két és fél évig terjedő államfogházra ítéltek, négy vádlottat pedig felmentettek. A következő évben azután mindnyájan amnesztiában részesültek. Ezekbe a valójában a régi polémiákba Bukarest már korábban bekapcsolódott. Az 1891-ben ott megalakult politizáló, a kulturális egységet támogató szövetség, a Liga Culturală nemzetközi propagandaakcióba fogott a magyarországi románok ügyének megismertetésére. A bukaresti „egyetemistáknak” a Liga által megjelentetett emlékiratára – amelyben az iskolai magyarosítás gyakorlatát bírálták – a magyar kormány ajánlására – a magyar „egyetemisták” válaszoltak. Az Aurel C. Popovici orvostanhallgató által az erdélyi román fiatalok nevében készített viszontválasz, a Replica, váratlanul nagy nemzetközi visszhangot keltett. Popovicit 1893-ban államfogházra, illetve pénzbüntetésre ítélték; ő azonban a büntetés elől Romániába távozott. Később Bécsben telepedett le, s ott írta meg híres munkáját a „nagy-ausztriai egyesült
[Eugen Brote]: Das magyarische Ungarn und der Dreibund on Hungaricus. München, 1899, Verlag von J. F. Lehmann, 64 p. Német nyelven. Kiadói papírkötés, felvágatlan lapokkal, javított gerinccel, részben hiányos hátsó borítóval. Ritka! Eugen Brote (1850-1913) román publicista, lapalapító, nacionalista politikus, a Román Nemzeti Párt alelnöke, az ortodox érsekség konzisztóriumának tagja, az első romániai népbank megalapítója, az erdélyi román nacionalisták egyik vezéralakja, a Memorandum-per egyik szereplője. Memorandum pere: A magyarországi Román Nemzeti Párt központi bizottsága 1892 elején Nagyszebenben Memorandumot dolgozott ki a hazai románok nemzeti sérelmeiről. A Károly román király által is támogatott emlékirat ‘felsorolja’ a magyar ‘faji uralom és a mesterségesen nagyra növelt nemzeti hegemónia megnyilvánulásait’. Elutasítja az 1868. évi nemzetiségi törvényt, amely a politikai nemzet fogalmának kodifikálásával semmibe vette a nem magyar nemzetek létét, bírálja az erdélyi sajtóviszonyokat, a választójogi gyakorlatot, az iskolai és egyesületi magyarosítást stb. A Memorandumot 237 főnyi román küldöttség vitte Bécsbe, hogy „az osztrák császárnál bevádolja a magyar királyt”. Sikertelenül. Azt felbontatlanul küldték a magyar miniszterelnökségre, onnan pedig vissza a delegáció vezetőjéhez. Miután a Memorandumot kinyomtatták és terjesztették, az államügyész izgatás vádjával pert indított. Az 1895. május 17-25. között Kolozsvárott lezajlott perben Vasile Lucaciut, a Memorandum-akció egyik szervezőjét, a kiszabható maximális ötévi fogházbüntetésre, további tizennégy főt sajtó útján elkövetett izgatásért két hónaptól két és fél évig terjedő államfogházra ítéltek, négy vádlottat pedig felmentettek. A következő évben azután mindnyájan amnesztiában részesültek. Ezekbe a valójában a régi polémiákba Bukarest már korábban bekapcsolódott. Az 1891-ben ott megalakult politizáló, a kulturális egységet támogató szövetség, a Liga Culturală nemzetközi propagandaakcióba fogott a magyarországi románok ügyének megismertetésére. A bukaresti „egyetemistáknak” a Liga által megjelentetett emlékiratára – amelyben az iskolai magyarosítás gyakorlatát bírálták – a magyar kormány ajánlására – a magyar „egyetemisták” válaszoltak. Az Aurel C. Popovici orvostanhallgató által az erdélyi román fiatalok nevében készített viszontválasz, a Replica, váratlanul nagy nemzetközi visszhangot keltett. Popovicit 1893-ban államfogházra, illetve pénzbüntetésre ítélték; ő azonban a büntetés elől Romániába távozott. Később Bécsben telepedett le, s ott írta meg híres munkáját a „nagy-ausztriai egyesült államokról”.
Kikiáltási ár: 8 000 Ft