[Schoedler, Friedrich Karl Ludwig (1813-1884)] Schoedler Frigyes: A természet könyve, magában foglaló: természettant, csillagászatot, vegy-, ásvány-, föld-, életmű-, növény- és állattanokat. A’ természet-ismeret minden barátainak különösen a’ gymnasiumok ‘s feltanodák növendékeinek ajánlva Dr. – – által. A’ hatodik kiadás után magyarra tették Jánosi Ferencz, Mentovich Ferencz és Ifj. Szász Károly n[agy]kőrösi felgymnasiumi tanárok. Számos a’ szövegbe nyomott ábrákkal, csillagabrosszal ‘s színezett kőnyomatu földtani ábrával. Pest, 1853, Geibel Armin, (Braunschweig, Vieweg Fridrik-ny.), XII+714+2 p.+ 1 (két szélén kihajtható színezett fametszetű tábla) t.+2 (kihajtható csillagászati táblák) t. Rengeteg szövegközti fametszetű ábrával illusztrált. Korabeli félvászon-kötés, kopott, foltos borítóval, a gerincen kis sérülésekkel, foltos lapokkal, a címlapon

A Magyar Nemzetbiológiai Intézet megalapítása. Az intézet programja. Budapest 1940. május 31. Magyar Nemzetbiológiai Intézet 1. kiadvány. 62p. Kiadói papírkötésben

Hommage a Radnóti. Bp., [1979.], Magyar Helikon, (Zrínyi-ny.), 10 sztl. lev. Radnóti Miklós 'Erőltetett Menet' c. verse magyar, francia, angol, orosz, német, szlovák, szerbhorvát, olasz, lengyel, és cseh nyelven. Kiadói papírkötés, kiadói műanyag védőborítóban. Számozott, 147 számú számozott példány, Jobbágy Károly (1921-1998) költő, műfordító részére szóló példány.

Horvát István: Nagy Lajos, és Hunyadi Mátyás híres magyar királyoknak védelmeztetések a' nemzeti nyelv ügyében. Tekéntetes, tudós Schwartner Márton úr vádjai, és költeményei ellen írta Horvát István. Pesten, 1815. Trattner János Tamás' betűivel. [4] + 64 p. Egyetlen kiadás. Horvát István (1784-1846) nyelvész, őstörténész, egyetemi tanár szenvedélyes hangon írt vitairata egykori mestere, Schwartner Márton (1759-1823) oklevéltani kutató, egyetemi tanár hazafiatlannak gondolt nézetei ellen. A különös őstörténeti és nyelvészeti nézeteiről közismert, nemzeti büszkeségtől fűtött Horvát István ebben a művében hevesen cáfolja Schwarter Márton nézeteit. A történészt fölöttébb felbőszítette Schwartner azon kijelentése, hogy - nemzeti királyaink - Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás udvaraiban a magyar nyelv szóbeliségben és írásbeliségben egyáltalán nem volt használatos. Horvát István a schwartneri érveléssel szembe szállva azt próbálja bizonyítani, hogy derék magyar királyaink nemzeti érzéstől fűtve igenis pártolták a magyar nyelv fejlődését, magyar szokásokat ápoltak, és a magyar nemzeti nyelv és írásbeliség előmozdításában akkor is komoly érdemeket szereztek, ha ennek írásbeli nyoma nem maradt; máskülönben Bonfini egyes, magyar énekmondókról tett megjegyzései aligha maradtak volna fenn, illetve a 16. századi magyar nyelvű írásbeliség aligha bontakozhatott volna ki olyan erővel, ha a magyar nyelvűséget a korábbi évszázad magyar királyi udvara titokban nem mozdította volna előre. A történeti dolgozat a reformkor előtti hazafias szellemű tudományos publicisztika szép példája; önellentmondásokban gazdag elméleteit a kortársak némi derűvel szemlélték. A címlapon egykori tulajdonosi bejegyzés nyomai. Szüry 1892. Fűzve, enyhén sérült korabeli papírborítóban. Körülvágatlan, jó példány.

Herczeg Ferenc: Magdaléna két élete. Batthyány Gyula rajzaival. (Számozott, aláírt.) Budapest, (1943). Uj Idők Irodalmi Intézet Rt. - Singer és Wolfner (Légrády Testvérek Rt. ny.) 125 + [3] p. + 12 t. A címlapon a szerző saját kezű aláírása. Kolofon: "Készült 1943-ban, Herczeg Ferenc nyolcvanadik születésnapjára, ezer számozott példányban. E példány száma: 94." Az első nyomtatott oldalon régi ajándékozási bejegyzés. Aranyozott gerincű, álbordázott korabeli félmaroquin kötésben. Szép példány.