Hetey Zoltán: Ady Bandi – Ady Endre. Budapest, [1943]. Stádium Sajtóvállalat Rt. (ny.) 184 p. + 2 t. (kétoldalas). Egyetlen kiadás. Hetey Zoltán visszaemlékezései diákéveiről, melyekben Ady Endrével együtt járta a nagykárolyi piarista gimnázium osztályait. A nosztalgikus beszámoló megörökíti a soknemzetiségű kisvárosi élet társadalmi rendjét, a diákcsínyeket, a gimnáziumi rendtartást és tanrendet, majd szembesíti az egykori életvilág leképezését az Ady-novellákban kibontakozó kisváros-ábrázolással, mely novellák (a valósággal ellentétesen) fullasztó, elmaradott és erotikában bővelkedő világként jelenítik meg az egykori világot; ez a kisvárosi kép pedig Hetey Zoltán szerint elsősorban a jól felmért és megcélzott nagyvárosi olvasóközönség szecessziós, erotikus és lenéző várakozásait teljesítette be. A kortárs nagyvárosi irodalmi sajtó elvárásairól és jutalmazási rendszeréről sokat értekező visszaemlékezés rákerült az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékére. Feliratozott kiadói félvászon kötésben, borítón apró kopásnyomokkal és elszíneződésekkel, címlapon „sajtó példány” és „196” számjegy

Tamási Áron: Ábel a rengetegben. (Dedikált.) Kolozsvár, 1932. Erdélyi Szépmíves Céh (Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt.) 191 + [3] p. Első kiadás. Dedikált: "Toroczkay Wigand Edének Tamási Áron. 939. VI. 2." Kolofon: "Ez a könyv az Erdélyi Szépmíves Céh hatvankilencedik kiadványa; VI. sorozatának 11-12. számú könyve. Nyomtatta a Minerva Rt. nyomdája Garamond-atniqua betűkkel. A szedést Lauf Rudolf nyomdavezetp, a nyomást Szabó Elek vezette. E könyv illusztrációi Bánffy Miklós tollrajzai. Címlapját linóleumba metszette Kós Károly." Tamási Áron Ábel-trilógiájának első regénye először folyóirat-folytatásokban jelent meg, ez az első kötetkiadása. Néhány oldalon halvány foltosság, példányunk fűzése enyhén meglazult. (Erdélyi Szépmíves Céh, 69. kötet.) Monoki 5923. Prov.: Toroczkai Wigand Ede (1869-1945) építész, iparművész, író, építőművészetére az erdélyi népi építészet komoly hatással volt. Kós Károly színes rajzával illusztrált, sérült gerincű, enyhén foltos kiadói borítóban.

A Magyar Nemzetbiológiai Intézet megalapítása. Az intézet programja. Budapest 1940. május 31. Magyar Nemzetbiológiai Intézet 1. kiadvány. 62p. Kiadói papírkötésben

Sienkiewicz, [Henryk] Henrik: Quo vadis? Regény Nero császár korából. [Függelékben:] Menjünk hozzá! Novella Krisztus urunk korából. I-II. kötet. [Teljes mű két kötetben, szignált kötésében, Sárdy János tulajdonosi bejegyzésével.] Budapest, [1922]. Légrády Testvérek (ny.) XV + [1] + 310 p.; 270 p. Mindkét kötet címlapján Sárdy János operaénekes saját kezű aláírása. Henryk Sienkiewicz (1846-1916) irodalmi Nobel-díjas lengyel író történelmi regénye a századvég jelentős szenzációja volt, a századfordulón számos fordítása jelent meg. Magyar nyelven 1901-ben rögtön három fordítás is napvilágot látott, Szekrényi Lajos fordítása a Szent-István-Társulatnál, egy ifjúsági változat Pfeifer Ferdinándnál, Zigány Árpád fordítása pedig a Légrády Testvéreknél jelent meg. Kötetünk a híres regény hatodik Légrády-kiadásából való. Példányunkat Verő Klára könyvkötő művész kötötte, aranyozott szignója a hátsó kötéstáblák belső oldalán található. Egységes, aranyozott, álbordás gerincű, szignált korabeli félmaroquin kötésben (Verő Klára, Budapest), az előzékek, valamint a kötéstáblák és a kartontok papírborítása kézzel merített és festett papírral készült. Dekoratív, szép példány.

Gáti József: A versmondás. (Dedikált!) Bp., 1965, Gondolat, 402+(2) p. Első kiadás. Kiadói egészvászon-kötés, a könyv végén kissé sérült lapszélekkel. Kiadói kartontokban, 2 db hanglemez-melléklettel. (1965-ben az egyik első olyan könyv volt, amelyhez hanglemezt mellékeltek). Megjelent 3300 példányban. A szerző, Gáti József (1915-1998) Aase-díjas színész, tanár, érdemes és kiváló művész által dedikált példány.