Győri Illés István: Dalol a munka dalol a gép. Versek. Kossa István előszavával. Bp., 1948, Athenaeum, 96 p. Kiadói félvászon-kötés, kissé kopott borítóval. "Ebből a műből 5200 példány készült, melyből 200 számozott amateur példányt a szerző sajátkezű aláírásával látott el." Számozott (26./200), a szerző, Győri Illés István (1892-1970) költő, újságíró által DEDIKÁLT példány.

Voinovich Géza: Képek a nagy képeskönyvből. Elbeszélések. A szerző, Voinovich Géza (1877-1952) irodalomtörténész által Báró magyargyerőmonostori Kemény János (1903-1971) író, költő, színházigazgató, mecénás, a marosvécsi Helikon írói munkaközösség megalapítója részére DEDIKÁLT példány! "B. Kemény Jánosnak az erdélyi irodalom összetartójának és élesztőjének igaz tisztelettel Voinovich Géza." Bp.,én.,Singer és Wolfner, 210+2 p. Kiadói papírkötés, szakadt borítóval, a borítón folttal, a gerincen sérüléssel.

Márai Sándor: Ismeretlen kínai költő. (Kr. után a XX. századból - kézirat gyanánt -). Bp., 1994. Balassi, 52 p. Egyetlen kiadás! Egésztáblás színes képekkel illusztrált. Kiadói bársonykötés, az elülső borító felső sarkán kis elszíneződéssel, jó állapotban. Ritka!

Hetey Zoltán: Ady Bandi - Ady Endre. Budapest, [1943]. Stádium Sajtóvállalat Rt. (ny.) 184 p. + 2 t. (kétoldalas). Egyetlen kiadás. Hetey Zoltán visszaemlékezései diákéveiről, melyekben Ady Endrével együtt járta a nagykárolyi piarista gimnázium osztályait. A nosztalgikus beszámoló megörökíti a soknemzetiségű kisvárosi élet társadalmi rendjét, a diákcsínyeket, a gimnáziumi rendtartást és tanrendet, majd szembesíti az egykori életvilág leképezését az Ady-novellákban kibontakozó kisváros-ábrázolással, mely novellák (a valósággal ellentétesen) fullasztó, elmaradott és erotikában bővelkedő világként jelenítik meg az egykori világot; ez a kisvárosi kép pedig Hetey Zoltán szerint elsősorban a jól felmért és megcélzott nagyvárosi olvasóközönség szecessziós, erotikus és lenéző várakozásait teljesítette be. A kortárs nagyvárosi irodalmi sajtó elvárásairól és jutalmazási rendszeréről sokat értekező visszaemlékezés rákerült az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékére. Feliratozott kiadói félvászon kötésben, borítón apró kopásnyomokkal és elszíneződésekkel, címlapon "sajtó példány" és "196" számjegy bélyegzésekkel.

Képes ábécé és olvasókönyv. [Szerk.: Gyallay Domokos. Cluj/Kolozsvár,[1935.], Minerva, 104 p. Kiadói papírkötés, javított gerinccel, kissé foltos borítóval, az elülső borító és a címlap felső sarkán, a hátsó borító és az utolsó lap felső részén kis sérülésekkel. Ritka!

Krasznahorkai, László: Melancholie des Widerstands. Roman. Aus dem Ungarischen von Hans Skirecki. A szerző, Krasznahorkai László (1954-) Kossuth-díjas Prima Primissima-díjas, Nemzetközi Man Booker-díjas, Book Award for Translated-díjas író által DEDIKÁLT példány. Frankfurt a. M., 1995, Fischer Taschenbuch Verlag,451+1+12 p. Német nyelven. Kiadói papírkötés, jó állapotban.

Horvát István: Nagy Lajos, és Hunyadi Mátyás híres magyar királyoknak védelmeztetések a' nemzeti nyelv ügyében. Tekéntetes, tudós Schwartner Márton úr vádjai, és költeményei ellen írta Horvát István. Pesten, 1815. Trattner János Tamás' betűivel. [4] + 64 p. Egyetlen kiadás. Horvát István (1784-1846) nyelvész, őstörténész, egyetemi tanár szenvedélyes hangon írt vitairata egykori mestere, Schwartner Márton (1759-1823) oklevéltani kutató, egyetemi tanár hazafiatlannak gondolt nézetei ellen. A különös őstörténeti és nyelvészeti nézeteiről közismert, nemzeti büszkeségtől fűtött Horvát István ebben a művében hevesen cáfolja Schwarter Márton nézeteit. A történészt fölöttébb felbőszítette Schwartner azon kijelentése, hogy - nemzeti királyaink - Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás udvaraiban a magyar nyelv szóbeliségben és írásbeliségben egyáltalán nem volt használatos. Horvát István a schwartneri érveléssel szembe szállva azt próbálja bizonyítani, hogy derék magyar királyaink nemzeti érzéstől fűtve igenis pártolták a magyar nyelv fejlődését, magyar szokásokat ápoltak, és a magyar nemzeti nyelv és írásbeliség előmozdításában akkor is komoly érdemeket szereztek, ha ennek írásbeli nyoma nem maradt; máskülönben Bonfini egyes, magyar énekmondókról tett megjegyzései aligha maradtak volna fenn, illetve a 16. századi magyar nyelvű írásbeliség aligha bontakozhatott volna ki olyan erővel, ha a magyar nyelvűséget a korábbi évszázad magyar királyi udvara titokban nem mozdította volna előre. A történeti dolgozat a reformkor előtti hazafias szellemű tudományos publicisztika szép példája; önellentmondásokban gazdag elméleteit a kortársak némi derűvel szemlélték. A címlapon egykori tulajdonosi bejegyzés nyomai. Szüry 1892. Fűzve, enyhén sérült korabeli papírborítóban. Körülvágatlan, jó példány.

Sienkiewicz, [Henryk] Henrik: Quo vadis? Regény Nero császár korából. [Függelékben:] Menjünk hozzá! Novella Krisztus urunk korából. I-II. kötet. [Teljes mű két kötetben, szignált kötésében, Sárdy János tulajdonosi bejegyzésével.] Budapest, [1922]. Légrády Testvérek (ny.) XV + [1] + 310 p.; 270 p. Mindkét kötet címlapján Sárdy János operaénekes saját kezű aláírása. Henryk Sienkiewicz (1846-1916) irodalmi Nobel-díjas lengyel író történelmi regénye a századvég jelentős szenzációja volt, a századfordulón számos fordítása jelent meg. Magyar nyelven 1901-ben rögtön három fordítás is napvilágot látott, Szekrényi Lajos fordítása a Szent-István-Társulatnál, egy ifjúsági változat Pfeifer Ferdinándnál, Zigány Árpád fordítása pedig a Légrády Testvéreknél jelent meg. Kötetünk a híres regény hatodik Légrády-kiadásából való. Példányunkat Verő Klára könyvkötő művész kötötte, aranyozott szignója a hátsó kötéstáblák belső oldalán található. Egységes, aranyozott, álbordás gerincű, szignált korabeli félmaroquin kötésben (Verő Klára, Budapest), az előzékek, valamint a kötéstáblák és a kartontok papírborítása kézzel merített és festett papírral készült. Dekoratív, szép példány.