Az idei szezon csúcsárai alacsonyabbak a tavalyiaknál, de hat tétel ára – köztük először a festmények mellett egy ékszeré is – így is elérte vagy meghaladta a 100 millió forintot – derül ki a műtárgy.com összefoglalójából.
A műtárgypiac legdrágább szegmensében történtek alapján nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni a teljes piacra vonatkozóan, de a tapasztalat mégis azt mutatja, hogy
az elit kategóriában kirajzolódó tendenciáknak a piac egészének trendjei sem mondanak ellent.
A számok ismeretében úgy tűnik, hogy a 2024-es év végén tapasztalt pozitív fordulat nem bizonyult tartósnak és a hazai piac idén ismét szembe megy a nemzetközi trendekkel. Csak amíg ez 2024-ben azt jelentette, hogy az itthoni aukciós piac – a globális műkereskedelem visszaesése mellett – ha szerény mértékben is, de javított teljesítményén, idén az eddig ismertté vált adatok szerint a helyzet fordított. A nemzetközi piac kezd magára találni – igaz, még nem tudhatjuk, hogy ez egy hosszabb fellendülés kezdete, vagy csak a csillagok idei szerencsés együttállásának, a szokásosnál több prémium kategóriájú magángyűjtemény piacra kerülésének köszönhető egyszeri teljesítmény volt. A hazai számok ugyanakkor a piac egészének teljesítményét erősen befolyásoló prémium kategóriában egyértelmű visszaesést mutatnak. Az alábbi TOP 10-es lista főbb számai az eddigi legszerényebbek a mostani évtizedben. Míg a nyilvános aukciókon értékesített tíz legdrágább tétel átlagára 2021 és 2024 között 143 és 206 millió forint között mozgott és tavaly 184,5 millió forint volt, idén csak 107,9 millió. A listát vezető, azaz legdrágább tétel leütési ára 2021-ben 460 millió, tavaly 380 millió forint volt, idén csak 160 millió. A küszöbérték, azaz a legalacsonyabb ár, ami még helyet biztosított a tízes listán, idén 80 millió forint volt, ugyancsak az elmúlt öt év legalacsonyabb értéke.
A piac prémium szektorát idén Vaszary János mentette meg. Ritkán történik meg, hogy a TOP 10-ben egy művész négy alkotással is szerepeljen. Most Vaszarynak ez sikerült, még úgy is, hogy nem mindegyik alkotás érte el a remélt árat. Rajta kívül a tavaly legmagasabb áron eladott hazai művész, Czóbel Béla szerepel még két művel a listán; a statisztikák készítőit megzavarhatja majd, hogy a két műnek nemcsak a címe, de még a leütési ára is azonos. Új név a listán Kontuly Béla, aki egy aukciót már korábban is megjárt képének egyéni rekordot jelentő árával biztosította helyét a TOP 10-ben.
Időnként egy-egy régi külföldi – többnyire itáliai – mester neve is feltűnik a listákon; tavaly Tiziano, idén Bernardo Bellotto egy-egy munkája keltett nemzetközi szinten is figyelmet.
A legszembetűnőbb különbség a korábbi évek rangsoraihoz képest az, hogy ezúttal először szerepel rajta – méghozzá az előkelő második helyen – egy ékszer is. Korábban a hazai ékszeraukciók áraival erre esély sem volt, az eddiginek többszörösét jelentő új árrekord viszont az ideinél erősebb években is könnyen megugrotta volna a listára kerüléshez szükséges szintet.
A legtöbb „listás” eredményt, szám szerint hetet, idén a Kieselbach Galéria szállította, de a BÁV ART számára is komoly sikert jelent, hogy most két tételük is benne van a TOP 10-ben.
Lássuk ezek után a rangsorban szereplő műveket.
1. Vaszary János: Siesta, Kieselbach Galéria, 160 millió forint
A végén csattan az ostor – tartja a mondás, s ez igaz az idei aukciós évre is, hiszen az esztendő legmagasabb ára az utolsó igazán jelentős árverésén, december 14-én született a Kieselbach Galériában. A 160 milliós eredményt az év egészének történéseit figyelve nem meglepő módon egy Vaszary János-mű, az 1907-ben született, Siesta című, de több más címmel – Séta a parkban; Parkban; Séta a szabadban, Napernyős nő – is ismert festmény érte el. A művész első nagy korszakából származó, számtalanszor reprodukált olajkép a teljes életmű kiemelkedő darabja; bemutatásának nem véletlenül szentelt az árverés katalógusa is 22 oldalt. Vaszarynak külföldi, illetve külföldön élő magyar gyűjtői is vannak, így a kép – egyébként indokolt – védett státusza szűkíthette a potenciális érdeklődés körét. Ezt és a jelenlegi piaci viszonyokat figyelembe véve a becsérték alsó határának megfelelő 160 millió forintos ár jónak mondható.

2. Briliáns fülbevalópár, BÁV ART, 150 millió forint
Merőben szokatlan, hogy a hazai aukciókon legmagasabb áron elkelt tételek listáján egy ékszer is szerepeljen, ráadásul az előkelő 2. helyen. Idén ez történt, amihez persze egy új, a korábbit csaknem háromszorosan meghaladó rekorderedmény kellett az ékszerek kategóriájában. Ez az eredmény az aukciós ékszerpiacon továbbra is vezető szerepet játszó BÁV ART téli árverésén született, ahol egy briliáns fülbevalópárt – 110 milliós, ugyancsak rekordnak számító kikiáltási árról indulva – 150 millió forintért ütöttek le. (A korábbi rekordot 2022 óta egy briliánssal díszített nyakék tartotta 57,5 millió forinttal.) A fülbevalópár mindkét darabja egy-egy nagy, több mint 10 karátos sárga színű gyémántot tartalmaz, melyeket méretükön túl radiant csiszolásuk is különlegessé tesz. Az ékszer a legmagasabb nemzetközi sztenderdek szerint készült, ötvözve a modern technológia precizitását a tradicionális kézműves mesterség tudásával. A rendkívüli ár természetesen ennek a kivételes darabnak szól, de egyúttal jelzi a befektetési célú ékszervásárlás iránti növekvő érdeklődését és igazolja, hogy a különleges darabokért a gyűjtők hajlandóak mélyen a zsebükbe nyúlni.

3. Vaszary János: Tengerpart strandernyőkkel, Kieselbach Galéria, 120 millió forint
„Az év festője” már a tavaszi árverési szezonban az éves toplista élére állt a Földközi-tenger mellékén készült, a művészettörténet által „strandképekként” számon tartott alkotások egyikével, ezzel az 1938 körül készült olajképpel. A mű sorsa mindvégig jól nyomon követhető volt, szerepelt a művész nagy gyűjteményes kiállításain, megfordult ismert magángyűjteményekben, több kiadványban reprodukálták és számos tanulmány foglalkozott vele. Az aukciósház által Vaszary „art deco strandképeinek összefoglaló főműveként”, „az érett Vaszary János fehéralapos korszakának ékköveként” leírt festmény, ami egyben a legnagyobb méretű, magántulajdonban őrzött Riviéra-kép, 100 millió forintról indulva 120 millióért kelt el, némileg elmaradva a 130-180 millió forintban meghatározott becsértéktől.

4. Bernardo Bellotto: Velencei részlet, Kieselbach Galéria, 115 millió forint
A régi itáliai mestereknek van néhány olyan kiemelkedő festménye magyar magángyűjteményekben, melyek 100 millió forint feletti árat „tudnak”. És ezek a képek maradnak is Magyarországon, hiszen védettséget éveznek. Ilyen mű a XVIII. századi velencei mester, Bernardo Bellotto alkotása is, ami több mint 22 év után másodszor került kalapács alá a Kieselbach Galériánál. A kisméretű olajkép 2003-ban 46 millió forintért kelt el, most 100 millió forintról indulva 115 milliót adtak érte. Ez az összeg ugyan alatta maradt a 120-180 millió forintban megállapított becsértéknek, de így is pontosan a két és félszerese korábbi árának. Ez persze nem ekkora hozamot jelent az eddigi tulajdonosnak, hiszen a korábbi vételt és a mostani eladást is jutalék terheli, de azért jelzi, hogy a jelenlegi piaci körülmények között is lehet jól kiszállni egy korábbi vásárlásból. A mű egyébként egy müncheni magángyűjteményből már 1907-ben Magyarországra került és azóta több tulajdonosváltáson esett át, miután először a gazdasági élet maga korában jól ismert szereplője, Back Bernát gyűjteményét gazdagította. Az említett 2003-as Kieselbach-árverés előtt a festmény korábban is többször felbukkant hazai aukciókon; 1979-ben a BÁV-nál, majd 20 évvel később a Polgár Galériánál cserélt gazdát.

5. Vaszary János: Olasz Riviéra, Kieselbach Galéria, 102 millió forint
Vaszary „strandképei” közül a 120 millió forintért leütött, fentebb ismertetett Tengerpart napernyőkkel mellett ez a vélhetően valamivel korábban, 1937-ben készült festmény is 100 millió forint feletti árral került be a TOP 10-be. A mű az olasz Riviérán, a liguriai tengerparton született, ahol a művész 1929-től kezdve nyaranta rendszeresen megfordult. A keretes szerkezetű kép kicsit magasabbról, vélhetően egy szállodai ablakból vagy a parti sétány mellvértjéről tekint le a partra és tökéletesen valósítja meg a dús ecsetnyomok és a bravúros minimalizmus egyensúlyát. A festmény kikiáltási ára 70 millió forint volt; a licitcsata 102 millió forintnál, azaz a viszonylag tág határok, 85 és 140 millió forint között megállapított becsérték sávjában állt meg.

6. Tihanyi Lajos: Nagybányai piac, Virág Judit Galéria, 100 millió forint
Még az idei év egyik legfontosabb tárlata, Tihanyi Lajos életmű-kiállítása előtt került kalapács alá a festő egyik ifjúkori, alig 23 évesen festett munkája, de már az árverés katalógusa is jelezte, hogy a Magyar Nemzeti Galéria szeretné a tárlaton bemutatni ezt a művet, az érdeklődők tehát már eme információ birtokában licitálhattak. Az új tulajdonos nem is szalasztotta el a lehetőséget; a festmény – a művész harmadik legkorábbi munkájaként – valóban ott van az egészen jövő február közepéig látogatható tárlaton. A képet egyébként már a születését követő évben kiállították, utána azonban egy teljes évszázadon át lappangott és csak másfél évtizeddel ezelőtt bukkant fel újra. A Nagybánya központjának jellegzetes részletét megörökítő alkotás arról tanúskodik, hogy Tihanyi ekkor már érett alkotóként, magabiztosan nyúlt művészi eszköztára legkülönbözőbb elemeihez. Apró érdekesség, hogy a festmény általa adott címe némileg félrevezető, hiszen piacnak nyoma sincs rajta; azt a helyet, a főteret örökíti meg, ahol a piac lenni szokott. A műre 70 millió forinton indult a licit; a 100 milliós leütési ár egy licitlépcsővel maradt el a 110-150 millió forintban megjelölt becsérték alsó határától.

7-8. Czóbel Béla: Német kisváros, Kieselbach Galéria, 85 millió forint
A két, azonos című, közel egyidőben keletkezett, ugyanolyan kikiáltási árról indított és végül ugyanannyiért elkelt Czóbel-festmény közül az első az aukciósház tavaszi árverésén került kalapács alá. Míg a másik kép, mint később látni fogjuk, hosszú ideig lappangott, ez „szem előtt volt”, több – köztük külföldi – kiállításon szerepelt, színes reprodukciója számtalan kiadványban jelent meg. Ez a festmény szerepelt Czóbel első, Kállai Ernő által írt 1934-es monográfiájának címlapján is. Czóbel 1919-25 közötti berlini évei alatt is vidéken töltötte a nyarakat, ekkor születtek életművének azok a kiemelkedő darabjai, melyek a német expresszionimus hatását mutatják; Ernst-Ludwig Kirchner, Karl Schmidt-Rottluff vagy Gabriele Münter tájképi világa kínál hozzájuk közeli stílusanalógiát. A mű az árverésen 75 millió forintról indult és – becsértéke alsó határától egy licitlépcsővel elmaradva – 85 millió forintért kelt el.

7-8. Czóbel Béla: Német kisváros, Kieselbach Galéria, 85 millió forint
A műpiacon a legnagyobb érdeklődést többnyire a friss, azaz a piacon már nagyon hosszú idő óta nem szerepelt, vagy első ízben megjelenő, korábban lappangó művek keltik. Ezt az 1922-23 körül született festményt eddig a szakértők is csak fekete-fehér reprodukcióról ismerték, mostani felbukkanása igazi szenzációt jelentett. Az árverés katalógusában expresszionista hevületű, meseszerű remekműként leírt alkotás a Die Brücke közelségében a művész berlini évei alatt, a múlt század 20-as éveinek elején született és a Würzburg közeli népszerű fürdőhelyet, Neustadt an der Saale-t örökíti meg, ahol a művésznek több más festménye is született. Tavaly Czóbel műveinek ára korábban sosem látott magasságokba emelkedett, ami tovább fokozta a piacon való első megjelenés okán amúgy is nagy várakozást, így a 90-130 milliós becsérték reálisnak tűnt. A 75 millió forintról indított licit végül a másik, azonos című festményhez hasonlóan 85 millió forintnál állt meg, azaz ugyancsak egy lépcsőfokkal maradt a becsérték alsó határa alatt.

9. Kontuly Béla: Csendélet narancsokkal, Kieselbach Galéria, 82 millió forint
Kontuly egyik ifjúkori, itáliai ösztöndíjas tartózkodása után két évvel festett főműve a római évek emlékeit sűríti össze egyfajta álomképbe. A mű az utóbbi két évtizedben számos jelentős kiállításon szerepelt, felbukkant több, a XX. századi magyar festészet legjavát reprezentáló kötetben, és aukción sem először találkozhattak vele most a gyűjtők, hiszen 8 éve, épp a Kieselbach Galériánál már kalapács alá került. Akkor 36 millió forintról indulva 60 millió forinttal állított fel egészen a mostani aukcióig érvényben maradt életmű-rekordot. Ezúttal a galéria 55 millió forintról indította a festményt és becsértékét 75-95 millió forintban jelölte meg. A licit végül a becsérték sávjának közepéhez közel, 82 millió forintnál állt meg, azaz több mint egyharmadával emelte meg a művész csúcsárát. A jutalékokat figyelembe véve ez mégis azt jelenti, hogy eddigi tulajdonosa az eladással nem tudott nyereséget realizálni.

10. Vaszary János: Kilátás a művész műterméből, BÁV ART, 80 millió forint
Képzőművészeti tételei közül a BAV ART-nak is egy Vaszary-festménnyel sikerült bekerülnie a TOP 10 -be. A ház májusi művészeti aukcióján egy blokkban került kalapács alá a kitűnő színművész, Pécsi Sándor műfajokat tekintve igen sokszínű gyűjteménye, melynek legértékesebb darabja kétségkívül Vaszarynak ez az 1930-as években készült olajképe volt. Vaszary munkásságát ekkorra már a klasszikus kliséktől való elszakadás, az önfeledt játékosság jellemezte. A festmény, művészi kvalitásai mellett, várostörténeti szempontból is izgalmas alkotás. Az aukciósház, gyakorlatának megfelelően, csak kikiáltási árat adott a műhöz, ami 65 millió forint volt. A leütési ár ezt négy licitlépcsővel haladta meg; a 85 millió forint a negyedik legmagasabb összeg, amit ebben az évben Vaszary festményeiért adtak.

Megjegyzések:
- a lista a nyilvánosan hozzáférhető árverési eredményeken alapul,
- az írásban szereplő árak leütési árak, nem tartalmazzák az aukciósházak többnyire 25%-os jutalékát,
- a műtárgyak reprodukcióit az azokat árverező aukciósházak jóvoltából közöljük,
- egyes műtárgyak bemutatásához felhasználtuk az árverési katalógusokban megjelent tanulmányokat.
Címlapkép: Vaszary János: Olasz Riviéra (Liguriai tengerparton), 1937, olaj, vászon, 70,5 x 80,5 cm
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
