Szent Biblia. Az-az: Istennek Ó és Újj Testamentomában foglaltatott egész Szent Írás. Melly Magyar-nyelvre fordíttatott Károli Gáspár' által', Es mostan tizen-ötödször e' kis formában ki-botsáttatott. -- Szent Dávid királynak és prófétának száz ötven 'sóltárai, a' frantziai nótáknak és verseknek módjokra, magyar versekre fordíttattak és rendeltettek Szentzi Molnar Albert által', Mellyek most újjolag ki-nyomattattak Reers W. János által', Ultrajectumban. [Utrecht], 1765. Nyomattatott Ultrajectumban Reers W. János' által'. 1t. (rézmetszetű díszcímlap) + [2] + 1197 + [3] p.; 104 + [2] p. Kis alakú protestáns bibliakiadásunk a holland egyetemi városban, Utrechtben készült, míves, illusztrált címlevelén pedig - miként az Tótfalusi Kis Miklós 1685. évi amszterdami bibliakiadása óta jeles protestáns hagyomány - a magyar és az erdélyi címereket hordozza. Bibliapéldányunk a protestáns barokk bibliakiadások hagyománya szerint egybe van kötve a gyülekezeti éneklés céljaira átdolgozott, kottákkal kísért, Szenczi Molnár Albert-féle zsoltárfordításokkal (a két munka azonos helyen, azonos évben készült). A kötet elején bibliaolvasási kalauz az Ó- és Újszövetség könyveihez. Kéthasábos szövegoldalakon kiválóan olvasható, éles kontúrú szöveggel. Példányunk rézmetszetű címlapját a 19. század legelején a könyv átkötésekor margóin körülvágták és egy korabeli kézzel merített lapra ragasztották. Négy levél margóin kisebb régi javítások, egy Ószövetség egy levele (Rr8), valamint a zsoltárok utolsó két levele hiányzik. Néhány levél kissé foltos. A címlap verzóján Petőfi Sándor életpályájára vonatkozó, magyar nyelvű jegyzetek, az első előzéken, illetve az utolsó nyomtatott oldalon régi tulajdonosi bejegyzés. Poss.: Mészáros Lászlóé. Erdős 26. Borda 6585. Négy bordára fűzött, vaknyomásos, kopott aranyozású 19. század legelején készült bőrkötésben, vörös festésű lapszélekkel. A vaknyomásos kötéstáblákon ornamentikus kereten belüli kettős léniával és ornamentikus sarokdíszekkel, a minta a gerincen a bordák mentén megismétlődik. A gerincen apró hiány, az első kötéstáblán apró kopások. Enyhén kopott, kissé sérült, kézzel festett papírral borított korabeli kartontokban. Dekoratív, szép példány.

Szőnyi N[agy] István: Mártyrok coronája, Melly Az Evangeliomi igaz vallásban álhatatossaknak, és a' Mártyromság szenvedésben diadalmassaknak, Fejekben Liliom szinü szép Gyémántokkal, s' Rosa szinü drága Rubintokkal, fénlik: (tudni illik,) Olly idvességes Könyvecske: Mellyben Miképpen kellessék a' Szenteknek a' Kristus vallásában megmaradni, az üldözésben magokat viselni, a' számkivetést, tömlóczöt szenvedni s' a' Mártyromságban gyözedelmeskedni? Viahossan meg-mutatyya Szönyi N. István. [Nürnberg] Norinberga, 1727. [Nyomda nélkül.] [38] + 325 + [3] p. Szőnyi Nagy István (1632-1709) református prédikátor, lelkészi hivatását Abaújban, Torna településén kezdte. Kassai hatalmasságok 1670-ben elűzték hivatalából, innentől kezdve számos helyen gyakorolta hivatását. Szenvedélyes hangon megírt elmélkedése a protestáns hit megőrzésének fontosságát hangsúlyozza. A katolikus hit tévelygéseit és veszedelmeit boncoló érvelése támogatására gyakran a magyar történelemből is hoz példákat. Az elmélkedés időről időre latin nyelvű világi verseket is idéz, melyeknek magyar nyelvű fordításait is közli, ezek jobbára a nehéz időkben való helytállás kötelességét példázzák. Az elmélkedés után, függelékben saját élettörténete "Szomorú üldöztetése 's számkivetése. Szőnyi N. Istvánnak A' tornai Ecclesiából" címmel. A munka először Kolozsvárott jelent meg, 1674-ben, példányunk a második kiadásból való. A katolikus normaszegéseket szenvedélyesen elítélő művet a helytartótanács 1756-ban betiltotta. Példányunk címlapján és az azt követő öt levélen erősebb foltosság, a címlapon és a kötet utolsó négy levelén lapszéli pótlás, a belív négy levelének felső sarkán apró pótlás, 16 levelének felső sarkán apró szúrágásnyom. A C ív utolsó levele, valamint az U ív hat levele hiányzik. Vaknyomásos, álbordázott, XX. század második feléből származó félbőr kötésben, vörös festésű lapszélekkel.

[Luis, de Granada] Ludovicus Granatensis: Introductionis Ad Symbolum Fidei, Libri Quatuor: In Quibus De Admirabilii Opere Creationis, Fidei ac Religionis Christianae praestantijs, Redemptionis humanae, & alijs Mysterijs ac Articulis, tractatur. A Ioanne Paulo Gallucio Saloensi [Gallucci, Giovanni Paolo] ex Italico sermone Latinitate donati... [Köln] Coloniae, 1588. Apud Geruinum Calenium & haeredes Ioannis Quentelij. [24] + 826 [recte 806] + [2] + [48] p. Első németországi kiadás, még a szerző életében jelent meg. Luis de Granada [magyarul: Granadai Lajos] (1504-1588) a spanyolországi Granadában született domonkos rendi szerzetes, teológus, író és prédikátor. Művei az aszketikus teológia mellett a Szentírással, dogmákkal, etikával, életrajzzal és egyháztörténettel foglalkoznak, leginkább azonban aszketikus írásairól ismert. Korában rendkívül népszerű volt, legtöbb munkáját számos nyelvre lefordították. A keresztény hitről és szimbólumairól írt katekizmusa 1584-ben jelent meg Salamancában "Introducción del símbolo de la fe" címmel. Latin fordítója Giovanni Paolo Gallucci (1538-1621) olasz humanista, csillagász, fordítása először Velencében, 1586-ban látott napvilágot. Szövegközti fametszetekkel, fejezetkezdő díszekkel illusztrált. A címlapon később átsatírozott régi tulajdonosi névbejegyzések. VD 16 L 3234. Adams G 977. Korabeli, három bordára fűzött, szakszerűen javított, fatáblás, görgetőkkel préselt, enyhén kopott disznóbőr kötésben, amelyet két réz kapocs zár. Az első kötéstáblába "P. B." monogram, valamint 1591-es évszám préselve. A kapcsok és az őket tartó bőr fülek pótoltak. A kötés restaurálását Szalai Veronika végezte. Összességében nagyon szép példány.

[Czapik Gyula:] Egy öreg pap: Temetőnk sírjai. Bp.,1939.,Korda Rt.,(Europa-ny.), 3-168 p. Kiadói papírkötés, címlaphiánnyal. Ritka! Czapik Gyula (1887-1956) veszprémi püspök, majd egri érsek, nyomdász. Egy ideig a Korda kiadó igazgatója is volt. De volt szerkesztő, káplán, teológiai tanár, tanulmányi felügyelő, egyházmegyei ügyész, rövid ideig Horthy Miklós gyermekeinek nevelője is. 1939-ben veszprémi püspök lett, majd 1943-től egri érsek. 1943 és 1944 között apostoli kormányzóként irányította a veszprémi egyházmegyét is Az iskolák államosítása után 1948. szeptember 21. és október 2. között Rómában tárgyalt. Az 1950/34. törvény erejű rendelet kiadása után szorgalmazta 5-6000 nővér és 100-150 szerzetes szociális otthoni elhelyezését. Részt vett az állam és az egyház viszonyát rendezni kívánó tárgyalásokon és a nemzetközi békemozgalmakban. 1951 és 1956 között a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, 1943 és 1956 között az Actio Catholica ügyvezető elnöke. A személyi kultusz éveiben a körülményekhez alkalmazkodva vezette a magyar katolikus egyház ügyeit. Az egri főszékesegyházban nyugszik. Részlet a könyvből: "Először is be kell mutatkoznom az igen tisztelt Olvasóknak. Mégpedig úgy kell bemutatkoznom, hogy elképzeljenek, de reám ne ismerjenek. Azok a történetek ugyanis, amelyeket az elkövetkező tárcákban elbeszélek majd, nem az én szerény személyemről szólnak, hanem azokról a híveimről, akiket hosszú évtizedek alatt sírjukhoz kísértem. Az én személyem tehát nem fontos itt. Ámde az udvariasság azt követeli, hogy aki szóba kezd, bocsássa elöljáróba, hogy ki ő és hol van a hazája. Ezért írok sorozatom bekezdőjében magamról. Először is tessék tudomásul venni igen tisztelt Olvasóim, hogy plébános vagyok. Hogy mikép lettem azzá annak sora van. Hét éve káptalankodtam már egy nagyközségben, amikor bajba kerültem. Jobbanmondva, belekeveredtem a "politikai tevékenységbe", mint a fakanál a moslékba. Mert bizony a politika már akkor is olyanfélén volt tiszta, mint ahogy tiszta eledel a moslék. Rövidre fogva a dolgot: választás volt a plébániánkon és én az Istóczy-párti antiszemita jelölt mellé állottam. Ez a párt jó 40 év előtt igen népszerű volt."

Zsoldos Jákob: Hív lelki pásztor vagy arról való Tanítás Predikátzióba foglalva: ... Élő szóval elő adta a' Mező Laki Evangelica-Reformata Ekklézsiába lett beiktatása' Innepén, Mártzius havának 19-dikén, 1815. esztendőben - - ... Győr, [1815], Özvegy Streibig Józsefné betűivel, 86 p. Átkötött modern egészvászon-kötés, régi intézményi bélyegzésekkel, javított címlappal.

Szoboszlai Papp István: Ünnepi, alkalmi és halotti imádságok templomi használatra. Összeszeedetett néh. - - - tiszántúli reform superintendens hátrahagyott munkáiból. Debreczen,1868., Telegdi K. Lajos, 1 (kézzel írt oldal) sztl. + 1 (Szoboszlai Papp István) t. +8+220 p.+ 2 (kézzel írt oldalak) sztl. lev. Korabeli aranyozott gerincű félbőr-kötés, festett - mintás lapélekkel, kopott borítóval, foltos lapokkal, nébejegyzéssel és bekötött kézzel írt oldalakkal (1,5 és 3,5 oldal.)

Szily János: Instrctio Venerabilis Cleri Dioecesis Sabariensis. Sabariae (Szombathely), 1884, Typis Josephi Bertalanffy, 1884+4+XX p.+5 t. Latin nyelven. Kiadói félvászon-kötés, kopott borítóval, sérült gerinccel, egy kihajtható lap szakadt. Az 1777-ben Mária Terézia által létrehozott szombathelyi egyházmegye első, nagy hatású püspöke, Szily János ugyanebben az évben adta ki Instructióját (magyarul: Útbaigazítás a szombathelyi egyházmegye tiszteletreméltó papsága részére, amelyet - némileg kibővítve - 1855-ben és 1884-ben is kiadtak. Egészen 1927-ig ez volt a szombathelyi egyházmegye törvénykönyve.

[Gusztinyi] Gusztini János: Üdvözség mannája Az az: az Úr Jésus tulajdon szent testének, és vérének Sacramentoma, mellyel nem a' Moyses fedele alatt ülő ó zsidóság, nem-is az üress figurát állató újítás: hanem Kristusnak igaz híve, a' kegyelem Törvénnyében, érezhető Jelek, és Symbolum-ok alatt el-rejtetett Valósággal, az örök életre tápláltatik: mellyet ki-botsátatott Gusztini János. Egerben, 1759. Bauer Karol Joseff Püspöki Könyv-Nyomtató által. [20] + 853 + [3] p. Folio. Első kiadás. A szlovák származású Gusztinyi János (1718-1777) hegyaljai plébános, egri kanonok, nyitrai püspök ízes magyarsággal, szenvedélyes hangon megírt értekezése a katolikus szentáldozás helyes, a református úrvacsora-tan tévelygő mivoltáról. A református vidékeken szolgáló katolikus plébános időről időre hegyaljai tapasztalataiból is idéz, ám érvelése elsősorban bibliai szöveghelyek és az egyházatyák érvkészlete mentén cáfolja a reformáció úrvacsorát illető nézeteit. A nagyívű katolikus hitvédelmi kötet elsősorban Helmeczy István református prédikátor "Igasság paisa" (Utrecht, 1741) című munkáját kívánta cáfolni. A kétszínnyomású címoldalon az Utolsó vacsorát ábrázoló fametszet, oldalszámozáson belül néhány fametszetű könyvdísz. Az oldalakon foxing, a címoldalon gyűjteményi bélyegzés, illetve régebbről, 1762-ből származó, latin nyelvű szerzeményi bejegyzés: "Ex munificentia Rutissimi Domini Authoris" felirattal (a szerző kegyes adományából származó példány). Poss.: A máriabesnyői parókia könyvtára. Négy bordára fűzött, vaknyomásos korabeli bőrkötésben, vörös festésű lapszélekkel, a kötéstáblákat hármas léniából álló, vaknyomású keret díszíti. Dekoratív, szép példány.