A festményektől a szobrokig, grafikáktól a fotókig és a falikárpitokig, ezekben a hetekben is számos izgalmas kiállítás várja a látogatókat. A Műtárgy.com tárlatajánlója.
Árnyék nélkül. Czimra Gyula életmű-kiállítása – Magyar Nemzeti Galéria, szeptember 14-ig
Czimra Gyula az egyik legegyénibb hangú művész a 20. századi magyar festészet történetében. Különös habitusú, magányos és magának való festő volt, akit azonban műveinek színvonala és letisztultsága kora legjelentősebb magyar alkotói közé emel. A nagyszabású kiállítás az életmű közel felét, csaknem 180 alkotást mutat be, köztük a festmények mellett szobrokat, grafikákat és gobelineket is. Czimra, miután megjárta a nemzetközi és a hazai képzőművészeti élet olyan kiemelkedő központjait, mint Párizs, Nagybánya és Szentendre, Rákoshegyen telepedett le, ahol évtizedeken át szinte teljes visszavonultságban alkotott. A tárlat az életmű minden korszakát felvillantja: az 1924 és 1965 között készült művek hatalmas ívet járnak be a romantikus realizmustól a posztimpresszionista, fauve-os, majd a naiv művészet hatását mutató képekig, később pedig a novecentós alkotásokon át a teljes letisztultságot sugárzó, munkásságának csúcsát jelentő dekoratív-realista, szimbolikus-metafizikus, geometrikus, puritán szobabelsőkig és csendéletekig.

Nem helyettesíthető tárgyak / III. Képzőművészeti Nemzeti Szalon 2025 – Műcsarnok, szeptember 28-ig
A kiállítás a Műcsarnok évente megrendezett Nemzeti Szalonjainak sorában immár harmadik alkalommal mutatja be a hazai és határon túli magyar képzőművészet előző öt évének legfontosabb törekvéseit, alkotásait. Az elmúlt öt év kortárs művészetének látványos változása, hogy hagyományosan létrehozott formái sem nélkülözhetik immár a szélsebesen terjeszkedő digitális világ egyre erősebb hatásait. A tárlat címe is a kriptovilágból kölcsönzött kifejezés, olyan virtuális tárgyat jelent, amelyet egyedi digitális azonosítóval látnak el, de a kifejezés a maga modernül leleményes módján megragad valamit a képzőművészet lényegéből is. A kiállítás – több mint 200 műalkotás segítségével – a társadalom elmozdulásaira adott személyes reflexiók gazdagságát igyekszik feltérképezni, s vele a jelenben szerveződő virtuális világ beszűrődését a tradicionális művészi gondolkodásmódba. Hogy mindez formai és/vagy tartalmi elemekben nyilvánul meg, az a művészi szubjektum döntése. A tárlat azt a fajta, korunkra reflektáló világlátást próbálja feltárni, amelyben egyaránt helyet kap a hagyományok újragondolásának igénye és az anyagi világ tárgyiasult műveinek hátterében munkáló úgynevezett digitális gondolkodás.

El nem mesélt történetek – Vidéki múzeumok képzőművészeti gyűjteményei (1989-2024) – MODEM, Debrecen, augusztus 24-ig
Ha képzőművészeti közgyűjteményekről esik szó, először többnyire a nagy budapesti múzeumok jutnak eszünkbe, pedig a palettához szervesen hozzátartozik számos vidéki múzeum értékes, gyakran hiánypótló gyűjteménye is. A mostani kiállítás izgalmas vállalkozás: arról ad képet, hogyan alakult a vidéki múzeumok gyűjteményezési gyakorlata a rendszerváltást követő évtizedekben. A MODEM által a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségén keresztül közzétett felhívásra a kaposvári Rippl-Rónai József Múzeumtól a szegedi Móra Ferenc Múzeumig több mint 20 intézmény reagált – a maga nemében egyedülálló tárlat az ő közös gondolkodásuk és munkájuk eredménye.

Emlékképek – Boldi és Szmrecsányi Bolda kiállítása – Gödöllői Királyi Kastély, augusztus 24-ig
A gödöllői királyi kastély kortárs művészeti tárlatán egy olyan család két alkotóművészének művei jelennek meg a kiállítótérben, ahol a felmenőktől eredeztethető, régi időkre visszanyúló művészi attitűd generációkon át öröklődik.
Bolda festményeinek kedvelt témája a táj, a természetben fellelhető elemi részek, egy faág, egy nádas vagy akár egy szántóföld barázdáinak elmosódó, festékfoltok árnyalataiból felépülő, absztrahált részletei és a határozottabb kontúrral rendelkező, rajzosabb komponensek együttes jelenléte. Boldi hófehér carrarai márványból vagy bronzból készült, önmagukba mélyedő alakjai és nonfiguratív plasztikái alapformákra redukált, harmóniát és bensőséges, elcsendesedő hangulatot árasztó alkotások.

Az érzékelés határain – Vasarely Múzeum, Budapest, június 5. – október 26. között
Kevés olyan irányzata, áramlata van a kortárs képzőművészetnek, melyeknek globális trendjeiről a hazai műbarátok itthoni tárlatokat látogatva is olyan gazdag képet alkothatnak, mint a geometrikus-konkrét művészet. Köszönhető ez mindenekelőtt a Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesületnek (OSAS), mely – a Szépművészeti Múzeummal folytatott együttműködés keretében – az elmúlt közel 20 évben több, mint félszáz kiállításon mutatta be az irányzat mellett elkötelezett alkotók munkáit a Vasarely Múzeumban. A legújabb tárlat főként a kortárs konkrét, progresszív irányzatra fókuszálva több, mint 40 hazai és külföldi művész, köztük Bullás József, Jovanovics Tamás, Bernát András, Ottó László, Szegedy-Maszák Zoltán, Szíj Kamilla, a svájci Hans-Jörg Glattfelder, a cseh Pavel Hayek vagy a japán Minami Miyajima munkáit mutatja be, amelyek elsősorban az érzékelésünkre, a látószervünkre gyakorolt hatásuk miatt különlegesek. A tárlat az ingerküszöbünket feszegető, illetve a megszokott vizuális tapasztalatainkat megkérdőjelező vagy azoknak ellentmondó, paradox érzetet keltő képi megoldásokra épül.

Lelki társ – Soulmate. Bozó Szabolcs egyéni kiállítása – Millennium Háza – NEO Kortárs Művészeti Tér, szeptember 7-ig
A Londonban élő és alkotó Bozó Szabolcs üstökösként tűnt fel a nemzetközi színtéren és ma a legkeresettebb fiatal magyar alkotónak számít, akinek munkái több tízmillió forintos árakon kelnek el a nagy nemzetközi aukciósházak árverésein. Első hazai egyéni tárlatának fő célja, hogy bemutassa művészetének elmúlt években végbement jelentős átalakulását. A korai, gyakran „cutism”-nak vagy „cukiság”-nak nevezett, egy-egy bájos, egyszerűsített figurát ábrázoló képei egy vállaltan naiv, ösztönös festői hozzáállást tükröztek. Az újabb, a kiállításon is nagy számban bemutatásra kerülő sokalakos kompozíciókon ezek az ironikusan vagy groteszken megformált figurák már komplexebb kapcsolatba kerülnek egymással. A művek egyre inkább az emberi lét pszichológiai és közösségi aspektusainak törékenységét vizsgálják, olyan művészettörténeti referenciákat is megidézve, mint James Ensor látomásos festészete, Gulácsy Lajos szimbolikus világa, vagy Tóth Menyhért organikus absztrakciója. A kiállítás egyik különlegessége a Bozó nagyméretű festményegyütteséből és annak képvázlataiból összeállított installáció, mely megidézi a művész londoni műtermének inspiráló atmoszféráját.

What We Believe In – Amiben hiszünk. Az Esterházy Art Award díjazottjai és a díjra jelölt művészek kiállítása – Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, június 6. – szeptember 14. között
Az Esterházy Magánalapítvány jóvoltából létrejött, nemzetközi zsűri által 2009 óta kétévenként odaítélt díj az elmúlt másfél évtizedben a 45 év alatti hazai képzőművészek által elnyerhető legrangosabb elismerések közé nőtte ki magát; eddigi nyertesei ma már a kortárs színtér megkerülhetetlen szereplői közé tartoznak. Idén nem kevesebben, mint 273-an pályáztak a díjra; a zsűri közülük választotta ki azt a 21-et, akiknek pályaművei az eredményhirdetésnek is otthont adó tárlaton láthatóak a Ludwig Múzeumban. A díjat két vagy három művész kaphatja meg, de idén is lesz közönségdíj, amit a kiállításlátogatóktól legtöbb szavazatot kapó művész nyer el. A shortlisten szereplő művészek névsora Czene Mártától Gáldi Vinkó Andiig ezúttal is garancia arra, hogy a kiállítás izgalmas merítést ad majd a kortás magyar művészetből.

Túl a láthatón – Péreli Zsuzsa gyűjteményes kiállítása – Műcsarnok, június 6. – október 19. között
A kiállítás számos múzeummal és magángyűjtővel együttműködve vonultatja fel a hazai kárpitművészet kiemelkedő alakja, Péreli Zsuzsa legjelentősebb alkotásait, s közben a kortárs falikárpitművészet hazai felemelkedésének történetéről és szemléletbeli átalakulásáról is képet rajzol. Péreli műveiben kompozíciós fegyelem érvényesül, mégis lírai érzékenység és emelkedettség jellemzi őket, amely emlékőrző, társadalomkritikus vagy gyakran spirituális tartalmakkal párosul. A kiállítás elkülöníthető tartalmi és stiláris egységek mentén három tematikus termen keresztül tárja fel az életművet. Az első terem falain a múlt emlékei elevenednek meg, a második tér a transzcendens dimenziójába emel: az emberi lét benső, spirituális vonatkozásait kifejező alkotásokra koncentrál, melyek időn kívüli, álomszerű atmoszférát árasztanak és a hagyományos kárpitművészet határait átlépve az installáció műfajával is párbeszédbe lépnek. A harmadik tér a társadalmi érzékenység terepe, ahol a 20. század végének és a 21. század elejének kihívásaira reflektáló, társadalomkritikával áthatott kárpitok sorakoznak. A közelmúlt történelmének súlyos traumái, a klímaválság, a társadalmi elidegenedés és uniformizálódás kérdései, valamint az egyéni kapcsolatok ellentmondásai kerülnek a fókuszba hol drámai, hol ironikus formában.

Szipál 101 – Fény – Élet – Örökség – MODEM, Debrecen, június 14.-október 5. között
Szipál Márton 101 éve debreceni fotósdinasztiába született és 22 évesen már maga is fotószalont nyitott Debrecenben. 1965-ban az Amerikai Egyesült Államokba költözött, ahol csakhamar keresett fotográfussá vált, akinek műtermében egymásnak adták a kilincset a hírességek. Több évtizedes sikeres hollywoodi munka után 1997-ben tért vissza Magyarországra, ahol továbbra is fáradhatatlanul fotózott és oktatott is. A tárlat nemcsak fotográfiai munkásságából ad komoly ízelítőt, de bemutatja páratlanul erős hatású személyiségét is. Rávilágít alapvető kompozíciós elveire, megjeleníti különleges tárgyakkal, világítással is megteremtett enteriőrjeit, azokat a kiemeléseket és finom összhangokat, amelyek munkáinak egyedi stílust adtak.

A kiállítás terében „Szipál-mintára” felépült egy műterem is, hogy a látogatók számára megidézze, milyen lehetett a kamerája előtt állni. A tárlat egyben a „Szipál-emlékév” nyitó eseménye, amit további bemutatók követnek majd Balatonfüreden, illetve Budapesten.
Szerző: Műtárgy.com
Címlapkép forrása: Részlet az El nem mesélt történetek kiállításról. Fotó: Vigh Levente, MODEM
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ