Arany (Au/14k) női ‘körbeköves’ kanárisárga gyémánt gyűrű, sárga arany, 22 db brillel ékítve (0,75ct/VS) m:53,5, bruttó: 3,1g, jelzett, gyémánt tanúsítvánnyal, design: Soós Ékszer.

Kossuth Lajos: adomák és jellemvonások. Írta: Egy 1848-as képviselő. Bp., [1894], Gerő és Kosnyál,(Márkus Samu-ny.), 94 [helyesen 64!]+2 p. Hozzá kötve: Bányász István: Calypso. Irányregény. Veszprém, [1898.], Köves és Boros Könyvkereskedése 148 p. Ritka! Átkötött félvászon-kötésben, kopott borítóval, az első mű címlapjának hátoldalán Kossuth Lajos beragaszott arcképével, a 2. részben a lapokon kézi rajzokkal, aláhúzásokkal, jegyzetekkel, a címlapokon bélyegzésekkel, és a második címlapon névbejegyzéssel.

Horvát István: Nagy Lajos, és Hunyadi Mátyás híres magyar királyoknak védelmeztetések a' nemzeti nyelv ügyében. Tekéntetes, tudós Schwartner Márton úr vádjai, és költeményei ellen írta Horvát István. Pesten, 1815. Trattner János Tamás' betűivel. [4] + 64 p. Egyetlen kiadás. Horvát István (1784-1846) nyelvész, őstörténész, egyetemi tanár szenvedélyes hangon írt vitairata egykori mestere, Schwartner Márton (1759-1823) oklevéltani kutató, egyetemi tanár hazafiatlannak gondolt nézetei ellen. A különös őstörténeti és nyelvészeti nézeteiről közismert, nemzeti büszkeségtől fűtött Horvát István ebben a művében hevesen cáfolja Schwarter Márton nézeteit. A történészt fölöttébb felbőszítette Schwartner azon kijelentése, hogy - nemzeti királyaink - Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás udvaraiban a magyar nyelv szóbeliségben és írásbeliségben egyáltalán nem volt használatos. Horvát István a schwartneri érveléssel szembe szállva azt próbálja bizonyítani, hogy derék magyar királyaink nemzeti érzéstől fűtve igenis pártolták a magyar nyelv fejlődését, magyar szokásokat ápoltak, és a magyar nemzeti nyelv és írásbeliség előmozdításában akkor is komoly érdemeket szereztek, ha ennek írásbeli nyoma nem maradt; máskülönben Bonfini egyes, magyar énekmondókról tett megjegyzései aligha maradtak volna fenn, illetve a 16. századi magyar nyelvű írásbeliség aligha bontakozhatott volna ki olyan erővel, ha a magyar nyelvűséget a korábbi évszázad magyar királyi udvara titokban nem mozdította volna előre. A történeti dolgozat a reformkor előtti hazafias szellemű tudományos publicisztika szép példája; önellentmondásokban gazdag elméleteit a kortársak némi derűvel szemlélték. A címlapon egykori tulajdonosi bejegyzés nyomai. Szüry 1892. Fűzve, enyhén sérült korabeli papírborítóban. Körülvágatlan, jó példány.

Herczeg Ferenc: Magdaléna két élete. Batthyány Gyula rajzaival. (Számozott, aláírt.) Budapest, (1943). Uj Idők Irodalmi Intézet Rt. - Singer és Wolfner (Légrády Testvérek Rt. ny.) 125 + [3] p. + 12 t. A címlapon a szerző saját kezű aláírása. Kolofon: "Készült 1943-ban, Herczeg Ferenc nyolcvanadik születésnapjára, ezer számozott példányban. E példány száma: 94." Az első nyomtatott oldalon régi ajándékozási bejegyzés. Aranyozott gerincű, álbordázott korabeli félmaroquin kötésben. Szép példány.

Gáti József: A versmondás. (Dedikált!) Bp., 1965, Gondolat, 402+(2) p. Első kiadás. Kiadói egészvászon-kötés, a könyv végén kissé sérült lapszélekkel. Kiadói kartontokban, 2 db hanglemez-melléklettel. (1965-ben az egyik első olyan könyv volt, amelyhez hanglemezt mellékeltek). Megjelent 3300 példányban. A szerző, Gáti József (1915-1998) Aase-díjas színész, tanár, érdemes és kiváló művész által dedikált példány.