Bálint Endre. Szabadi Judit művészettörténész bevezetőjével. A művész, Bálint Endre (1914-1986) festő és grafikus, a modern magyar művészet, az avantgárd egyik legjelentősebb alakja által Ury Ibolya „Csibi” (1924-2009) művészettörténész részére DEDIKÁLT példány. „Drága Csibinek a régi nagy szeretettel. Bálint Endre vagy Bálint Banditól. 1980 V. 29-én.” Bp., 1979, Corvina, 6 sztl. lev.+ 12 (színes reprodukciók) t. Magyar, angol, német és francia nyelvű bevezetővel. Kiadói papírmappában, 37×28 cm. + Bálint Endre kiállítása. Szerk.: Ury Ibolya. Bp., 1984., Műcsarnok, 32 p. Bálint Endre munkáival illusztrált. Kiadói

Geheimer Gang menschlicher Machinationen in einer Reihe von Briefen. Wer das lieset, der merke darauf. [Frankfurt am Main] Rom, München und Barby. 1790. [Jäger]. VI + 262 + [2] p. Első kiadás. Szerző és kiadó feltüntetése nélkül, hamis nyomdahellyel megjelent német nyelvű kötetünk a felvilágosodás évszázadának végéről, 1790-ből való. A magyarul "Titokzatos bevezetés az Emberi Összeesküvések világába" címmel visszaadható értekezésben a névtelen szerző felszólal a jezsuiták, a mesmerista delejezők, a szabadkőművesek, az illumintátusok és az emberiség más megtévesztői ellen. A levelek nem csupán a jezsuitizmus titkos történetének feltárására vállalkoznak, hanem egy világméretű összeesküvést is vázolnak, melynek célja az emberiség sötétségben, nyomorban és tudatlanságban tartása. A címlapon fametszetű vignetta, az oldalakon foxing. VD 18 14463024; Wolfstieg 23413; Weller, Druckorte 145. Enyhén foltos, enyhén kopott korabeli kartonkötésben, a címfelirat a gerincen sárga címkén.

Sienkiewicz, [Henryk] Henrik: Quo vadis? Regény Nero császár korából. [Függelékben:] Menjünk hozzá! Novella Krisztus urunk korából. I-II. kötet. [Teljes mű két kötetben, szignált kötésében, Sárdy János tulajdonosi bejegyzésével.] Budapest, [1922]. Légrády Testvérek (ny.) XV + [1] + 310 p.; 270 p. Mindkét kötet címlapján Sárdy János operaénekes saját kezű aláírása. Henryk Sienkiewicz (1846-1916) irodalmi Nobel-díjas lengyel író történelmi regénye a századvég jelentős szenzációja volt, a századfordulón számos fordítása jelent meg. Magyar nyelven 1901-ben rögtön három fordítás is napvilágot látott, Szekrényi Lajos fordítása a Szent-István-Társulatnál, egy ifjúsági változat Pfeifer Ferdinándnál, Zigány Árpád fordítása pedig a Légrády Testvéreknél jelent meg. Kötetünk a híres regény hatodik Légrády-kiadásából való. Példányunkat Verő Klára könyvkötő művész kötötte, aranyozott szignója a hátsó kötéstáblák belső oldalán található. Egységes, aranyozott, álbordás gerincű, szignált korabeli félmaroquin kötésben (Verő Klára, Budapest), az előzékek, valamint a kötéstáblák és a kartontok papírborítása kézzel merített és festett papírral készült. Dekoratív, szép példány.