Bogyay Kamill, várbogyay csendőrfőhadnagy: A magyar nemzet története. Szolnok. 1930. Roth Dezső. 99 l. Kiadói papírkötésben. Néhány fejezetcím: Az októberi forradalom. Magyarország megszállása. Bolsevizmus. Csendőr vértanúk a bolsevizmus alatt. Az oláh

Bánffy Miklós: Emlékeimből. Az Erdélyi Szépmíves Céh jubileumi díszkiadása. Kolozsvár, [1943.],Erdélyi Szépmíves Céh, 262+2 p. Bánffy Miklós IV. Károly általa rendezett koronázásáról és az 1918-19-es forradalmakról ír a kötetben, amely az utóbbiak miatt szerepel a mű szerepel az 1945-ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány által betiltott fasiszta, és szovjetellenes könyvek listáján. Kiadói félvászon-kötés, kissé foltos borítóval.

Unio. Zsebkönyv. Szerkeszti Urházy. 1848. (A szerkesztő fia által dedikált példány.) Kolozsvártt, [1847.] Özvegy Barráné és Steinnál (Nyomatott a királyi lyceum betüivel). 1 t. (címkép: gróf Teleki Domokos rézmetszetű portréja) + IV + [2] + 420 p. Egyetlen kiadás. A címlapon a szerkesztő fia, Urházy Miklós ajándékozó sorai: "Vajda Viktor úrnak emlékül, Kálló, 887. 10/8 Urházy Miklós." Az Urházy György (1823-1873) erdélyi kormányszéki fogalmazó és Teleki Domokos (1810-1876) erdélyi országgyűlési képviselő által közösen szerkesztett szépirodalmi almanach 1848 tavaszán jelent meg: Erdély és Magyarország egyesülésének szorgalmazására. Almanachunk egyetlen politikai cikket tartalmaz, Teleki Domokos Unió című tanulmányát, mely a két országrész uniótörekvéseinek múltját és jövőjét elemzi. A kortárs irodalom nagyságai közül Jókai Mór elbeszéléssel, Petőfi Sándor erdélyi témájú költeményekkel jelentkezik, a kisebb elbeszélők társadalmi és kísérteties novellái mellett igazán meglepő szerepben lép fel a jövő két nagy alkotója, Kemény Zsigmond esszéíró költeményekkel, Gyulai Pál kritikus kisregénnyel jelentkezik. A címkép verzóján régi tulajdonosi bélyegzés, a címlapon ajándékozási bejegyzés. Néhány oldalon apró foltosság. Szüry 4793. Prov.: Urházy Miklós; Vajda Viktor [Vajda Viktor (1835-1916) főreáliskolai tanár, hírlapíró, irodalomtörténész, zenei szakíró, műfordító, zenekritikus] Aranyozott, javított gerincű kiadói félvászon kötésben, aranyozott festésű lapszélekkel. Az enyhén foltos első kötéstáblán "Csak egyesülve állhatunk" feliratozású, Erdély és Magyarország egyesülését szorgalmazó, aranyozott plakett.

Hetey Zoltán: Ady Bandi - Ady Endre. Budapest, [1943]. Stádium Sajtóvállalat Rt. (ny.) 184 p. + 2 t. (kétoldalas). Egyetlen kiadás. Hetey Zoltán visszaemlékezései diákéveiről, melyekben Ady Endrével együtt járta a nagykárolyi piarista gimnázium osztályait. A nosztalgikus beszámoló megörökíti a soknemzetiségű kisvárosi élet társadalmi rendjét, a diákcsínyeket, a gimnáziumi rendtartást és tanrendet, majd szembesíti az egykori életvilág leképezését az Ady-novellákban kibontakozó kisváros-ábrázolással, mely novellák (a valósággal ellentétesen) fullasztó, elmaradott és erotikában bővelkedő világként jelenítik meg az egykori világot; ez a kisvárosi kép pedig Hetey Zoltán szerint elsősorban a jól felmért és megcélzott nagyvárosi olvasóközönség szecessziós, erotikus és lenéző várakozásait teljesítette be. A kortárs nagyvárosi irodalmi sajtó elvárásairól és jutalmazási rendszeréről sokat értekező visszaemlékezés rákerült az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékére. Feliratozott kiadói félvászon kötésben, borítón apró kopásnyomokkal és elszíneződésekkel, címlapon "sajtó példány" és "196" számjegy bélyegzésekkel.

Horvát István: Nagy Lajos, és Hunyadi Mátyás híres magyar királyoknak védelmeztetések a' nemzeti nyelv ügyében. Tekéntetes, tudós Schwartner Márton úr vádjai, és költeményei ellen írta Horvát István. Pesten, 1815. Trattner János Tamás' betűivel. [4] + 64 p. Egyetlen kiadás. Horvát István (1784-1846) nyelvész, őstörténész, egyetemi tanár szenvedélyes hangon írt vitairata egykori mestere, Schwartner Márton (1759-1823) oklevéltani kutató, egyetemi tanár hazafiatlannak gondolt nézetei ellen. A különös őstörténeti és nyelvészeti nézeteiről közismert, nemzeti büszkeségtől fűtött Horvát István ebben a művében hevesen cáfolja Schwarter Márton nézeteit. A történészt fölöttébb felbőszítette Schwartner azon kijelentése, hogy - nemzeti királyaink - Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás udvaraiban a magyar nyelv szóbeliségben és írásbeliségben egyáltalán nem volt használatos. Horvát István a schwartneri érveléssel szembe szállva azt próbálja bizonyítani, hogy derék magyar királyaink nemzeti érzéstől fűtve igenis pártolták a magyar nyelv fejlődését, magyar szokásokat ápoltak, és a magyar nemzeti nyelv és írásbeliség előmozdításában akkor is komoly érdemeket szereztek, ha ennek írásbeli nyoma nem maradt; máskülönben Bonfini egyes, magyar énekmondókról tett megjegyzései aligha maradtak volna fenn, illetve a 16. századi magyar nyelvű írásbeliség aligha bontakozhatott volna ki olyan erővel, ha a magyar nyelvűséget a korábbi évszázad magyar királyi udvara titokban nem mozdította volna előre. A történeti dolgozat a reformkor előtti hazafias szellemű tudományos publicisztika szép példája; önellentmondásokban gazdag elméleteit a kortársak némi derűvel szemlélték. A címlapon egykori tulajdonosi bejegyzés nyomai. Szüry 1892. Fűzve, enyhén sérült korabeli papírborítóban. Körülvágatlan, jó példány.