[Révay Péter] Petrus de Rewa: Commentarius de Sacra Regni Hungariae Corona, ad nostra usq[ue] tempora continuatus. (honoribus […] domini Grancisci e comitibus Kalnoky de Körös-Patak […] dum in […] S. J. Academia Claudiopolitana, promotore R. P. Andrea Gall e Societate Jesu […] suprema aa. ll. & philosophiae laurea insigniretur a neo-doctoribus condiscipulis dicatus anno Salutis M. DCC. XXXV. [Kolozsvár] Claudiopoli, [1735]. Typis Academicis Societatis Jesu, per Simonem Thadaeum Weichenberg. 1 t. (allegorikus rézmetszetű címkép) + [22] + 109 + [83] p. A Szent Koronáról megjelent első önálló munka, első kiadása 1613-ban, Augsburgban jelent meg. A szerző 1608 és 1622 között koronaőr volt. Justus Lipsius követőjeként és a rendi szempontú államelmélet első – egyben legeredetibb – magyar képviselőjeként emlegetik. Az általa viselt koronaőri tisztség felújítása a rendi politika vívmányai közé tartozott, a nemesi nemzet szimbólumának tekintett koronát ugyanis a Habsburgok 1608 előtt hosszú ideig külföldön őriztették. Művét a barokk rendi ideológia közvetlen előkészítőjeként tartják számon. Kritikai szemléletű történetírása keveredik a korona eredetének legendáiban és misztikus erejében való feltétlen meggyőződésével. Népszerűségét jelzi, hogy még a XVII. században több kiadást megért. Művelődéstörténeti szempontból a korona leírása teszi figyelemre méltóvá. Révay ugyanis az egyik lemezen Szűz Mária alakját vélte felfedezni, Weszprémi István pedig ugyanott Dukász Mihály bizánci uralkodó – ma is látható – alakját írta le 1790-ben. Akik szerint a teljes koronát II. Szilveszter pápa adományozta Szent Istvánnak, Révayra hivatkoznak. A ma uralkodó álláspont hívei – miszerint két önálló részt egyesítettek – pedig azt vallják, hogy a koronaőr tévedett. Példányunk címképmetszete verzóján régi, kézzel merített papírral megerősítve. A címlapon régi gyűjteményi bélyegzés. Korabeli, öt bordára fűzött, gerincén kopott aranyozású egészbőr kötésben, piros festésű lapszélekkel. Jó

Horvát István: Nagy Lajos, és Hunyadi Mátyás híres magyar királyoknak védelmeztetések a' nemzeti nyelv ügyében. Tekéntetes, tudós Schwartner Márton úr vádjai, és költeményei ellen írta Horvát István. Pesten, 1815. Trattner János Tamás' betűivel. [4] + 64 p. Egyetlen kiadás. Horvát István (1784-1846) nyelvész, őstörténész, egyetemi tanár szenvedélyes hangon írt vitairata egykori mestere, Schwartner Márton (1759-1823) oklevéltani kutató, egyetemi tanár hazafiatlannak gondolt nézetei ellen. A különös őstörténeti és nyelvészeti nézeteiről közismert, nemzeti büszkeségtől fűtött Horvát István ebben a művében hevesen cáfolja Schwarter Márton nézeteit. A történészt fölöttébb felbőszítette Schwartner azon kijelentése, hogy - nemzeti királyaink - Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás udvaraiban a magyar nyelv szóbeliségben és írásbeliségben egyáltalán nem volt használatos. Horvát István a schwartneri érveléssel szembe szállva azt próbálja bizonyítani, hogy derék magyar királyaink nemzeti érzéstől fűtve igenis pártolták a magyar nyelv fejlődését, magyar szokásokat ápoltak, és a magyar nemzeti nyelv és írásbeliség előmozdításában akkor is komoly érdemeket szereztek, ha ennek írásbeli nyoma nem maradt; máskülönben Bonfini egyes, magyar énekmondókról tett megjegyzései aligha maradtak volna fenn, illetve a 16. századi magyar nyelvű írásbeliség aligha bontakozhatott volna ki olyan erővel, ha a magyar nyelvűséget a korábbi évszázad magyar királyi udvara titokban nem mozdította volna előre. A történeti dolgozat a reformkor előtti hazafias szellemű tudományos publicisztika szép példája; önellentmondásokban gazdag elméleteit a kortársak némi derűvel szemlélték. A címlapon egykori tulajdonosi bejegyzés nyomai. Szüry 1892. Fűzve, enyhén sérült korabeli papírborítóban. Körülvágatlan, jó példány.

Krasznahorkai, László: Melancholie des Widerstands. Roman. Aus dem Ungarischen von Hans Skirecki. A szerző, Krasznahorkai László (1954-) Kossuth-díjas Prima Primissima-díjas, Nemzetközi Man Booker-díjas, Book Award for Translated-díjas író által DEDIKÁLT példány. Frankfurt a. M., 1995, Fischer Taschenbuch Verlag,451+1+12 p. Német nyelven. Kiadói papírkötés, jó állapotban.

Ascher Oszkár: Minden versek titkai. Életrajzi regény. (Dedikált.) Budapest, 1964. Szépirodalmi Könyvkiadó (Zrínyi Nyomda). 392 + [2] p. + 8 t. (kétoldalas). Egyetlen kiadás. Dedikált: "Latabár Kálmánnak, minden szeretetemmel: Ascher Oszkár. 1964. XI. 19." Ascher Oszkár (1897-1965) Kossuth-díjas színész, színészpedagógus, színházigazgató. A mérnöknek tanult Ascher Oszkár munka mellett, Ódry Árpád magántanítványaként sajátította el a színészmesterséget. Visszaemlékezéseiben megemlékezik budapesti gyermekéveiről, első színpadi szerepeiről, a Nyugat íróival és költőivel kötött barátságáról, arról, miként honosította meg a szavalókórus intézményét Magyarországon, munkaszolgálatos éveiről, majd a második világháború utáni kulturális életben betöltött szerepéről. Prov.: Latabár Kálmán (1902-1970) színművész, filmszínész, legnagyobb komikus színészeink egyike. Aranyozott kiadói nyl-kötésben. Jó példány.

[Gvadányi József]: Aprekaszión. [Bp.], 1921., ABA,4+15+5 p. Facsimile az Országos Széchényi Könyvtár példányáról (Pozsony, Weber Simon Péter, 1791.) A szerző silhouette képét Rexa Vera Mária készítette. Kiadói papírkötés, a borítón és a gerincen sérüléssel. Számozott (162./229), bibliofil példány.